Nagysáp, Domonkos-puszta a központja annak a 940 hektáros gazdaságnak, amely családi gazdaságokból és a Gazdag-Farm Kft.‑ből áll. A talajadottságok igen változatosak, az erősen dombos területeken a csernozjomtól a homoktalajig minden megtalálható. Gazdag Dániel cégvezetőt kérdeztük az idei eredményekről, szakmai fogásokról és a gépekről.
Milyen fő kultúrákkal foglalkoznak?
– Kukorica, napraforgó, repce, búza, árpa és cirok szerepel a termesztett növények között. Idén az őszi kalászosok közepes eredményt adtak, az árpa 6 t/ha, a búza 5 t/ha termést hozott. A napraforgó 2,2 t/hektáros üzemi átlaggal végzett, a kukoricában még nem kezdődött el a betakarítás, ott is volt már jobb évünk. A repcében volt 100 hektár dupla gabonasortávos vetés és 100 hektár 75 cm‑es sortávval, ez utóbbit a Tempóval vetettük. Az előbbinél 3 tonna volt a legmagasabb hozam hektáronként, a 75-ös sortávúnál ugyanakkor 3,5 tonna/ha, így a friss vetéseknél most már csak ezt a módszert alkalmaztuk. Nagyon szép állománya van, ilyen jó kelés az életben nem volt, mint most.
Mennyire használják a hagyományos forgatásos talajművelést?
– Eddig az volt az alapkoncepció, hogy csak kukorica után szántottunk, a többi kultúránál 3-4 évente altalajlazítást alkalmaztunk, legalább 60 cm‑es mélységben. A másik lehetőségünk a középmély kultivátorozás volt, 25–35 cm között, a talajtól és a csapadéktól függően.
Ezt a repce alá mindig el szoktuk végezni, augusztus közepén. Kukorica után eddig azért szántottunk, mert a növényvédő szer, amit használtunk, nem bírta a szármaradványt, kellett neki a tiszta, szűz talaj. Most egy sorközművelő kapával végezzük a gyomirtást, így a szántást még jobban minimalizálhatjuk. Volt olyan év, hogy a TopDownnal 300 hektárt megcsináltunk kukorica után, de ha nagyon esős az ősz, akkor a kötöttebb részen már nem tudunk annyira szép munkát végezni vele.
Milyen gépeik vannak a Väderstad termékei közül?
– 2003‑ban vettük az elsőt, egy 5 méteres Carriert, 2014‑ben pedig egy 4 méteres Rapidot. A Carriert egy 6.50-esre cseréltük később, de már ez az utolsó szezonja – nagyon elégedettek vagyunk vele, de rengeteget dolgozott már. Van egy 4 méteres TopDown is a gépparkunkban, 2015‑ből és egy 2014‑es Tempo, még a második szériából. Bicskén egy kolléga használta az első generációsat, és ő kiváló munkavégzésről számolt be, mi ezért is váltottunk. Nem voltunk ugyanis elégedettek az előző, nem Väderstad márkájú géppel, mert volt, hogy 150 hektár vetés után két napig kellett szerelni…
A Tempo 5000 hektár elvetett terület után még nem szorul felújításra. Amikor megvettem, akkor 350–450 hektár munkája volt egy évben, azóta a 950 hektárból kb. 650-et már ezzel vetünk el, repcét, cirkot, kukoricát, napraforgót is.
Mi az, amit a Tempo munkájában a legjobban kedvel?
– Bármibe el tudom vetni a magot, a kukoricát akár a betonba is… Van olyan, hogy bérmunkában néhány jó ismerősnek besegítek, ők csak akkor szoktak hívni, ha nekik már nem sikerül. Tudják, hogy az én gépparkom megcsinál bármit.
A másik, hogy nem véletlenül Tempo a neve. Az előző géppel kb. 9 km/h sebességgel „robogtam”, a Tempóval 12,5 km/h az átlagsebesség 5000 hektár átlagában! 15 km/h sebességgel szoktam dolgozni kukoricában, de napraforgóban, cirokban több is lehet. Jó a mélységtartása. Érzékeny ugyanakkor a vetőmag minőségére, mert meg kell tapadnia a magnak rendesen a vetőtárcsán. Most már a vetőmag-kereskedők is tudják, hogy ide akármit nem hozhatnak…
A talajművelő eszközökkel kapcsolatban mik a legfőbb tapasztalatok?
– A Carriernél a negyedik garnitúra tárcsalevelet fogyasztjuk, több ezer hektár munka után. Régebben használtuk magágy-előkészítésre is, ma igazából csak tarlóhántásra vagy hengerezésre vesszük elő. A TopDown van, hogy 600 hektárt dolgozik egy évben, máskor csak 50-et, attól függ, milyen a szezon. Ha olyan évjárat van, amikor kevés a szalma a búzán, akkor egy tárcsa után a TopDown készíti el a repcevetőágyat. Ha nagyobb a szármaradvány, akkor a tárcsasort kiemeljük, és egész szépen megkeveri a talajt. Persze kell hozzá 400 lóerő, főleg hegynek fel, hogy szépen dolgozzon.
