Tavaly először közelítette meg a hazai fogyasztási igényeket a belföldi vöröshagyma-termesztés mennyisége. Ez kivételesnek tűnik, mert a magyar mezőgazdaság technológiai szintje és tárolási infrastruktúrája nem versenyképes, importra eztán is szükség lesz. Exportra pedig a hazai áru túl drága.
Bőséges termés
2024-ben a vöröshagyma termőterülete elérte az 1 800 hektárt, a termésmennyiség pedig 90 ezer tonna körül alakult. A magas 2023-as hagymaár ösztönzőleg hatott, több új termelő kapcsolódott be, főként Békés és Csongrád-Csanád vármegyében. Az ágazatba belépők többsége dinnyetermesztő volt, akik meglévő beszállítói kapcsolataikat kihasználva vezették be a hagymát a vetésszerkezetbe.
A termesztés azonban csak korszerű technológiával és öntözéssel jövedelmező. A nagy hozamú fajták genetikai potenciálját csak optimális vízellátás és tápanyag-utánpótlás mellett lehet kihasználni. A nagy tapasztalattal bíró termelők hozama akár a 65–70 tonnát is elérték hektáronként. Az utóbbi években egyébként markáns átlaghozam-növekedés figyelhető meg: míg a 2020-as évek elején még 30-33 ezer tonna körül volt a hektáronkénti adat, addig ma már a legtöbb termelő produkálja az 50-et. Ebben persze komoly kihívás a száraz, melegedő klíma, ami a 2024-es évre is jellemző volt júliustól: ez jelentős súlyveszteséget és hozamcsökkenést okozott. Ugyanakkor a vízigényes vöröshagyma eleve csak vízpótlással termeszthető (itthon a területek 90%-át öntözik), de ez sem pótolja a természetes csapadékot.
Árkorrekció, versenyhátrány
A tavalyi magas hazai hagymaárak uniós szinten kivételt jelentettek. Mivel az EU-s árszintek általában alacsonyabbak, a következő szezonban árkorrekcióra lehet számítani. Ez versenyhátrányt jelent a hazai termelőknek a régióban, mivel a magyarországi termelési költségek jóval magasabbak az uniós átlagnál.
A piaci preferenciák is változnak: a korábban keresett 5–7 cm átmérőjű hagyma mellett nő az igény a 7–8 cm-es méretkategória iránt. A 8 cm feletti hagyma értékesítése szinte kizárólag a HORECA szektorban lehetséges – hangzott el év elején a Hagyma Klub rendezvényén.
Technológiai, tárolási fejlesztések kellenek
A makói fajta korábban ízben és tárolhatóságban kiváló volt, de alacsony terméshozama és fuzáriumérzékenysége miatt visszaszorult. Ma jellemzően hibrid, főként olasz és holland nemesítésű hagymákat termesztenek, de magyar nemesítés is jelen van – mondta a Növényvédőszer.hu-nak Csanádi János, a Hanság Fertő-menti Szövetkezet elnöke. A magyar termelés általában nem fedezi a hazai fogyasztást, amely évi 10 kg/fő, azaz évi 95-100 ezer tonna körül alakul. Ennek általában a felét termeljük, a boltok polcain jelentős mennyiségben már import hagyma van. A szakértő szerint a tárolási technológia és kapacitás fejlesztésével lehetne csökkenteni az importfüggőséget, de egyelőre sem a termesztéstechnológia, sem a tárolási infrastruktúra nem elegendő ehhez.
