Bukás: ezért kéne valamit kezdeni a zöldség-gyümölcs-áfával

Bő 10 millió forintos bírságot kaptak összesen azok a lengyel és román „kereskedők” – hogy ne nevezzük őket véletlenül csempésznek –, akik szervezett hálózatként jelentek meg a Nagybani Piac közelében. A tisztázatlan eredetű áruk és a feketegazdaságot gerjesztő áfa a hazai mezőgazdaság zöldség–gyümölcs szektorának hatalmas károkat okoznak.

Megint szervezett csempészek buktak le

Újabb látványos akcióval próbálta megfékezni a zöldség-gyümölcs kereskedelem szürkezónáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A társhatóságokkal közösen szervezett razzia során egy szervezetten működő, külföldi áruszállítói hálózatra csaptak le a Budapesti Nagybani Piac közelében. A többnyire román állampolgárságú kereskedők jellemzően lengyel rendszámú, „csempészraktérrel” kibővített teherautókkal érkeztek, és egy parkolóban próbálták értékesíteni a szokásos adminisztrációs kötelezettségek megkerülésével az árut. A mintegy 6 tonna dió, 2,5 tonna szőlő, valamint több mázsa egyéb zöldség és gyümölcs eredetét semmilyen dokumentummal nem tudták igazolni. A NAV becslése szerint a kiszabott bírságok összege meghaladhatja a 10 millió forintot; a rendőrség helyszíni bírságolt, a fogyasztóvédelem pedig az áru nyomon követhetőségének és jelölésének hiánya miatt indított eljárást.

Milliárdos károk a tisztességes zöldség-gyümölcs ágazatban

Az ilyen és ehhez hasonló csempészáruk messze nem csak tisztességtelen árversenyt jelentenek. A zöldség-gyümölcs ágazat szereplői évek óta jelzik: a 27 százalékos áfa melletti tömeges áfacsalás torzítja a piaci árakat, és kiszorítja a legális, számlás forgalmat. Korábbi becslések szerint a szektorban 40 százalék körüli is lehetett a feketegazdaság aránya, ami akkori árakon 60–70 milliárd forint költségvetési kiesést jelentett. Ma már sokan 80–100 milliárdra teszik ezt az összeget, és nem csak az államkassza veszít: a tisztességesen adózó termelők és kereskedők versenyhátránya az egész kertészeti ágazat jövőjét rontja.

Szakmai körökben régóta vita tárgya, hogy áfacsökkentéssel vagy inkább célzottabb beavatkozással lehetne-e eredményesebben fellépni. Több kertészeti vezető ma is az 5 százalékos áfa mellett érvel, míg mások a fordított áfa bevezetését tartanák hatásosabbnak, hasonlóan a gabonapiacon tapasztalt „azonnali tisztító hatáshoz”. Eszerint nem az áfakulcs mértéke a fő probléma, hanem az áfacsalás rendszerszintű jelenléte: ha ez szorulna vissza, az importáruk „a helyükre kerülnének”, és szezonban a hazai áru ismét valódi árelőnyt élvezhetne. Ez a véleménykör célként azt fogalmazta meg, hogy a kiskereskedelemben, szezonban elérje a 80 százalékot a magyar zöldség-gyümölcs aránya – ennek egyik kulcsa az áfacsalásból fakadó ártorzulások megszüntetése lenne.

Piacfehérítés: a NAV ellenőrzésekkel próbálkozik

A NAV sajtóosztálya korábban megkeresésünkre hangsúlyozta: évek óta kiemelten vizsgálják a zöldség-gyümölcs kereskedelmi szektort. Adószakmai rendszerekkel folyamatos monitoringot végeznek, sorozatos ellenőrzéseket és időszakos, társhatóságokkal közösen szervezett akciókat tartanak. A revíziók a szállítmányokra, azok bejelentőire (importőrökre, első magyarországi szereplőkre) és a kirakodási pontokra irányulnak, a cél a rejtett gazdaság és az adóelkerülés visszaszorítása, a szektor „fehérítése”. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy a jelenlegi eszközökkel megfékezhető-e az áfacsalás, illetve hozna-e többet egy áfakulcs-csökkentés, nem adtak érdemi választ.

A mostani nagybani piaci akció is azt mutatja: egy-egy razzia alkalmas ugyan csempészcsapatok lebuktatására, de önmagában nem képes felszámolni azt a párhuzamos, áfa nélküli árfolyamot, ami a tisztességes termelőket és kereskedőket évek óta versenyhátrányba hozza. A hazai kertészeti ágazat hosszú távú versenyképessége szempontjából így továbbra is kulcskérdés marad, hogy a szabályozás, az ellenőrzés és az adópolitika mennyire tud valóban egységesen és következetesen fellépni a zöldség-gyümölcs feketepiaca ellen.

Agrárágazat Tudástár: Áfacsalás – Az áfacsalás a hozzáadottérték-adó kijátszását jelenti, amikor a kereskedelmi szereplők szándékosan elkerülik a számlázást vagy fiktív ügyletekkel csökkentik adófizetési kötelezettségüket, torzítva a legális mezőgazdasági piacokat és jelentős költségvetési kárt okozva.