A rossz földekre kellenek a legjobb gépek!

A Bagdi Birtok Kft. Hajdú-Bihar vármegye déli részén, a Bihari-sík tájegység szívében, Mezősason található. A gazdaság a régi Sárrét szélén fekszik, nagyon kötött talajok jellemzik, de az 1250 hektárnyi területből sok a szikes legelő is. Bagdi Róberttel beszélgettünk.

Mikor kezdte a gazdálkodást?

– 1999-ben kezdtem a vállalkozást, fiatal agrárvállalkozóként. Akkor volt egy olyan fiatalgazda-támogatás, ami nagyon jó lehetőséget adott számomra. Kicsi, 60 hektáros családi gazdasággal indultam, plusz 60 hektár bérelt területtel. Az első pár év helyben járása után a SAPARD segítségével tudtunk nagyot lépni. Akkor kezdtem gépesíteni, így 2006-ban pályáztam egy Rapid 400C kombi vetőgépre. Egy régi Lajta 32-est cseréltünk le erre.

Demóban próbáltam ki a svéd gyártó gépét és egy versenytárs masinát, érdekesek voltak az eredmények. 4,5 tonna volt a hektáronkénti termés a Lajta 32-essel vetett területen, 5,4 tonna a versenytárs parcelláin, míg 6,0 tonna fölötti eredményünk lett a Rapiddal vetve! Mindent ugyanakkor vetettünk, ugyanolyan körülmények között, ugyanannyi tápanyagot juttattunk ki. Ennyit nőtt a termésátlag csak amiatt, mert másik vetőgépet használtam!

Egyébként már akkor fontosnak tartottam, hogy műtrágyás vetőgépem legyen, hogy egy menetben műtrágyát is kijuttassunk a vetés során. Ez a mai napig is alap. Azóta már a harmadik ilyen vetőgépem van, s még mindig a Rapidra esküszöm. Most egy kétéves és egy egyéves géppel dolgozom, a 2006-ban vásároltat épp tavaly adtam el. Megszolgálta az árát, drágábban adtam el, mint amennyiért 2006-ban vettem…

Milyen kultúrákat termesztenek most a földjeiken?

– Sajnos a klímahatások minket is érintenek, így a kukoricából már kiszorultunk, maradt az árpa, búza és tritikálé, áru- és vetőmagtermesztésre. Utóbbi 100–150 hektár szokott lenni. Napraforgó és repce van még a hagyományos kultúrnövények közül. A repce sajnos eléggé lutri, 3 évből kétszer nem kel ki, így vissza is szorul nálunk is. A tavalyi hozamok szépen alakultak: a napraforgó 3,6 t/ha, a búza 7,6 t/ha, az árpa 8,3 t/ha volt, repcében pedig 3,3 t/ha termést értünk el.

Van még 300 hektár gyepünk is. A biodiverzitása miatt a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet egyik legfontosabb területe Mezősas. Kiemelten fontos túzokdürgőhely vagyunk, és az agrár-környezetgazdálkodási programban a túzokos élőhelyfejlesztési programokra szoktunk pályázni. Ezért is szoktam mondani, hogy a fő termesztett növényünk a túzok…

A Rapidon kívül van más Väderstad gépük is?

– Igen, a fejlesztés jegyében vettem egy Rollex 620 hengert, a kalászosokat hengerezzük vele, plusz szántáselmunkálásokra használjuk, mert simítóval rendelkezik. A vetéseket is ezzel zárjuk le. Rendkívül univerzális gép, nagyon szeretem.

Aztán következett a talajlezárásokhoz egy 6 méteres NZ Aggressive kombinátor, azt össze lehetett kapcsolni a Rollex hengerrel. Nagy előrelépés volt ez számomra a magágykészítésben. Ez a három gép viszonylag sokáig dolgozott nálam, majd ahogy a területek elkezdtek növekedni, nagyobbra cseréltem őket.

Most egy 8 méteres NZ Aggressive kombinátor van, mellette egy 820-as Rexius henger és egy újabb, 6,2 méteres Rollex is. Vettem egy 920-as Carrier tárcsát CrossBoard simítóval, majd tavaly egy 5 méteres TopDown kultivátort vásároltam, ezzel zárult a kör.

Mit szeret ezekben a gépekben?

– Sajnos a mezőgazdaság egy fokozottan hátrányos terület, mert a rossz földekre kellenek a legjobb gépek… Akik a löszháton vagy jó vízgazdálkodású területeken dolgoznak, azok, viccesen szólva, egy sínvassal is jó magágyat készíthetnek, és csak arra kell figyelniük, hogy el ne felejtsenek vetni. Nálunk a kötött földek megeszik a gépeket, itt csak a legjobb anyagból készült masinák állják meg a helyüket.

Nálam a Väderstad nagyon jól szerepelt, és a cég szervizhátterét a rugalmasságuk és gyors kiszolgálásuk miatt minden magyar gépforgalmazó számára követendő példának tartom!

Fodor Mihály