Eltűnik a magyar tudás, nagy bajban a magyar termőtalaj

110 éve még Magyarországon nálunk rendezték az első talajtani világkonferenciát. Most egy egyetemi szakember szerint drasztikus romlás következhet be nemcsak a termőtalajok állapotában, hanem ebből eredően a termőképességében is.

Drasztikusan romlik

Dobos Endre, a Miskolci Egyetem elismert tanszékvezető docense – mint azt laptársunk, a MezőHír idézte – az Infostart.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a csernozjom (feketeföld) talajok humusztartalma normálisan 5 százalék körüli, addig a mai mezőgazdasági talajok átlagos humusztartalma 2,5-3 százalék. A művelés miatt, a szerves anyag csökkenésével számos talajfunkció romlik. Márpedig ha a humuszanyag eltűnik a talaj felső rétegeiből, akkor az eltárolt víz és tápanyag is elvész, onnantól kezdve pedig a föld termőképessége nem lineárisan, hanem drasztikusan romlik. Dobos Endre szerint a hazai talajtani adottságok még mindig jók, de nem lehet hátra dőlni. Számos rossz gyakorlattal szakítani kellene: a túlzott inputkijuttatással, az aratás utáni szalma, szár földről való elvitelével, a nagytömegű gépekkel való talajtaposással. Mindez a biológiai-kémiai károk mellett mechanikailag, szerkezetében teszi tönkre a termőföldeket.

 Dobos Endre a MezőHírnek korábban azt mondta: jó adottságúak, de rossz minőségűek a talajaink, és bár még egyensúlyban tartjuk a művelés okozta pusztító hatásokat, de már távolról sem optimális.

„Ez a tudás most tűnik el…”

Mint a MezőHír írja, az egyetemi vezető szerint a hazai a talajok zömének felső rétege szerkezetileg degradálódott. Emiatt romlott a vízbefogadó képességük (ezért van annyi belvíz, máskor súlyos talajkiszáradás), és sok „befulladt”, levegőtlen talaj.

Ez pedig elvezet oda, hogy következik a nitrogénvesztés – vagyis már hiába öntjük bele a sok drága műtrágyát, annak jó része nem is hasznosul, nem lesz felvehető. Dobos Endre úgy véli, fontos, hogy a gazdaságok felismerjék, mennyire az ő érdekük a jó talajállapot. Magyarországon 1909-ben(!) itt volt az első talajtani világkonferencia, itt működött még a 80-as években is a világszínvonalú talajvédelmi szakszolgálat, és régebben az állami támogatások feltételül szabták a talajokat védő eljárások alkalmazását. „Ez a tudás most tűnik el” – fogalmazott 2020-ban a MezőHírnek adott interjújában.

Fotók: Illusztráció (Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)