Agrárgazdasági elemzések – 2024. december

Közeledve az év végéhez és az őszi munkák befejezéséhez egyre pontosabb képet láthatunk a várható termésmennyiségekről, melyek – még ha nem is jelentős mértékben – elmaradnak a korábbi várakozásoktól.

Kukorica

A FAO által havi rendszerességgel publikált élelmiszer-árindex (FAO Food Price Index – FFPI), amely öt árucsoport – gabona, cukor, tejtermékek, hús és növényi olajok – árváltozását követi, változatlanul az egyik legjelentősebb indikátora a globális élelmiszer-gazdaság teljesítményének. Az index értéke 2024 októberében átlagosan 127,4 pont volt, amely 2 százalékkal meghaladta a szeptemberben publikált eredményeket. Ez azt is jelenti, hogy a november 8-án megjelent frissítésben az elmúlt 18 hónap legmagasabb FAO-élelmiszer-árindexét láthattuk.

A húsféleségek kivételével az indexben szereplő valamennyi árucikk jegyzése emelkedett, azonban a történelmi szintekhez képest az FFPI októberben az egy évvel ezelőtti adatoknál 5,5 százalékkal volt magasabb, míg a 2022 márciusában látott 160,2 pontos csúcstól 20,5 százalékkal maradt el.

A globális kereslet-kínálat alakulását bemutató USDA WASDE riport októberről novemberre némileg feljebb korrigálta a várható termés mennyiségét (1,219 millió tonna vs. 1,217 millió tonna), azonban az emelkedő felhasználás eredményeként a 2024/2025-ös gazdasági év prognosztizált zárókészlete csökkeni fog.

Az előző év adataival összehasonlítva csökkent az EU, Ukrajna és Oroszország várható termése, míg a jelentésben – a korábbi előrejelzésekkel összevetve – Argentína, Brazília és Kína esetében kedvezőbb képet láthatunk. Mindezek mellett vélhetően a globális kereskedett volumen is csökkenni fog, reflektálva elsősorban az alacsonyabb mennyiségű kínai vásárlásokra, valamint a kisebb brazil és ukrán exportaktivitásra.

Míg november elején a globális kukoricakereslet megugrott, a nagyobb vevők jelentős mennyiségeket vásároltak, a hónap második felére azonban a lendület elfogyott. A jelenség hátterében az amerikai elnökválasztás húzódik. Nem csupán a részvénypiacok, a különböző „commodity” termékek, így a gabonafélék kereskedésére is jelentős hatást gyakorolt Donald Trump megválasztása. Elsősorban a vámtarifák esetleges bevezetése-megváltoztatása lehet az a tényező, amely némileg átrendezheti az eddig megszokott export-import irányokat.

A különböző geopolitikai feszültségek (Közel-Kelet, Oroszország-Ukrajna, Kína-Tajvan stb.), a makrogazdasági és fundamentális tényezők mellett további volatilitást hozott a piacra a dollár jelentős erősödése, melynek eredményeként az árak emelkedtek Európában.

Az Európai Unió legnagyobb agrárgazdaságával rendelkező Franciaországban az őszi munkák jól haladtak az elmúlt hetekben. A FranceAgriMer jelentése szerint november 11-én a kukorica betakarítása a vetésterület 71%-án történt meg, szemben az előző heti 58%-kal és a sokéves 93%-os átlaggal. Miután az egyik legnagyobb kockázatot az EU piacaira a francia betakarítás elhúzódása jelentette, az előző hetek előrehaladása némileg megnyugtatta a piaci szereplőket. Mind a CBOT (chicagói árutőzsde), mind a MATIF (párizsi árutőzsde) esetében a befektetők a megfelelő irányt keresik, így egyelőre rövid távú trendeket kevésbé lehet azonosítani a különböző lejáratú határidős jegyzések mozgásaiban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által jegyzett, november 12-én megjelent betakarítási jelentés szerint a várható kukoricatermés egy hajszállal az 5 millió tonna felett alakul, ez némileg magasabb volument jelent a korábbi előrejelzésekhez képest, azonban az továbbra is kérdéses, hogy a megtermett árualap milyen minőséggel rendelkezik. Különösen fontos ez annak tükrében, hogy az eltérő minőségű tételek eladói eltérő árazásokkal találkozhatnak a belföldi piacon.

Az alacsony aflatoxin-tartalomhoz magasabb árszint társul, ez jelenleg a MATIF-jegyzések felett ingadozik. Ebből következően export ebben az árucsoportban továbbra is csupán esetleges, érdemi kereslet a feldolgozók és a takarmánykeverők részéről tapasztalható. A piaci szereplők különböző minőségi kritériumokkal vannak jelen a piacon, igazodva a technológiai lehetőségeikhez és késztermékeik vevői elvárásaihoz.

Búza

Búza esetében „nincs új a nap alatt”. A kereslet-kínálat globális alakulása kiegyensúlyozott képet mutat, a novemberi WASDE-riport az előző hónappal összevetve a főbb adatokban csupán 1 millió tonnás hibahatáron belüli mozgásokat riportált. Jó terméseredményeket láthatunk Kína, Ausztrália, Kazahsztán és az USA esetében. A nemzetközi kereskedelmi aktivitás az előző gazdasági év tükrében csökkenhet, különösen a kínai és EU importvárakozások estek vissza, így exportoldalon is alacsonyabb volumenekkel kell kalkulálnunk, különösen Oroszország, Ukrajna részéről.

A fent említett dollárerősödés az EU búzaexport-aktivitásában is megmutatkozik, az elmúlt hetekben jelentősen javult az európai gabona versenyképessége a tengeren túli és a fekete-tengeri forrásokkal szemben. Még nincs vége a francia búza „viszontagságainak”: a folyamatos esőzések miatti lassú betakarítást követően az őszi vetések volumene is elmarad a korábbi években tapasztalttól, november első dekádjának végén a 78%-os elvetett terület 5%-kal kevesebb a sokéves átlagnál. Ráadásul újabb esőzések érkeznek.

Oroszországban a közelmúltban lehullott csapadék ellenére az őszi búza vetése többnyire száraz körülmények között folyik. Ukrajnában, különösen a keleti régiókban tapasztalható aszályba hajló időjárás miatt az őszi búza fejlődése 2-3 hetes elmaradásban van a korábbi években megszokottól.

Az európai takarmánypiac erőteljesen fókuszál a takarmánybúzaárak alakulására. Míg a közép- és kelet-európai országokban az esetlegesen aflatoxinnal szennyezett kukorica kiváltása a cél, Nyugat-Európában ez inkább árazási kérdés. Amennyiben a búza esetében a beltartalomra vetített árak kedvezőbbek a kukoricáénál, a különböző takarmánygyártók és felhasználók növelik a búzafelhasználásukat a receptúrákban.

A NAK őszi munkák jelentése alapján a gazdák 922 ezer hektáron vetettek őszi búzát. Ez az adat gyakorlatilag megegyezik a 2024-es évben betakarított területtel, tehát egyelőre érdemi változás a búza vetésterületében nem körvonalazódik. A piac kifejezetten csendes, mind a belföldi, mind az exportvevők fedezték az idei szükségleteiket, vélhetően érdemi aktivitást 2025 elején tapasztalhatunk ismét.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató