Importhagyma a magyar gulyásba: vége a hazai zöldségnek?

Írta: Kohout Zoltán - 2021 június 01.

Növényvédőszer-hiány, őrült időjárás, taroló és olcsó import áru – már nincs jövője a dél-magyarországi vöröshagymának. Amit egykor többezer hektáron termesztettek, abból ma már csak mutatóban látni néhány táblát…

 

Piaca lenne, területe már nincs

Ha valahol igaz, hogy egy szegmens gazdáit az ág is húzza, akkor az a vöröshagyma-termesztőkre szó szerint igaz. A vöröshagyma egykor a hazai mezőgazdaság egyik büszkesége és a honi gasztrokultúra egyik fő eleme volt – ma hovatovább a kiveszőfélben lévő kiskultúrák közé sorolhatjuk. A nevezetes Makó környékén például ma már nemhogy az egykori 2-3000 hektárt nem éri el a termőterülete, de még a százas nagyságrendet sem. Vannak persze termesztők, de jellemzően néhánytíz hektáron foglalkoznak vele. Pedig piac lenne rá.

 

 hagyma

 

Már nem felelnek meg

Ledó Ferenc, a FruitVeB ágazati szakmai szervezet korábbi elnöke korábban azt mondta: volna igény a hazai friss zöldségre is. Méghozzá akkora mennyiségben, amit még összefogással sem tudna kielégíteni az ágazat, aminek a termékei 50-60 százalékban az áruházláncokba kerülnek. Csakhogy oda a konkurensek ma már sokszor olcsóbban termelnek. Sőt, képesek megfelelni sok olyan követelménynek – nagy homogén termésmennyiségek, hűtési-raktározási kapacitások, minőségi, nyomonkövethetőségi és más post harvest technológiák, stb. –, aminek a hazaiak már nem minden esetben. A hazai ágazatot ma már kevésbé, de azért még mindig terheli a fekete- és szürkekereskedelem. Továbbá egyre komolyabb gond a megfelelő növényvédő szerek biztosítása, illetve az időjárás-változás kihívásaival való hatékony szembeszállás.

 

Lemaradás, leállás

Ezt a napokban megerősítette az Agrárszektor riportja is. A portálnak Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke azt mondta: az évek óta egyre zsugorodó termőterület mögött a megváltozó klíma, a termelés drágulása, a hiányzó tárolókapacitás és a külföldi termesztésű hagymák dömpingje mindáll. A rendesen termesztett makói hagyma 250-300 mázsát ad hektáronként, míg a külhoni fajták 800-1000 mázsát. Sokan ezért átálltak a fokhagymára.

A KSH adatai megerősítik a trendet. 2019-ben például már az egész országban nem érte el a vöröshagyma-termőterület az 1700 hektárt. A betakarított mennyiség – ami például a 2016-oes bő 60 ezerrel szemben – már a 49 ezer tonnát sem érte el, és ezért nem csoda, hogy a korábbi évekétől többet: 18,5 ezer tonnát már külföldről vettünk.