Bár hatalmas erőkkel folyik a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés Magyarországon, a szakemberek attól tartanak, a múlt századi filoxéra-járványhoz hasonló pusztítás fenyeget a mezőgazdaságban. Ha nem sikerül megállítani a terjedését, több borvidéken láncreakció-szerű leépülés várható. Az EU-tól kérünk segélyt a károkra, szőlőkivágásra.
Szinte mindenütt jelen van
Mint nemrég megírtuk, a Nébih szerint az intenzív drónos és helyszíni felderítés igazolta az aggodalmakat: a szőlő aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma (FD) már 17 vármegyében és 20 borvidéken jelen van. Új eseteket igazoltak a Tokaji (Bodrogkeresztúr, lakossági bejelentés nyomán) és a Mátrai borvidéken (Abasár, célzott felderítés), amit a Nébih mobil laborja is előszűrt. A kormányhivatalok elrendelik a növényegészségügyi intézkedéseket, kijelölték az 1 km-es fertőzött területet és a 3 km-es pufferzónát. A gyors országos védekezés kulcsa a korai észlelés: a termelők és a lakosság a tüneteket haladéktalanul jelentsék a vármegyei növényegészségügyi felügyelőnek és a Nébih-nek; további részletek a hatóság tematikus oldalán.

Már szüret után is permetezni kell
„Idén sosem látott a fertőzés – Ausztriában és Szlovéniában is eszkalálódott” – mondta Tarsoly Róbert, jelezve, hogy a helyzet nem lokális kilengés, hanem regionális krízis. A kórokozó terjedésének fő motorja ma már egyértelműen az amerikai szőlőkabóca, amelyet hazánkban 2013-ban azonosítottak először Lenti térségében. A szakértők szerint a védekezési naptár kritikus pontja az augusztus közepe utáni időszak: a kabóca párosodása és tojásrakása ekkor indul, ezért a szüret utáni célzott permetezés nem „opció”, hanem kényszer – hiába drágák a készítmények. Ezt Zsolnai Balázs is hangsúlyozta, aki szerint a korábbi alábecslés, a gazdák késlekedése és a felmelegedés együtt adta meg a lendületet a járványnak.
Összehangoltan támad a klímaváltozás
A terjedést több tényező gyorsítja: a melegedő klíma (enyhe telek, gyorsabb szaporodási ciklus), a felhagyott ültetvények és a környező özönnövények (iszalag, éger, bálványfa), valamint a rendezetlen vadszőlőfoltok, amelyek mind rezervoárként működnek. „Hiába védekezel táblán belül, a rovarok bármikor berepülnek” – figyelmeztet Tarsoly. A tapasztalatok szerint ahol góc kialakul, 1–2 éven belül akár 70–90%-os tőkepusztulás is bekövetkezhet. A kemény fagyok elmaradása tovább rontja a helyzetet: néhány hideg tél meg tudná tizedelni a populációt, de erre egyre kisebb az esély. A hatósági protokoll (zárlat, fertőzött tőkék megsemmisítése, magas fertőzöttség esetén teljes kivágás) működik, de önmagában kevés, ha a környéken maradnak elhanyagolt fókuszok.
Filoxéra után új szőlő-Trianon
A szakmai konszenzus szerint a helyzet súlya a filoxéra-korszakot idézi. Zsolnait idézve azt írja a Telex: a kár nemcsak agronómiai, hanem egzisztenciális is. Újratelepítésnél évek telnek el termőre fordulásig, addig nincs bevétel, miközben a költségek azonnal jelentkeznek. Ezért reális a termőterület-vesztés kockázata, különösen a széttagolt birtokstruktúrájú borvidékeken, ahol több a felhagyott parcella és nehezebb az egységes fellépés. A „szőlőtermesztés Trianonja” kifejezés nem túlzás, hanem annak belátása, hogy a probléma a termelési kapacitáson túl kulturális és gazdasági veszteségeket is okozhat.
A megoldás kulcsa az összehangolt, szigorú, országos védekezés. Ennek érdekében már szeptemberben megszervezték azt az országos akciót, amelynek keretében országos felderítés indult. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 6–8 fős szemlecsoportokat állított fel, amelyek országszerte bejárják-bejárták a szőlőterületeket. A csoportokban növényorvosok, növényvédelmi és szőlész-borász hallgatók, hegybírók és termelők vesznek részt, a helyi növényvédelmi felügyelők vezetésével, a Nébih szakmai koordinálásával. A felderítés – a szemlecsoportok munkája mellett – légi úton, drónokkal is zajlik. Emellett szinkronizált kezelések (különösen szüret után), folyamatos szemlézés és gyors gócfelszámolás, a fertőzött tőkék következetes megsemmisítése, valamint a hatósági ellenőrzés és a gazdák közti információáramlás erősítése segítheti a védekezést. Ehhez tartozik a „fehér foltok” felszámolása (elhanyagolt ültetvények, vadszőlő, özönnövények), a bejelentési fegyelem javítása és – ahol szükséges – kártalanítási, támogatási ösztönzők megemelése, hogy a kisebb gazdaságok se maradjanak ki. A szakértők üzenete egyértelmű: csak összehangolt, időzített és következetes védekezéssel tartható elviselhető szinten a kór; különben gyors, láncreakció-szerű leépülés következhet a legérzékenyebb borvidékeken.
A szlovén módszer könyörtelenebb
Szlovéniában a szabályozás szigorúbb – írja egy másik Telex-jelentés. Ott 20% fertőzöttségi arány fölött kötelező a teljes ültetvény kivágása (Magyarországon ez 30%). A tájékoztatás is intenzívebb – a rádióban, televízióban és hírműsorokban rendszeresen figyelmeztetik a gazdákat, miközben szemléző csoportok járják a dűlőket. Bár a kártalanítási rendszerrel sokan elégedetlenek, a gyakorlat következetes: a beteg tőkéket gyökerestül húzzák ki és megsemmisítik. Rezisztens fajtát alig találnak, a fertőzés mértéke fajtánként változik – idén például a kékfrankos is súlyosan érintett volt. A védekezés három rovarölős permetezésből áll egy szezonban, külön figyelemmel a méhek védelmére. A szlovén tapasztalatok szerint „védekezni nem mindig lehet, de gyógyulni igen”: a fertőzött tőkék eltávolítása és a szőlő újratelepítése elengedhetetlen.
Itthon a fertőzött ültetvények tulajdonosai a hatósági kényszerintézkedések miatt állami támogatást igényelhetnek. (A felszámolást hektáronként 12 ezer forinttal tudják támogatni.) A magyar állam ismét az Európai Unió válságalapjához fordult, hogy a károsultak teljes költségeik térítésére legyenek jogosultak.
Agrárágazat Tudástár: Szőlő aranyszínű sárgaság – A fitoplazmás eredetű betegség ma már 17 vármegyében jelen van, és az amerikai szőlőkabóca terjeszti. A védekezés alapja a fertőzött tőkék megsemmisítése, a szüret utáni permetezés és az elhanyagolt ültetvények felszámolása, különben filoxéra-szerű pusztítás jöhet.
