A kecskeméti Portfólió Agrárium konferencián szakértők vitatták meg az agrártermelők és a felvásárlók közötti üzleti kapcsolatok új szabályozását. Mivel az egyes ágazatok eltérő kihívásokkal néznek szembe, ezért ágazatspecifikus termékértékesítési szerződésminták kidolgozására lesz szükség. A szakminisztérium képviselője megnyugtatta a résztvevőket: a szabályozás tesztüzemmódban fut, lesznek könnyítések.
(fotó: Horizont Média Kft.)
Kötelező kockázatmegosztás és szerződésminták
A mezőgazdasági termékértékesítés kritikus része a termelésből, szállításból és raktározásból eredő kockázatok megosztása a felek között, a másik pedig a fizetési határidő kérdése. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára kiemelte, hogy az új szabályozás kötelező kockázatmegosztást ír elő a partnerek számára, de hangsúlyozta, hogy ágazatspecifikus szerződésekre van szükség, amelyek figyelembe veszik a különböző termékpályák sajátosságait. Éppen ezért a szaktárca a szakmaközi szervezetekre bízná, hogy olyan szerződésmintákat alkossanak – akár többet is – amelyek kezelni tudják a termés és a tárolás kockázatait.
A fizetési határidőkkel kapcsolatban Andréka emlékeztetett: a 30 napra történő teljesítés az uniós csatlakozásunk óta elvárt lenne, de a be nem tartását eddig nem szankcionálták komolyan. Az új szabályok szerint a feldolgozóüzemeknek is 30 napos határidővel kell rendezniük tartozásaikat a beszállító felé, hogy a termelők időben hozzájussanak a pénzükhöz.
Ahol folyamatos a termelés, ott folyamatosan fizetnek
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint a sertéságazatban jól működik a 30 napos fizetési határidő, mivel a szoros integráció és a folyamatos termelés biztosítja az egyensúlyt a termelők (termelői csoportok) és a vágóhidak között. Ugyanakkor elismerte, hogy a váratlan piaci megingások és a járványhelyzetek befolyásolhatják a szerződések teljesíthetőségét. Ilyenkor a feleknek kölcsönös érdeke a szerződések felülvizsgálata. Megjegyezte, hogy a termelői csoportokon belül jellemzően nem teljesül a 30 napos fizetési határidő. Andréka erre azt a választ adta, hogy a törvény nem vonatkozik a termelői csoportok belső viszonyaira.
(fotó: Horizont Média Kft.)
Szezonális, gyorsan romló termékek
Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke rámutatott arra, hogy a kertészeti ágazat különösen kockázatos, mivel a termények minőségét és mennyiségét számos külső tényező befolyásolja, legyen ez az időjárás, vagy a növényvédelmi helyzet. A szakember a gyümölcságazat speciális problémájaként jellemezte, hogy a termelés és a feldolgozás nagyon szezonális tevékenység. A betakarítás 30 napig tart egy évben, amit egy nagyjából 60 napos feldolgozási időszak követ, majd a készterméket 365 napon át kell értékesíteni. „A késedelmes fizetések szankcionálása komoly problémát jelenthet az ágazatban, miközben a partnerek teljesen egymásra utaltak. Például a konzervipar csak a magyar termelők meggyére számíthat és csak egyetlen exportpiacra, Németországra.”
Andréka Tamás elismerte, hogy valóban más egy kiskereskedelmi lánctól megkövetelni a 30 napos fizetést, amelyik már szinte másnap bevételhez jut a beszállított termékből, és más dolog egy konzervgyártól, amelyik egy éven át is tárolja az eladásra szánt készletet. Szavaiból úgy tűnt, a szabályozás „tesztüzemmódban” fut, lesznek még módosítások és ágazatspecifikus kivételek.
Amikor beékelődik a kereskedő
Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára elsősorban a termelői és a fogyasztói árak közötti különbségekre hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy a burgonya a kereskedelmi láncokban kétszer annyiba kerülhet, mint amennyit a termelők kapnak érte. A beszerzést végző kereskedők pedig a boltlánchoz is tartozhatnak. Véleménye szerint helyes az az európai törekvés, hogy minden értékesítés írásba legyen foglalva. Úgy látja, hogy a szabályozott keretek között zajló felvásárlás (pl. torma esetén) sokkal nagyobb védettséget jelent mindkét fél számára, mint az, amit a bodza piacán a szürke zónában látunk.
Rámutatott egy gabonapiaci kockázatra is: ez az árutípus még azelőtt többször gazdát cserél, mielőtt kiderülne, hogy mi van a raktárban. Egyrészt már a termés egy részére előszerződnek a gazdák, majd a raktározás során történnek minőségi változások az áruban. Ennek a kockázata kezelhetetlen lehet a további vevők számára – mondta Cseh Tibor András. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke leszögezte, hogy a gabonaágazatot közvetlenül nem érinti az új szabályozás. A minőség terén pedig a mintavételezés egységesítését (eszköz és módszer) sürgette.
A jogszabály magyarázatához lásd még laptársunk részletes szakcikkét: Biztos, ami… (legalább) speciális?
