Mikrobiológiai készítmények a termőtalaj vízmegtartó képességének javításáért

Írta: Agrárágazat-2022/05. lapszám cikke - 2022 május 04.

A mezőgazdasági termelés sikerességének alapja a termőföld, mégsem fordítunk rá kellő figyelmet. Kezeléseink nagy része a növényre irányul: próbáljuk védeni, táplálni, öntözni. A talajt általában a termesztett növény igényeit szem előtt tartva műveljük, gyakran figyelmen kívül hagyva, mit is okoz ez az intenzív gyakorlat a szerkezetében.

logok

Az okszerűtlen műveléssel és túlzott műtrágya-felhasználással eljutottunk odáig, hogy amíg 1 kg talaj épül, újraéled, addig 17 kg talaj állapota romlik le. Látható, hogy ez a folyamat nem lesz sokáig fenntartható: egy pontig ugyan képesek vagyunk mesterségesen, nagy mennyiségű inputanyag használata árán nyereséges termelést folytatni, de jól látható, hogy erre csak egyre nagyobb nehézségekkel vagyunk képesek.

Nem véletlenül: a szervestrágyázás csökkenése mellett a műtrágyák egyoldalú használatával mezőgazdasági területeink elkezdtek kimerülni. Az okszerűtlen megmunkálás hatására a felső réteg tönkrement, ami a talajélet és a humusztartalom csökkenését vonja maga után. A talaj egyik legfontosabb mérőszáma a humusztartalom, ami alapvetően annak termelékenységét határozza meg. A humusz, szerves anyag révén, befolyással van a talaj víz-, levegő- és hőháztartására, melyet a talajban lévő humifikálódott szerves anyagok alkotnak, ezeket a folyamatokat pedig az ott élő mikroorganizmusok irányítják. Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt nagy szükségünk van tehát a talaj pufferképességére. A humusz a saját tömegéhez viszonyítva nagy mennyiségű vizet képes megkötni, így az egyre gyakrabban tapasztalható aszályos periódusok alatt képes a vizet tárolni. Általánosságban sajnos elmondható Magyarországról, hogy a termőterületeink humusztartalma nem megfelelő. A már említett intenzív műtrágya-felhasználás a talaj vízmegtartó képességére is negatív hatással van: a szintetikus műtrágyák használata miatt a szervesanyag-tartalma – mely ideális esetben meghaladja a 3%-ot – 0,5%-ra is lecsökkenhet.

térkép
Mezőgazdasági területek feltalajának humusztartalom-térképe (felbontás 250 m), forrás: MTA-TAKI

A humusztartalmat a talajkondicionálók használatával tudjuk növelni. A piacon napjainkban számos ilyen készítménnyel találkozhatunk. Egy dolog közös bennük: mind a talaj humusztartalmát hivatottak növelni. Sok esetben a készítmény maga tartalmazza a szerves anyagokat (szerves trágya, komposzt), míg a talajoltó baktériumkészítményekben olyan mikroorganizmusok találhatók, melyek nyálkaszerű, ún. exopoliszacharidot (EPS) termelnek, ezáltal segítik a talajszemcsék képződését, a talaj épülését. A Pseudomonas, Micrococcus (Kocuria), Azotobacter, Arthrobacter fajok viszonylag nagyobb mennyiségű nyálkaanyagot képesek termelni.

Az EPS több hasznos funkciót lát el. Egyrészt képes sok egyedi baktériumot finom biofilmként bevonni, baktériumtelepeket képezve, ezzel megóvva a sejteket a külső hatásoktól, például a kiszáradástól. Másrészt fontos szerepet játszik a morzsalékos, jó szerkezetű talaj kialakulásában. Az exopoliszacharidok kulcsfontosságúak az aggregátumképzésben. Ebben a képződményben a nyálkaszerű anyag ragasztja össze a szervesanyag-törmeléket, szilikátokat, agyag- és iszaprészecskéket, a baktériumokat, gombafonalakat kisebb-nagyobb egységekké, ezzel egyben életteret is biztosítva a mikroorganizmusok számára. Az EPS viszonylag nagy mennyiségű vizet képes felvenni és tárolni, így segít a növény vízellátásában, sőt megköti a sót is, így szikes talajokon is fontos. Az így kialakult morzsalékos talaj víz- és hőháztartása javul, kevésbé vannak a növények kitéve az aszály okozta károknak, ráadásul kevesebb vizet kell az öntözésre felhasználni, csökkentve ezzel a gazdálkodók költségeit és védve a hazai vízbázisokat.

Ezeknek a készítményeknek a jelentős része olyan baktériumokat is tartalmaz, melyek elősegítik a betakarítási munkák után visszamaradó szármaradványok lebontását, amin keresztül a termőföld szervesanyag-tartalma növekszik. Ez szintén kedvező hatással van a talaj szerkezetére, hő- és vízgazdálkodására is.

A talajbaktérium-készítmények legfontosabb hazai gyártói összefogtak, és a talajok termőképességének megóvása, valamint a talajdegradáció csökkentése céljából 2016-ban megalapították a Magyar Talajbaktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetét, amely 2020-ban Magyar Talajvédelmi Szövetséggé alakult. Célkitűzésük a kezdetek óta változatlan: a termőtalajok védelme, az edukáció, valamint a környezetbarát technológiák támogatása mikrobiológiai készítmények használatával, melynek előnyeit számos kutatás kimutatta.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége