A május eleji csapadékos fordulat véget vetett a hétnapos száraz időszaknak, de az őszi kalászosok bokrosodása, illetve a tavaszi vetések után most nagyon kellenének további, áztató esők. Itthon, de akár a Vajdaságban vagy és Ukrajnában is minden nap nő a kockázat…
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Itthon még töltődnek a kiszáradt talajok
Bár nem mindenhol esett egyformán, a következő napokban az Alföld és a Kisalföld is csapadékhoz juthat – ott, ahol a vetések gyenge kelése mutatja a vízhiányt. Hétfő reggelig a Dunántúlon és az északi-keleti országrészben 5–15 mm esett, míg délkeleten többfelé 1 mm sem hullott. Április végére a talaj felső félméteres rétege országszerte kiszáradt, leginkább az Alföld és a Kisalföld érintett. Bár a vasárnapi csapadék enyhülést hozott, az igazi megoldáshoz tartós, áztató eső kellene. Ha ez elmarad, súlyos szárazság fenyeget szakértők szerint – erről ebben a cikkben írtunk részletesebben. A napos, nyárias idő a múlt héten a 25–30°C közötti csúcshőmérsékletekkel gyorsította az őszi vetések fejlődését, de vasárnaptól lehűlés indult – írja a HungaroMet.
A repce virágzik, a búza szárba indult – e kultúrák mély gyökereik révén még jól állnak nedvesség szempontjából. Nem úgy a kukorica és napraforgó: ezek kelése az Alföldön és Kisalföldön jelentősen lelassult. A héten várt 5–20 mm-es csapadék különösen a déli régiókban segíthet, ugyanakkor a gyakori levélnedvesség fokozza a gombás megbetegedések kockázatát. A hőmérséklet 15–20°C körül alakul, de éjszaka 10°C alá süllyed, talajmenti fagy is lehetséges.
Minden esőmentes nap aggasztó…
Az Ukrán Nemzeti Agrártudományi Akadémia szerint az áprilisi csapadék idén a szokásos mennyiség 63%-a volt csak, így a talaj produktív nedvességtartaléka jelenleg nem elégséges, különösen az őszi kalászosok bokrosodásból való kilábalás időszakában, amikor a vízigény nő.
A kedvezőtlen csapadékhelyzet ellenére az őszi gabonák április végére még jó állapotban vannak, de a kalászosodás fázisa vízszükséglet szempontjából kritikus lesz. Amennyiben májusban sikerül elérni az átlagos csapadékszintet, a termés megközelítheti a tavalyi szintet – állítják az akadémia kutatói. Ugyanakkor hozzáteszik: a jó termés valószínűsége minden egyes esőmentes nappal csökken.
Szerencsejáték lett a gazdálkodás a Vajdaságban
„Már nem azon múlik, hogy valaki jól végzi-e a munkáját, minden a szerencsén múlik” – mondja a Qubitnak Anna Prćić mezőgazdasági mérnök, aki szerint a Vajdaságban évről évre fokozódó extrém hőség és aszály azt eredményezi, hogy a kisebb földterületekkel rendelkező gazdák megélhetése egyre inkább ellehetetlenül, és a mezőgazdasági tevékenység egyre inkább egyfajta szerencsejátékra emlékeztet. Nemrég az Agrárágazat is arról írt: a Vajdaságban – akárcsak a Kárpát-medencében – egyre élesebb a klímaváltozással való szembesülés: kiapadnak a felszíni vizek, nem épültek ki a vízmegtartó létesítmények. Emiatt kérdésessé vált hagyományos főnövények szántóföldi termesztése.
