Dobos Ferenc dél-alföldi gazdasága mintha nem is Magyarországon működne…
Tényleg létezik olyan zöldségtermesztő gazdaság, ahol sem a munkaerő, sem a generációváltás nem probléma? Ma, amikor lépten-nyomon a hazai zöldségtermesztés kilátástalanságáról, küszködéséről hallunk-írunk, különösen vigasztaló, biztató megismerni Dobos Ferenc vállalkozásainak történetét, ami két egyszerű, de csalhatatlan receptet ad az érvényesüléshez.
Családi örökség helyett működő gazdaság
Pár éve Kristóf Imre szerkesztő-operatőr kollégánknak pár éve azt mondta, hogy arra készült, „nem halat, hanem hálót” ad gyermekeinek, azaz nem pénzt hagy örökül a gyerekeire, unokáira, hanem egy működő vagyont, egy gazdaságot, amiben ők is megtalálhatják a számításaikat. Ez családi hagyomány, hogy inkább felhalmozni és építeni akarnak, nem pedig felélni a pénzt?
– Valójában családi hagyományról nem beszélhetünk, mert az egész itt kezdődött el. Én magam indítottam el, és tulajdonképpen itt, ezen a területen indult a vállalkozás. Ha visszagondolunk, 1990 előtt Magyarországon nem igazán lehetett vállalkozni, nem voltak vállalkozások, így tőkefelhalmozásra nem volt lehetőség. Az állam által biztosított eszközökhöz senkinek nem volt hozzáférése. A rendszerváltás után ugyanakkor az volt a probléma, hogy senkinek nem volt tőkéje, a privatizációval és az eladott állami vagyonnal nem igazán sikerült a helyzetet előnyösen alakítani. Ezért nem is nagyon volt miből felhalmozni.
Hogyan kezdődött akkor az ön története? Mi indította el ezen az úton?
– 1990-ben a holland Rijk Zwaan tulajdonában álló vetőmagos céghez kerültem, és ott értesültem róla, hogy a cégnél van egy palántanevelő üzem Hollandiában. Érdeklődtem, miért ne csinálhatnánk Magyarországon is ilyet. A válaszuk az volt, miért ne, itt is meg lehetne próbálni. Így 1993-ban elkezdtem foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és rögtön a nagy volumenű palántanevelésre koncentráltam. A vetőmagok és a különböző palánták iránti igény folyamatosan növekedett, ezért úgy gondoltam, van lehetőség arra, hogy saját palántanevelő üzemet indítsunk. Azóta ezt az egykor holland céget kivásároltam, s ma már családi kézben működik, akárcsak a Profi-Tom Kft., amely tisztán családi alapítású.
Mi volt az a konkrét piaci igény, ami arra ösztönözte, hogy belefogjon egy ilyen vállalkozásba?
– Akkoriban már érezhető volt a piacon, hogy a kertészeknek problémáik vannak a magas energiaárakkal, de főleg azzal, hogy nem volt egy jól szervezett alapja a minőségi palántanevelésnek. Az igény tehát már megvolt, és a piacon egyre inkább szükség volt egy saját palántanevelő tevékenységre. A dráguló energiaköltségek és az alapanyagok, mint az olaj és a gáz ára, egyre inkább keresetté tették a helyi palántanevelést, mert a kertészek nem akartak az ilyen költségekkel tovább foglalkozni. Így indítottuk el a vállalkozást. Kezdetben egy fóliában indultunk, kisebb gépekkel és egy egyszerűbb eszközkészlettel, de már ekkor láttuk, hogy van potenciál ebben a tevékenységben.
Hogyan alakult a vállalkozásuk fejlődése az első években?
– Az első évben még fóliában dolgoztunk, de a kereslet növekedésével egyre inkább beláttuk, hogy szükség van a magasabb szintű infrastruktúrára. A nagyobb technológiai beruházások elengedhetetlenek voltak, és ebben az időben az akkor még holland tulajdonos felvetette, építsünk egy üvegházat, hogy magasabb szintű palántanevelést végezzünk. Így került sor 1996ban a magyar-holland cégalapításra, majd felépítettük az első, egyhektáros üvegházunkat 1997-ben. Az üvegházépítés hatalmas beruházást igényelt, és az alapvető infrastruktúra – fűtés, vízellátás, megfelelő energiaforrások – mind nagyon komoly költségekkel jártak, de ezen keresztül elérhettük, hogy már komolyabb minőségű palántákat tudjunk nevelni. Az üvegházak hatékonysága, a megfelelő vízkezelési és fűtési rendszerek mind nagyban hozzájárultak a termelés stabilitásához.
Kihívások és válaszok a gyors fejlődés közben
Mi volt a legnagyobb kihívás akkoriban?
– A legfőbb kihívás talán az igény folyamatos növekedése volt. Amikor belefogtunk az első üvegház építésébe, nem voltunk biztosak benne, hogy lesz annyi vevő, hogy teljes kapacitással működjünk. Ennek ellenére már a szezon vége felé jött a kollégám, hogy megteltünk megrendelésekkel, elértük az akkori kapacitásaink határát, de még mindig volna vásárlói igény. Ezért tüstént úgy döntöttünk, újabb üvegházat építünk, de ott is ez a forgatókönyv ment végbe! A legnagyobb kihívás a megfelelő infrastruktúra biztosítása volt. A növekedéshez elengedhetetlenek voltak az energiahatékony rendszerek, de ezenkívül a megfelelő gépek, eszközök és szakemberek is fontos szerepet kaptak. Az energetikai költségek folyamatosan emelkedtek, így nemcsak a fizikai beruházások, hanem az energiahatékonyságra való fókuszálás is egyre fontosabbá vált.
Mit jelentett ez a gyakorlatban?
– Eleinte nem volt megterhelő a gázüzemű fűtés költsége, de idővel mégis egyre nőtt, ezért elhatároztuk, hogy mi is termálvíz alapú fűtésre váltunk. Ez hamar, pár év alatt megtérült. Aztán, ahogy mondtam, akkoriban még a munkaerő megtalálása és megtartása sem volt egyszerű. Az iparág fejlődése folyamatosan újabb igényeket hozott, és az emberek, akik munkát vállaltak nálunk, gyakran nem rendelkeztek azzal a szakmai háttérrel, amit mi szerettünk volna.
Hogyan alakult közben a piac és a vevői kör?
– Kezdetben 8–10 millió palántát készítettünk, és 1600 vevőnk volt. A piacon a kereslet folyamatosan nőtt, és ma már 120 millió palántát nevelünk évente, a vevőink száma pedig 600–700 körül mozog.
Ez első hallásra ellentmondásnak tűnne, hiszen az imént folyamatos növekedésről beszélt.
– Valójában nincs ellentmondás, mert az igények változása és a termelői kör átalakulása is meghatározó volt. Az évek során sok kisebb gazdaság sorra felhagyott a zöldségtermesztéssel, a fiataloknak nem volt kedvük folytatni. Ugyanakkor a nagyobb gazdaságok növekedtek, hatékonyabbá tették termelésüket, nőtt a palántaigényük is. Ráadásul e nagy cégek már nem piacra termelnek, hanem nagy felvásárlókkal előre leszerződnek bizonyos mennyiségekre, határidőkre, minőségre. Az ő kiszolgálásuk ránk is hatalmas felelősséget ró, hiszen minőségben, mennyiségben ki kell szolgálnunk őket pontosan. Mindennek ellenére mi mindig megtartottuk a kistermelőket is, akik a kezdetektől velünk dolgoztak. Ők voltak azok, akikre építve elindítottuk a vállalkozásainkat, ezért folyamatosan próbálunk nekik segítséget nyújtani. A piacon ma már jelentős szereplők vagyunk, de a kistermelők is velünk dolgoznak, ami számunkra nagy megtiszteltetés.
Mi vezérelte a technológiai fejlődés terén tett lépéseket?
– A technológiai fejlődés folyamatosan elengedhetetlenné vált számunkra. Az egyik legnagyobb beruházás a kőzetgyapotos palántanevelés volt, amit nagy gépekkel és automatikus rendszerekkel valósítottunk meg. Az ilyen rendszerek fejlesztése és a gépek beszerzése jelentős költségeket jelentettek, de hosszú távon elengedhetetlenek voltak. A termelés hatékonyságának növelése érdekében az automatizálásra, az energiahatékonyság növelésére és a minőségellenőrzésre koncentráltunk. Emellett folyamatosan figyeltünk arra, hogy a legújabb piaci trendekhez alkalmazkodjunk. Az új gépek bevezetése lehetővé tette számunkra, hogy kevesebb munkaerővel és kevesebb energiafelhasználással állítsunk elő magasabb minőségű palántákat.
Munkaerő-probléma nélkül – de hogyan?
Ha kevesebb is a munkaerő, mint régen, manapság egy-két megbízható, szorgalmas munkást, szakembert is nehéz találni a hazai mezőgazdaságban. Önöknek hogyan sikerül?
– Nálunk szerencsére egyáltalán nincs munkaerő-probléma, régen és ma is volt elegendő emberünk a csapatba. Hogy mi a titka? Az, hogy tisztességesen meg kell fizetni őket. Én már a legelején tisztázom a kollégákkal, mi az elvárás, de azt is, hogy méltányosan megfizetjük a munkát, így aztán egykét hónap alatt kiderül, találkoznak-e a mi elvárásaink az ő elégedettségével. Aki nem szeretne itt dolgozni, békésen elválunk, és tudom, hogy többen is fognak jelentkezni a helyére…
Hogyan sikerült megőrizni a családi vállalkozás szellemét, miközben folyamatosan bővítették a vállalkozást?
– A családi vállalkozás szelleme mindig is alapvető volt számunkra. Mindkét vállalkozásunkat úgy alakítjuk, hogy ne csak a pénzügyi nyereség, hanem a család és a közösség is előtérbe kerüljön. Ugyanis időközben, 2016-ban megalapítottuk a Profi-Tom Kft.-t, amely 2017-től paradicsomtermeléssel foglalkozik. Majd 2020-ban kivásároltam a holland résztulajdont a Grow Groupból, majd azt a tulajdont is átadtam a gyermekeimnek. Így ma ez a két vállalkozás is már családi kézben működik. A családi háttér és a közös célok segítettek abban, hogy ne csak gazdaságilag, hanem emberileg is sikeresek legyünk. A családtagok kezdettől máig jelen vannak a vállalkozás életében – például a Grow Groupban ügyvezető a fiam, a Profi-Tomot a két lányom és az egyik vejem irányítja. Mindenki hozzájárult a fejlődéshez is. A szoros családi kapcsolatok és a közös célok segítettek abban, hogy a nehéz időszakokban is kitartsunk és sikeresek maradjunk.
Hogyan látja a jövőt? Mi az, amit még szeretnének elérni a következő években?
– A jövőben is folytatni szeretnénk a fejlesztéseket, különösen a fenntarthatóságra és az energiatakarékosságra fókuszálva. A Grow Groupnál például újabb, korszerű üvegház épül, amivel biztosítjuk a családi vállalkozás fejlődését és a következő generációk számára a lehetőségeket. Emellett folyamatosan ügyelünk rá, hogy a munkavállalóink számára is olyan munkakörülményeket biztosítsunk, amelyek motiválják őket. A jövőben szeretnénk mindkét területen: a palántanevelésben és a paradicsomtermelésben is bővíteni a kibocsátást, és még inkább specializálódni, hogy a piacon egyedülálló minőséget tudjunk biztosítani.
Mondja meg, mi a titka?! Mi a legfontosabb tanulság a vállalkozásuk számára az elmúlt évtizedek tapasztalataiból az ágazatban?
– Az egyik legnagyobb tanulság az, hogy sosem szabad feladni. A kezdetekben sok nehézséggel kellett szembenéznünk, de kitartottunk, és sikerült elérnünk a céljainkat. A másik fontos tanulság az, hogy mindig fontos a szakmai háttér, az innováció és a folyamatos fejlődés. Az elmúlt évek során egyre inkább felismerjük, hogy a piaci igények folyamatosan változnak, és ha nem alkalmazkodunk hozzájuk, akkor könnyen lemaradhatunk. Ezért folyamatosan figyelünk az új technológiákra, és igyekszünk minél inkább a jövő igényeihez alkalmazkodni.
A siker íze – hogyan tovább?
Milyen érzés most, hogy elértek egy olyan szintet, hogy már biztosan sikeresek, és a következő generáció is részt vesz a vállalkozásban?
– Nagyon büszke vagyok arra, hogy sikerült elérnünk ezt a szintet, és hogy a következő generációk, a gyerekeim és a párjaik is mind aktívan részt vesznek a vállalkozásban. Ez egy igazi siker, ami nemcsak a pénzügyi eredményekben, hanem a családtagok elkötelezettségében és a közös munkában is megmutatkozik. Azt hiszem, hogy a legnagyobb eredmény az, hogy a gyerekeink és unokáink számára olyan örökséget adhatunk, amit ők tovább tudnak vinni, és folytathatják az építkezést.
Kohout Zoltán
A felgyői, 8 hektáros paradicsomtermelő üvegházban egy szezonban 5000 tonna termés érik a Profi-Tom Kft.-nél. A szezon december első dekádjában kezdődik, és novemberig folyamatosan szüretelik az ízletes, színre, illatra is vonzó, jó beltartalmi értékű paradicsomot. A terményt a szentesi DélKerTÉSZ veszi át. Az összesen 15 hektáron palántázással és hajtatottzöldség-termesztéssel foglalkozó két gazdaság a legkorszerűbb technológiával végzi a zöldségszüretelést, illetve a palántanevelést. Ezt egyrészt a hatékonyság, másrészt az alkalmazottak egészsége, teljesítménye érdekében szervezik, fejlesztik így. A Profi-Tomnál a magasra függesztett paradicsomtövekről lent, könyök- és vállmagasságban kényelmesen szedhető a már érett bogyó, a ládákat sínen tolható szedőkocsikon, kis vonatszerelvényen szállítják a rakodótérbe.
Integrált növényvédelmi rendszerükben biológiai alapú készítményeket, hasznos rovarokat alkalmaznak.
A Dobos családi gazdaságot 2021-ben a Magyarország Legszebb Birtoka Kertészet kategóriagyőztesévé választották. Az utóbbi évek fejlesztései során, termálvizes technológiával tették korszerűbbé, energiahatékonyabbá és „zöldebbé” az üzemeket. Noha az ötgyermekes Dobos Ferenc ma már nyugdíjas, és teljes bizalommal adta át családjának a gazdaságvezetést, elszántsága ma is töretlen a fejlesztések támogatásában. Az elszántság mellett bátrak is: ezekben a hónapokban például úgy indítják meg az említett, újabb, 1 hektáros üvegházépítési programot, hogy még nincs aláírt pályázati támogatási szerződésük – igaz, eddig minden pályázatukon sikerrel szerepeltek, és több száz zöldségtermesztő sikere múlik a Dobos családi gazdaság eredményességén.
Agrárágazat Tudástár: Integrált növényvédelem – A növénytermesztésben alkalmazott olyan komplex módszer, amely a kémiai növényvédő szerek használatát biológiai és agrotechnikai megoldásokkal egészíti ki. Célja a környezeti terhelés csökkentése, a rezisztencia kialakulásának megelőzése és a termesztés gazdaságosságának növelése. Az integrált növényvédelmi rendszerben fontos szerepet kapnak a biológiai alapú készítmények és a hasznos élő szervezetek, például ragadozó atkák, fürkészdarazsak vagy más kártevőket gyérítő rovarok. A Dobos család üvegházaiban is alkalmazott technológia hozzájárul a paradicsom minőségéhez, a fenntarthatósághoz és az egészségesebb termelési környezethez.
