Vad- és vadhús-külkereskedelmünk egy válságokkal terhelt világban

Élelmiszer-gazdasági kivitelünk több évtizedes felívelő szakaszt maga mögött hagyva 2021-re történelmi magasságokba emelkedett. Az export 10,7%-os bővülés mellett, túllépve az eddig soha meg sem közelített tíz milliárd eurós szintet, 10,6 milliárd euróra nőtt, amihez a dinamikusan bővülő vadhúsexport is hozzájárult.

A 2021. évi rekord exportárbevételt egy emberi tragédiákkal járó, hullámokban ránk törő koronavírus-járvány, valamint súlyos állománypusztulást kiváltó madárinfluenza és afrikaisertéspestis-járvány közepette érte el a magyar agrárgazdaság, miközben a kertészeti kultúrákat drasztikusan visszavető késő tavaszi fagyokkal és elhúzódó, súlyos aszállyal is meg kellett küzdenie. A növekedési pálya feltételei azonban 2022 elejére kissé megváltoztak. Bár az első negyedév még a tavalyi lendületre is rácáfolt, a továbbiakban azonban nem lehetünk biztosak abban, hogy elegendő növekedési tartalékot képez a megnövekedett világpiaci árakból származó többlet vagy az idei természeti környezet nyújtotta termelési többlet. A február végén kirobbant, majd egyre nagyobb területekre kiterjedt fegyveres konfliktus komoly inflációs nyomás képében befolyásolja már most is a terménypiaci árakat. Az egekbe szökő energia- és műtrágyaárak, valamint a művelési költségek megugrása – nem is beszélve a világ két legjelentősebb gabonaexportőrjének kikötőkben bennragadt készletei nyomán kirajzolódó gabonahiányról – rövidesen soha nem látott élelmiszerválság kialakulásához vezethet.

Vadhúsexportunk jelene és múltja

Rátérve vadhúsexportunk és -importunk alakulására, előre kell bocsátani, hogy a statisztikai nyilvántartási rendszerünk exportoldali fejezete – az importtal ellentétben – meglehetősen mostohán bánik ezzel a gazdálkodási területtel. Exportstatisztikai rendszerünkben hiába is keresnénk külön-külön például a gímszarvas és a dámvad, az őz, a muflon, avagy a fácán, esetleg a fogoly exportra vitt húsának mennyiségi és értékadatait. Ezzel szemben a vaddisznó és az élő mezei nyúl és annak húsa, illetve vágási melléktermékeinek exportjára több kódszám alatt is találunk adatokat. Az export- és importadatok összevethetősége érdekében érdemes kódszámok szerint szembesíteni az export- és importadatokat (lásd 1. táblázat).

A 2020-21 közötti vadhúsexport legjelentősebb tételei esetében (értékben és mennyiségben) túlnyomó részben dinamikus bővülésről szólnak az exportstatisztikai adatok. Az élő vadnyúl kivitele 2021-ben mintegy 22%-kal nőtt, a mezei nyúl húsának exportja pedig megháromszorozódott. A legjelentősebb exportot képező hűtött, fagyasztott vadhúsexport egyharmaddal bővült, a vaddisznóból készült termékek kivitele pedig másfélszeresére nőtt. Egyedül a más, nem háziasított, fagyasztott sertéscomb és lapocka exportja zuhant drasztikusan, összefüggésben a vaddisznóállomány drasztikus gyérítésével összefüggő intézkedések hatására.

Az élő mezei nyúl exportadataival kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy az élővadnyúl-export nem mai keletű jelenség. Évtizedek óta beszélhetünk vadnyúlexportról, melynek révén igen jelentős nagyságrendben exportáltunk vérfrissítés, cseppvérkeresztezés címén (értékben és darabszámban komoly nagyságrendet képezve) élő mezei nyulat. Fő piacaink közül elsősorban az Olaszországba, Franciaországba és Horvátországba irányuló kivitelt emelhetnénk ki. A 2020. évi 800,7 ezer eurós kivitelünk, közel 22%-kal bővülve, 2021-re 975 ezer euróra nőtt. A legjelentősebb exportpiacaink rangsorát nézve azonban kiderül, hogy valójában, lényegében egypiacos exporttermékről van szó, hiszen a kivitel túlnyomó hányada, mintegy 98%-a 2021-ben is az olasz piacra került. Míg 2015-ben és 2016-ban 1,7, illetve 1,8 millió euró értékben exportáltunk élő mezei nyulat (ami 2018-ban egészen 1,9 millió euróra is felment), addig 2019-ben ennek a 40%-át sem érve el a kivitelünk, 722 ezer euróra zuhant az exportunk. Innen emelkedett fel ismét. Bár évtizedekre visszanyúló információk e tekintetben már nem találhatók a statisztikai rendszerben, de megemlítem, hogy e sorok írója 1968 kemény telén szintén személyesen részt vehetett egy exportcélú élőnyúl-befogás műveletében.

Vadhúsexportunk főbb jellemezői (2020-2021)

A vadakra és vadhústermékek külkereskedelmére vonatkozó statisztikai adatok a KSH szerint több termékkódon érhetők el.

A mezei nyúl húsa értékes és keresett exportcikkünk, amit az is igazol, hogy a 2020. évi 14,8 ezer eurós (4,2 tonnás) exportunk 2021-re 45,2 ezer euróra bővült. A kivitel 70%-a 2021-ben is Szlovéniába került, de jelentős tételek mentek Japánba és Szlovákiába is. Szükségesnek tűnik megemlíteni, hogy a vadnyúlhús exportja 2015-ben még csak 4,5 ezer euró volt, de 2016-ban már elérte a 8,5, 2017-ben pedig a 39,5 ezer eurót. A kivitel ebben a termékkörben 2018-ban érte el a csúcspontját, amikor az exportérték 74 ezer euróra bővült.

A „Más vad húsa, hűtve, fagyasztva” képezi a legjelentősebb vadhúskiviteli nagyságrendet. A kivitel, 33,2%-os növekedés mellett, a 2020. évi 9,8 millió euróról 2021-re 13 millió euró fölé emelkedett. Fő piacaink közül az osztrák, a német, a dán és a spanyol piacot érdemes kiemelni. Az exportmennyiség a 2020. évi 2 ezer tonnáról 2,7 ezer tonnára nőtt az elmúlt két évben. 2015 és 2018 között 17 és 20 millió euró között alakult a kiviteli érték, az exportmennyiség pedig 3,2 és 3,7 ezer tonnát tett ki. Ebből a sorból egyedül a 2020-as 9,8 millió eurós exportszint lóg ki, negatív irányba (2. táblázat).

Az exportmennyiség a 2020. évi 2047,4 tonnáról, 32,7%-os növekmény mellett, 2021-ben 2717 tonnára emelkedett.

Más sertéslapocka vaddisznóból elkészítve (HS 16024290)

Exportunk ebben a termékkörben 84 ezer euróról 89,3 ezer euróra bővült, ami 6,3%-os növekedésre utal. Fő piacaink e tekintetben Ausztria, Szerbia és az Egyesült Királyság.

Import tekintetében a vadhúsbehozatalt visszaesés jellemzi. Egyetlen tétel esetében pozitív a kép, nevezetesen a fagyasztott „Más, nem háziasított sertés, combja, lapockája”. A kiugróan magas behozatali növekedést ebben az esetben az értékben ötszörösére, mennyiségben pedig közel hétszeresére emelkedő behozatal fémjelzi. Fő szállítóink közül kiemelkedik az import közel felét szállító Lengyelország és a behozatal mintegy negyedét produkáló Észtország. Emellett a szlovák, a német, az osztrák, a cseh és a holland piacról is érkezett értékes vaddisznóhús.

A vaddisznóállomány drasztikus visszaesése nyomán 2021-ben megugrott a vaddisznóhús importja (lásd 3. táblázat). Más esetekben viszont kedvezően alakult az export és az import egyenlege. Összességében jelentős exporttöbblet jellemzi a 2021. évi külkereskedelmi forgalmat (4-5. táblázat). Míg az export 14,4 millió euró fölé emelkedett, addig az import, ugyanezen termékkörök bázisán mindössze 1,3 millió eurót tett ki, így a külkereskedelmi egyenleg 2021-ben a 13,1 millió eurót közelíti.

Vadállományunk alakulását szemléltető további információk

A magyar vadállomány több százezres nagyságrendjét nézve meglehetősen disszonáns, hogy sem a fácán-, sem a fogoly-, de még a szarvas- és az őzhús-, valamint a muflonhúsexporttal kapcsolatban sem találni kódszámmal azonosítható információkat az exportstatisztikában. A hazai vadhúsfogyasztás – a szaktárca információi szerint – alacsony szinten vegetál, holott a lőtt vad nagyságrendje jelentős. Kérdésként vetődik fel, hogy a Horeca szektor elmúlt két évben tapasztalt (kiváltképp 2020-ra jellemző) mélyrepülését is beszámítva hol hasznosul az évente újraképződő, jelentős nagyságrendű vadhús mennyisége?

A KSH 2020-as adatai szerint az ország vadállományán belül 119 100 gímszarvast, 40 900 dámvadat, 375 500 őzet, 83 000 vaddisznót, 422 600 vadnyulat, 590 200 fácánt és 12 000 foglyot tartottak nyilván. Az MTI legfrissebb adatai szerint pedig a 2008 és 2021 közötti időszakban a dámszarvasnál és a gímszarvasnál jelentős állománynövekedés következett be, míg a vaddisznók száma – vélhetően az afrikai sertéspestis miatti elhullások és megugró diagnosztikai kilövések következtében – számottevően visszaesett (6. táblázat). (A gímszarvas állománya a 2008 és 2021 közötti időszakban 85 ezerről 117 ezerre nőtt, ami több mint 38%-os állománygyarapodást takar. A dámszarvasok száma pedig több mint másfélszeresre emelkedett, hiszen a 2018. évi 25,9 ezer egyedről 2021-re 40 ezerre duzzadt. A vaddisznóállomány az afrikai pestis okozta elhullás és az intenzív gyérítés eredményeként 2021-re 64,5 ezer egyedre csökkent, pontosabban az elmúlt 8 év alatt egyharmadával esett vissza.)

Az apróvadállományunk helyzete kilátástalanabbnak tűnik. A nyúl-, a fácán- és a fogolyállomány az utóbbi időben drasztikusan csökkent. A fácánállomány 2018-ban még 790 000 körül volt, ez 2021-re 614 300-ra esett vissza, ami 22-23%-os állománycsökkenést takar.

A mezeinyúl-populáció is visszaesett. Míg a hazai mezeinyúl-állomány 2008-ban 522 900 példányt számlált, addig 2021-re az állomány 483 600 példányra apadt. A fogoly helyzete a legkilátástalanabb. Míg ugyanis 2008-ban majdnem 40 ezer példányt számlált a hazai fogolyállomány, addig 2021-re alig 10,9 ezer példányt mutatott ki a vadszámlálás, ami összességében mintegy 73%-os állománycsökkenést takar. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az elmúlt 12 évben a fogolyállomány több mint kétharmada eltűnt az országból.

Összeállította: Szabó Jenő