A Somogyi-dombságon, Siófoktól 18 kilométerre működő Kányai Mezőgazdasági Zrt. (a Kányai Csoport tagja) 3500 hektáron gazdálkodik, változatos adottságú területeken. Vörös Józseffel, a csoport növénytermesztési igazgatójával az új Väderstad Proceed vetőgép bevezetéséről és a mögötte álló technológiai szemléletről beszélgettünk.
Milyen talajadottságokkal rendelkeznek a területeik, mik a fő termesztett kultúráik?
– A somogyi táblák erősen heterogének: a 10 aranykoronás foltoktól az erodált barna erdőtalajokon át a réti talajokig széles a spektrum. A vetésszerkezet ennek megfelelően sokszínű, mintegy 17 növénykultúrával – többek között durumbúza, sörárpa, őszi búza, napraforgó, repce, bíborhere, olajlen és cukorrépa szerepel benne. A kukorica aránya tudatosan csökkent: hat éve még a vetésterület kb. 40%-át adta, jövőre legfeljebb 12% körül marad. A háttérben a toxinkockázat és az időjárási kitettség áll.
Milyen eredményeket lát az eddig betakarított növényeknél?
– A nyáriak pozitív mérleggel zártak. Sörárpában 8,6 t/ha nettó hozam született 250 hektár átlagán, őszi búzában 6,8 t/ha 400 hektáron, míg repcében 3,9 t/ha 200 hektár átlagán. Az idei időjárás és kártevőhelyzet kifejezetten kedvezett a repcének, ami az előző három évhez képest érezhető fordulatot hozott. Borsóban ugyanakkor erős levéltetűnyomás nehezítette a szezont.
Talajművelés tekintetében milyen elv szerint dolgoznak?
– A fő irány a forgatás nélküli, lehetőleg takarónövényekkel kísért művelés. A gazdaságban már vannak táblák, amelyek egy évtizede ekementesek, de egy 3500 hektáros üzem átállítása csak lépésről lépésre történhet. A cél a talajélet és a nedvesség megőrzése, a művelési költségek és a klimatikus kitettség csökkentése. A technológiai döntésekhez minden új elemnél gyakorlati kísérletek és üzemi visszajelzések segítik a döntésünket.
Mik voltak az első Väderstad-gépek a gazdaságban?
– Az együttműködés rövidtárcsával és hengerekkel indult: Carrier, valamint Rollex és Rexius dolgozik a gazdaságban a 2010-es évek eleje–közepe óta. A választást a sekély, intenzív tarlóhántás, a jó aprítás és a nagy területteljesítmény indokolta, ami illeszkedett a forgatás nélküli elvhez és a gyors reagálás igényéhez.
A szemenkénti vetésben a technológiaváltás a Väderstad Tempo felé történt; jelenleg négy gép üzemel a csoportnál, három F8-as és egy L16-os. A napraforgóban különösen fontos a tőtávtartás pontossága: bár a kukoricát sok vetőgép veti jól, a napraforgó érzékenyebb kultúra. A beállítási lehetőségek szerencsére a Tempónál széles skálán mozognak, így finoman hangolható a vetéspontosság.
Ha jók az információim, van egy új üdvöske is a gépparkban.
– A martonvásári próbavetések számunkra meggyőzőek voltak, és ennek nyomán Európában az elsők között náluk állt üzembe a sorozatgyártott Proceed vetőgépek egyike. A döntést segítette, hogy a Tempoval nagyon jó tapasztalataink voltak, bíztunk a gyártóban.
A beüzemelés szójával indult szemenkénti vetésben, ezt szemenként vetett repce követte; a kelésről és a végső termésről még korai nyilatkozni, de a vetéspontossággal nagyon elégedettek vagyunk. A Proceed legfőbb értéke a sortáv-variálhatóság (25/50/75 cm) és az, hogy a gabonától a repcéig egységes logikával teszi lehetővé a szemenkénti vetést. A szélesebb sortáv potenciálisan csökkentheti a vetőmagnormát és a kórokozónyomást, miközben azonos vagy jobb terméseredmény érhető el – mindez a költséghatékonyságot is javítja.
