Az elmúlt évek eredményeit, külföldön is elismert értékeit a magyarországi halvédelem egységes cselekvéssel, a halágazat többi szervezetével összefogva őrizheti meg – mondta Szűcs Lajos a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke Budapesten, a halak és halőrök napján.
A halőri rendszer látványos fejlődést tudhat maga mögött
Szükség volt a megújulásra mind szemléletben, mind technikai felkészültségben, hiszen a vizes élőhelyek a szárazság fenyegetésében fokozott védelemre szorulnak. Magyarországon a legnagyobb természetes vizek állami tulajdont képeznek, a bennük élő halak pedig hivatalosan is nemzeti kincsnek számítanak.
A halak 31 ezer fajból álló csoportja nem csak táplálékforrás, sok kultúrában az élet jelképe és csillagjegy. Az ekkor kezdődő időszak meghatározó a halállomány szempontjából, ezért választotta a csillagászati tél és tavasz fordulópontját a halak napjának Magyar Haltani Társaság.
Március 20. tavaly óta a halőrök napja is, hivatásuk előzményei évszázadokra nyúlnak vissza, munkájukat a környezet sérülékenységét felismerve különösen meg kell becsülni – mondta Szűcs Lajos.
Magyarország őshonos halállománya ma is sokszínű
Azonban ennek mértéke víztípusokként eltérő, és sokszor sérülékeny, ugyanis az idegenhonos fajok aránya magas. Dérer István, a MOHOSZ elnökhelyettese kifejtette, hogy Magyarországon 97 halfaj él, ebből 28 őshonos védett faj, 27 halgazdálkodási jelentőségű őshonos faj, a többi idegenhonos, ezekből 23 fordul elő rendszeresen a belföldi vizekben, 7 inváziós és 6 spontán jövevényfaj.
A szakmai szervezetek feladata, hogy fölhívják a figyelmet az őshonos fajok jelentőségére, hogy jusson forrás a MOHOSZ kezelésében lévő csaknem 600 természetes víz halállományának védelmére.
A környezetváltozás hatásai vizeinkre
Csörgits Gábor, az Agrárminisztérium Halgazdálkodási főosztályának vezetője a környezetváltozás hatásait emelte ki, ezek ugyanis a természetes vizek állapotát is nagy mértékben befolyásolják.
Számítani kell a szárazság ismétlődésére, ráadásul a csapadék nem csupán kevesebb, de az eloszlása is kiegyenlítetlenebb. Az aszály miatt egyre kisebb területre kényszerülő fajoknak egymással is meg kell küzdeniük a túlélésért, a folyók áramlásának lassulása iszaposodással fenyeget, a kedvezőtlen változások az inváziós fajok terjedését okozhatják.
A megoldás a vizek megtartása tározókkal és csatornákkal, ami elsősorban vízügyi feladat. A halgazdálkodók és a horgászok azzal segíthetnek, ha továbbítják a természet figyelmeztető jelzéseit, és szükség esetén segítenek a halmentésben és a visszatelepítésben – tette hozzá a szakember.
Forrás: MTI
