Sekély, könnyen vontatható, elég intenzív – miért fontos?

A mély és intenzív talajművelés csökkentése az észszerűség határain belül nagyon fontos lenne! Azt hallani nagyon sok tudóstól, szakembertől, hogy az iparszerű mezőgazdasággal nagyon elhasználtuk a földjeinket. Az azonban nekem tévesnek tűnik, hogy a mezőgazdaság miatt lenne túl sok szén-dioxid és ammónia a levegőben, és ezért ki kell irtani pl. a teheneket… Itt valami más lehet a háttérben. Amit viszont tudunk, hogy a mezőgazdász az, aki akár még földet is tudna előállítani. Egy helyesebb talajművelés technológiával akár növelhetné is a termőtalaj rétegvastagságát.

A kombájnnal kezdődik

Ehhez azonban a talajművelés intenzitását nagyon meg kell változtatni, és talajépítő módon kell elkezdeni gazdálkodni. Nem egyszerű, meg kell tanulni a talajokat regenerálni! Hála Istennek, van néhány termelő, akik elindultak ebbe az irányba. Rögös az út, kitartás kell, mert jönnek a nehézségek, de ha fennmaradnak, így lesz, akitől tanulni tudnak a többiek!

A talajművelés a kombájnnal kezdődik. Amit ott elrontottunk, azt utána nehéz lesz korrigálni, és az mindegy, hogy intenzíven műveljük-e a talajt vagy éppen valaki no-tillezik (ebben az esetben még fájdalmasabb).

A sekély tarlóhántást, tarlóápolást akár mulcskultivátorral vagy rövidtárcsával is elvégezhetjük. A kultivátor földet visz magával, egyenget; a rövidtárcsát könnyebb vontatni, és a hosszú szárú szármaradványt le tudja aprítani.

Sekélyművelés, tarlóhántás

A Horsch Joker RT-nél sikerült azt elérni, hogy a felszínt olyan egyenletesen hagyja, mint amilyen előtte volt. A gép egyenletesen jár, köszönhető a mellső támasztókerekeknek, és a futómű SoftRide rendszerének. A pontos mélységtartás következménye a sekélyművelés lehetősége is. A magas tarlóval vágott kultúrákban használhatjuk a mellső késhengert, így ez pluszban aprít (repce, napraforgó), és megkönnyíti a tárcsa munkáját. Ebben az esetben sekélyebben is lehet talajt művelni, teljes átfedéssel.

Nagyon sokszor azon töprengünk, hogy amikor nagyobb a szárazság, egyáltalán végezzünk-e tarlóhántást vagy sem? Sokszor az tűnik észszerűnek, hogy felesleges, mert sekélyen úgysincs nedvesség a talajban, így feleslegesen égettük el a gázolajat. Van azonban ennek egy másik oldala is; az ultra sekély vagy sekély tarlóhántás következtében (még a „betonszáraz” tarlón is) azt tapasztaltuk, hogy az alacsony tarló után végzett tarlóművelés következtében kevésbé száradtak ki a mélyebb rétegek. Ezenfelül azt is tudni kell, hogy a kötött, középkötött talajokon 5 mm csapadék 2–3 cm mélyre tud hatolni. Ezért, ha megvárjuk az esőt és azután végezünk talajművelést, nagy valószínű, hogy azt a csapadékot el is veszítjük, szemben azzal, ahol előre úgy tűnt, hogy felesleges a talajművelés. Az árvakelésnek, a kihullott magoknak elég, ha csak kicsíráznak, ezzel már el is értük, amit szerettünk volna.

A takarónövények terminálása is nagy kérdést vet fel

Miként, mikor termináljuk? Van, aki olyan kombinációt vet, ami télen kifagy, így tavasszal nem kell már ezzel foglalkozni. Ám ha ott az árvakelés, akkor úgyis kell felszínt művelni vagy vegyszerezni. Így majdnem érdekesebb nem kifagyó növényeket vetni, amelyek tovább élnek, tovább tartják életben a talajban az életet, és a gabona árvakelést is valamelyest elnyomják. Ezt a takarónövényt kora tavasszal vagy még fagyon lehet terminálni. A Joker a késhenger segítségével erre is alkalmas vagy ha csak sekélyen akarunk dolgozni, akkor a CoverCrush tárcsákat használjuk.

A mezőgazdasági termelés mellett egy agronómusnak természetformáló szerepe is van. Az a véleményem, hogy minden termelő minden évben minden parcellája mellé jó lenne, ha legalább egy fát vagy cserjét ültetne.

Szász Zoltán
+36-30/743-0302