Szakszerű tarlóbontással az aszálykár is mérsékelhető

A kalászosok és az őszi káposztarepce betakarítása után a következő feladat a szármaradványok beforgatása a talajba. A növényi részek irányított mikrobiális lebontásával költséghatékonyan juttathatunk tápelemeket a földbe, és még az aszály hatásától is védettebbé tehetjük vele a termőközeget.

Inkább adjuk vissza a szármaradványokat a földnek

Ha a gazda visszajuttatja a növényi szármaradványokat a termőföldbe, azzal jóval tovább biztosítja a megfelelő nedvességtartalmat a talajban, és a következő évben nem, vagy csak később jelentkezik az aszályhatás. Az őszi alaptrágyázás hatóanyag-szükségletének jelentős részét is biztosítani tudja a szakszerű tarlókezelés.

Vétek elhordani a szármaradványt a termőföldről!

Magyarország 4,3 millió hektár szántóterületének több, mint 80%-án kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztenek, amelyek szervesanyag-produktuma évente a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként. Mindez jelentős és értékes tápelemtartalommal bír, melynek egy részét a termés betakarítással eltávolítjuk, másik része viszont a termőterületen marad, és a tarlóhántással visszakerül a talajba. Hacsak nem értékesítik például hőerőművek részére!

A mezőgazdasági termelés és az energiaipar között a legnagyobb ellentét a szalmafelhasználás terén feszül. Bár a szalma az összes energiaipari biomassza-alapanyag kevesebb, mint 8%-át adja (forrás: AKI), annál fontosabb a termőföld számára. Egyetemi kutatások támasztják alá, hogy az aratás után a táblán hagyott – és megfelelően kezelt, lebontott – szármaradványok pótolhatatlan tápanyagforrást, tápelemeket biztosítanak a következő növénykultúra számára.

Kétségtelen, hogy betakarítás után könnyen jön az a pénz, amit az energiaiparnak való értékesítés hoz a gazdának. De az eladott szalma miatt kieső, természetes növényi eredetű tápanyagok hiányát csak drágán lehet pótolni.

A szármaradványok irányított bontásával a talajok makro- és mikroelempótlása valósul meg, így a humuszképződés mellett a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem- és tápanyag-ellátást. A szármaradványok visszaforgatásával növekszik a talaj szervesanyag-tartalma, vízmegtartó képessége, a területen kisebb lesz az aszálykár, és persze csökken a műtrágyázás költsége. Mindent egybevetve a búza esetében 40 000–50 000 Ft/ha, a repcénél 30 000–40 000 Ft/ha nyereséggel számolhatunk.

Így használja a cellulózbontót!

A cellulózbontó terméket a címkéjén olvasható dózisban és vízmennyiséggel közvetlenül a felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. A talajmunkára javasolt eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek egyenletesen keverik be a növényi maradványokat. A HMKÁ 6 előírásaihoz igazodva maximum 10 cm mélységig az AÖP-ben is elfogadott gyakorlat a sekély, nyári tarlóhántás, és a bontásra alkalmazott mikrobiológiai készítmények használata 2 pontot ér.