Az augusztusi adatok szerint az USA kezd magához térni a magának okozott súlyos csapásból. A friss adatok szerint az USA szójaexportja augusztus elején jócskán bővült a tavaly ilyenkorihoz képest, annak ellenére, hogy lényegében elvesztette a kínai piacot. A mennyiségi bővülés mellett az árak is emelkedtek valamelyest a szója iránti globális igény eredményeként.

Jelentős amerikai piacvesztés
Az Egyesült Államok a Trump-korszakokban (2018-ban is) bevezetett vámok és az azt követő kínai megtorló intézkedések miatt tartósan elvesztette szójaexportjának jelentős részét a világ legnagyobb felvevőpiacán. Ugyanakkor a globális kereskedelem átrendeződése új lehetőségeket nyitott meg. A 34%-ra emelt kínai védővámok gyakorlatilag elzárták a korábbi árumennyiségek útját, és a 2025-ös évben az amerikai szójabab-kivitel Kínába mintegy harmadával visszaesett. Peking a hiányt más forrásokból pótolta, főként dél-amerikai és délkelet-ázsiai partnerektől, így az amerikai exportőrök kénytelenek voltak új piacok felé fordulni.
Mexikótól Európáig nőtt az USA-szójapiaca
Ez az irányváltás látványos eredményt hozott: bár a múlt héten az amerikai szójaexport mennyisége 18%-kal elmaradt az előző hetitől, az augusztus elején így is 48%-kal meghaladta a 2024 azonos időszakában mért volument. A legnagyobb vásárló Mexikó volt, de kiemelkedett Egyiptom, Banglades és Németország is. Észak-Afrika, Latin-Amerika, Európa és Délkelet-Ázsia is jelentős részt képviselt a célpiacok között. A Mexikói-öböl kikötői kezelték a szállítmányok többségét, de a vasúti és konténeres export is erős maradt, különösen az ázsiai irányokban.
Az amerikai exportőrök stratégiaváltása és a piacok földrajzi diverzifikációja azt mutatja, hogy a kínai piacvesztés nem törte meg az USA globális pozícióit. Sőt, a rugalmas logisztikai alkalmazkodás és a gyors piacnyitások révén az Egyesült Államok a szezon közepén is képes volt erős exportteljesítményt felmutatni, miközben a kereskedők már az új termés korai lekötéseire készülnek.
Még nincs vége…
Az USA és Kína közt fennálló kereskedelmi háború épp olyan érthetetlen az amerikaiak részéről, mint az oroszok részéről az Ukrajna elleni háború. Ugyanis mindkét konfliktusban nagyon rosszul járnak az agresszorok is. Az elmúlt húsz évben Kína az USA mezőgazdasága számára aranybánya volt. Kína húsfogyasztása 45%-kal, szójababimportja pedig 28 millió tonnáról 109 millió tonnára nőtt, főként az állattenyésztés bővülése miatt. Aztán 2018-ban Trump nekifogott lerombolni a virágzó cserekereskedelmet, és vámokat vezetett be Kína ellen. Ennek (illetve az afrikai sertéspestis miatti keresletcsökkenés) következtében 75%-kal csökkent az amerikai szójabehozatal az ázsiai államban. Bár a kínai kereslet középtávon továbbra is erős, a vámtarifák tartósan rontják az amerikai szója versenyképességét. Miközben az USA dollármilliárdokat veszített ott, a brazil export 2017 óta 48%-kal nőtt, az USA-é pedig 31%-kal csökkent. Emellett az USA Európába irányuló exportja is megsínyli a vámháborút, mert Trump EU-ellenes vámjaira az EU is vámokat helyezett kilátásba. Mindez tovább szűkítheti az amerikai exportpiacokat.
Agrárágazat Tudástár: Exportpiaci diverzifikáció – Az exportpiaci diverzifikáció olyan kereskedelmi stratégia, amelynek célja, hogy egy ország vagy vállalat exportbevétele ne függjön egyetlen vagy néhány piac teljesítményétől. Ez a megközelítés csökkenti a piaci kockázatokat, például politikai konfliktusok, vámháborúk vagy keresletcsökkenés esetén. Az USA szójaexportjában a kínai piac részleges elvesztése után új célországok – például Mexikó, Egyiptom vagy Németország – bevonásával sikerült mérsékelni a bevételkiesést és stabilizálni az exportmennyiséget.