Agrárexportunk vírusérintettsége

Most, amikor ismét maszk mögé bújva szorong Európa nagyobbik fele, és az újult erővel támadó pandémia szűkre szabja az életterünket, az egészségét, családját, munkahelyét, megélhetését féltő ember számára minden apró pozitívum reménysugárként hat.

Ilyen jó hír, hogy a gazdaság általános megtorpanása ellenére is vannak tevékenységi területek, ahol nem csökken a gazdasági aktivitás, sőt a növekedés jelei is tapasztalhatók. Ilyen területnek számít többek között az élelmiszer-gazdaság is, kiváltképp annak külpiaci szegmense. Agrárexportunk ugyanis, nyolc hónap átlagában, január és augusztus között 2,1%-kal bővült, ami az évtizedes rekordnak számító 2019-es évet követően több mint reményt keltő.

 

Exportdinamika a nemzetgazdasági kivitel tükrében

Még mielőtt a 2,1%-os élelmiszer-gazdasági kivitelbővülést félvállról vennénk, netalántán degradáló jelzőkkel illetnénk, és a véletlenek összjátékának tekintenénk, érdemes megemlíteni, hogy a teljes nemzetgazdasági kivitel ugyanezen, koronavírus-járvány által sújtott 8 hónap alatt összességében 72,2-ről 65,3 milliárd euróra mérséklődve 10%kal csökkent. Ezen belül a járművek kivitele 21, a gépek és villamossági termékek exportja pedig 13%-kal esett vissza. Ami pedig az export-import szaldót illeti, még szembeötlőbb az élelmiszer-gazdaság külpiaci fontosságának felértékelődése, hiszen míg a 2019 januárja és augusztusa közötti nyolc hónapban az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege, export-import szaldója a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlegének a 70,2%-át adta, addig 2020 ugyanezen időszaka alatt, 15,5 százalékponttal javítva pozícióját, az élelmiszer-gazdaság adta az ország külkereskedelmi egyenlegének a 85,7%-át. Bizonyítékként álljanak itt a vonatkozó adatok (1. táblázat):

 

 1. táblázat. Külkereskedelmi egyenlegek alakulása. Forrás: KSH
1. táblázat. Külkereskedelmi egyenlegek alakulása. Forrás: KSH

 

Az élelmiszer-gazdasági kivitel szerkezete

Az időarányos agrárexport, közel 130 millió euróval haladva meg az előző év azonos időszakának kiviteli szintjét, augusztus végére túllépte a 6,3 milliárd eurót. Az említett 2,1%-os exportbővülés szerkezeti elemei közül a négy árufőcsoportból három esetben nőtt az export, egy esetben pedig csökkent a kivitel. Pozitívumként említhető, hogy a bővülő kivitelt képező termékkörök adták az időarányos kivitel mintegy 82%-át. A részleteket is némiképp érintve megemlíthető, hogy a kivitel 32%-át képező növényi termékek exportja 6,2%-kal, az exportunk mintegy 44%-át kitevő élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek exportja 4%-kal, a kivitel mintegy 6%-át kitevő növényolajok, zsírok kivitele pedig 3,3%-kal bővült. Egyedül a 18,6%-os súlyarányt képező élőállat- és állati  termékek kivitele esett vissza 8–9% közötti mértékben. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk az egyes árufőcsoportok helyzetének alakulását, részletesebb információkra van szükség, ezért az alábbiakban sorra vesszük az említett árufőcsoportok főbb termékköreinek nyolchavi kiviteli jellemzőit, a növekedő és a csökkenő kivitelt mutató termékeket, termékcsoportokat (2. táblázat).

 

2. táblázat. Élelmiszer-gazdasági kivitelünk időarányos alakulása. Forrás: KSH
2. táblázat. Élelmiszer-gazdasági kivitelünk időarányos alakulása. Forrás: KSH

 

Az élő állat és az állati termékek kivitelének alakulása

Az élőállat-kivitel összességében közel 5%-os visszaesést mutatott. Áttekintve a kivitel szerkezetét, egyedül az élőmarha-export zárt az év első nyolc hónapjában pozitívummal. Jóllehet a növekedés mértéke a teljes agrárexport-növekedés mértékét nem haladja meg, de a kivitel szerkezetén belül a hízottbika- és üszőborjúexport jelentős, mintegy 16%-os visszaesést mutatott, míg a tenyészállatexport a másfélszeresére nőtt. Az élőmarha-exporton kívül valamennyi élő állatfaj exportja összességében negatívummal zárt. Az élősertés-kivitel 19%kal, az élőló-kivitel 13%-kal, az élőjuh-export 8,6%-kal, az élő baromfi kivitele 6,2%-kal esett vissza. Ez utóbbi csoporton belül azonban az évtizedek óta sikeres napos baromfi exportja 1%-os bővülést mutatott, a napos pulyka kivitele pedig meglódulva, 56%-os bővüléssel zárt.

 

Hús- és vágási melléktermékek exportjának alakulása

Összességében itt is visszaeső exportteljesítményről beszélhetünk. A termékcsoport exportjából származó export árbevétel a nyolcadik hónap végére a félmilliárd eurót ugyan meghaladta, de az előző év azonos időszakához képest mintegy 12%-os csökkenést mutatva 72,2 millió eurós hiánnyal zárt. Kiemelve a termékcsoport legjelentősebb tételét adó baromfihúsexportot, a kivitel ebben a termékcsoportban mintegy 26%-kal esett vissza. Magyarázatként megemlítendő, hogy a baromfiágazat helyzetét a koronavírus-járvány a Horeca szektort padlóra küldő hatása is kedvezőtlenül érintette. A baj azonban nem járt egyedül, hiszen a tavasszal, menetrendszerűen beköszöntött baromfiinfluenza-járvány nemcsak a termelési alapokat gyengítette (lásd a víziszárnyas-állományt érintő telepbezárások és kényszerű állománykivágások), hanem ázsiai piaci kitiltással is járt. Kiemelve a jelentősebb tételeket, a baromfihúsexport alakulásáról a következő adatokkal szolgál a statisztika: a baromfihúsexporttal szemben a friss, hűtött sertéshús exportja pozitívummal zárt. Az export itt a 2019. évi, 1–8. havi 210,2 millió euróról, 5,3%-kal bővülve idén 221,3 millió euróra nőtt. Bár kisebb kiviteli érték mellett, de jelentősen nőtt (mintegy megduplázódott) a fagyasztott sertéshús exportja is. A húsexport rövid, vázlatos áttekintéséből is érzékelhető, hogy ezen a területen komoly zavarokat okozott a járvány, érintve egyrészt a termelési alapokat, másrészt a külpiaci fogadókészséget, annak ellenére, hogy a személyforgalmat átmenetileg korlátozó hazai és külhoni intézkedések a termékek áramlását, a szállítás bonyolítását nem fékezték (3. táblázat).

 

3. táblázat. Baromfihúsexportunk alakulása
3. táblázat. Baromfihúsexportunk alakulása

 

Ez utóbbi gondolat alátámasztásaként érdemes megemlíteni, hogy a folyadéktejexportunk az előző év azonos időszakához képest 89,4 millió euróról 91,7 millió euróra nőtt, ami a teljes tejtermékexportunk közel 40%át tette ki, és azzal a különleges specialitással bírt, hogy a két legjelentősebb folyadéktej-felvásárlónkat (Olaszországot és Romániát) a Covid-járvány első hulláma drámai mértékben sújtotta az év első felében. Ami azt illeti, sem az olasz, sem a román piac nincs most sem könnyebb helyzetben. A tejtermékexportunk összességében 231,8 millió euróról 242,8 millió euróra nőtt. A 4,7%-os növekmény 11 millió eurós többletet hozott az országnak. Ezen belül a legjelentősebb tételt képező sajtexport, 8,5%-os bővülés mellett, 97-ről 105 millió euróra nőtt, a második legjelentősebb termékünket jelentő, már említett folyadéktejexport 2,6%-kal bővült, de a vajexport ennél is dinamikusabban növekedett, több mint megduplázódott, a tejföl, joghurt, kefír termékcsoport exportja pedig szinten maradt. Ebből is látható, hogy ez a termékcsoport, szemben a húsexporttal, minden részletében bővülő kivitellel járult hozzá az élelmiszer-gazdasági kivitel időarányos növekedéséhez.

Az állati termékek csoportjához tartozik továbbá a tojás- és a mézexport is. Míg a tojásexport mintegy 10%-os visszaesést, addig a 47 millió euróra bővülő mézexport 13%-os növekedést mutatott. Ebből is látható, hogy akárhogyan is alakul a hazai méztermés, a külpiacok felvevő képessége, kiváltképp az olasz, a német és a francia mézimport nem csökken, amit a magyar mézszállítók ki is használnak.

 

Növényi termékek exportja

A növényi termékek színes palettája sikeres időszakot hagyott maga mögött. A kivitel összességében ugyan „csak” 6,2%-kal bővült, de itt található a termékcsoport kivitelének 57%-át adó gabonatermékek köre, 18,7%-os bővülés mellett, 182 millió eurós idei többletet produkálva. A gabonatermékek közül a legfajsúlyosabb kukorica kiviteléből összességében 701 millió euró származott, 19,1%-kal több mint az előző év azonos időszakában. Hozzá kell azonban tenni, hogy míg a kukorica-vetőmag exportja, 208 millió eurós szintre beállva, stagnálásközeli állapotot mutatott, addig a takarmánykukorica kivitele, elérve a 456 millió eurós szintet, 26%-kal bővült. Búzaexportunk is pozitívumot mutatott, a 7,6%-os exportbővülés mellett megközelítette a 346 millió eurót. Árpából is komoly exportot bonyolítottunk. A nagyságrend a tavalyi kiviteli szintnek közel a duplája, pontosabban a 87,5 millió eurós árbevétel mellett az előző évi kiviteli szint 186%-a.

Még a kisebb tételt képező zab exportja is 29,4%-kal bővült. Az olajosmag-kivitel, az idei, gyenge termést visszaigazolva, 10%-hoz közeli visszaesést mutatott. Az összességében 50 millió euróval kisebb exportárbevételen belül a repce exportjából 228, a napraforgó kiviteléből pedig 125 millió euró származott. Az előbbi esetében az export 7,4, az utóbbi 26%-kal csökkent.

Indokolt megemlíteni, hogy a szójababexport, szemben a repce és a napraforgó helyzetének alakulásával, idén relatíve jelentős többlettel zárt. Az augusztus végi adatok szerint  a szójabab exportja, túllépve a 26 millió eurót, 40,7%os növekedést mutatott.

A növényi termékek csoportjának két emblematikus területe a kertészeti ágazathoz kötődik. Azok számára, akik csak érintőlegesen, esetleg csak a mobiltelefonjaikon vagy képernyőn követik az időjárási változásokat, és nem érzik a bőrükön az időjárási szélsőségek gazdálkodásra gyakorolt negatív hatásait, talán meglepőnek tűnhet, hogy milyen piaci árak alakultak ki a zöldség- és gyümölcspiacokon.

 

napraforgó

 

Az, hogy egy súlyosan aszályos tavaszt követően a virágzásba borult gyümölcsöseinkre pusztító, mínusz 8-10 fokos fagy csapott le, leborotválva a kajszi- és az őszibarack-ültetvényeinket, megtizedelve a meggy- és cseresznyeültetvényeinket, drasztikusan csökkentve almásaink, körtéseink és szilvásaink idei termését, nem is beszélve a dió amúgy is fertőzésnek kitett, a nyugati dióburok-fúrólégy kártételét már jó egy évtizede szenvedő állományáról, előrevetítette, hogy nem várhatunk túl sokat a kertészet időjárásnak kitett ágazataitól.

Ennek ellenére a nyolca dik hónap végére némiképp normalizálódott a helyzet. A zöldségexport 2,7%-os exportárbevételi többletet mutatott, a gyümölcs- exportunk pedig stagnálásközeli állapotot mutatva enyhe, 0,8%-os többlettel zárt. Mindez persze az árbevételi szint igazsága, mennyiségek tekintetében némiképp más a helyzet. Zöldségexportunk mennyiségi adatai éppen akkora hiányt mutatnak, mint amennyivel az exportárbevétel nőtt. Gyümölcsexportunknál pedig a stagnálásnál kissé jobb exportárbevételhez 14%-kal csökkenő exportmennyiség tartozott. Mindebből arra következtethetünk, hogy lényegesen jobb árakon keltek el a zöldség- és gyümölcstermékeink a külpiacokon, mint egy évvel ezelőtt. Hozzá kell tenni, hogy a tavaszi fagyok Közép-Kelet-Európa, sőt NyugatEurópa meghatározó gazdaságait is sújtották, így a terményárak a kereslet-kínálat törvényei szerint alakultak Európa-szerte. Más is meghúzódik azonban a háttérben, hiszen a 2019-es évi termés sem döngetett csúcsokat, így a készletek sem verdesték a plafont. Mindemellett a koronavírus-járvány, az átmeneti logisztikai nehézségeket leszámítva kifejezetten növelte a zöldségek és a gyümölcsök iránti keresletet. Egészségtudatosabbá vált az immunrendszerére egyre jobban figyelő fogyasztó. Előtérbe került az egészségmegőrzés. A tudatosabbá váló fogyasztó egyre inkább a zöldség- és gyümölcskínálat felé fordult, ami keresletnövekedéshez vezet.

Az állati és növényi zsír, olaj exportja 3,3%-kal bővült. Ezen belül a repceolajexport 29%-kal, a szójababolajé pedig 12,7%-kal nőtt. A napraforgómag-olaj exportja viszont 1%-kal csökkent, de mivel a napraforgóolaj adta a termékcsoport exportértékének a háromnegyed részét, így a végeredmény, azaz a 3,3%-os termékcsoporti bővülés összességében ennek az ellentétes növekedési jellemzőkkel bíró termékszerkezetnek a következménye.

Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kiviteli jellemzőiAz időarányos élelmiszer-gazdasági export 43,5%-át adó, kizárólag feldolgozott termékeket magában foglaló  termékcsoport együttesen összesített exportja, megközelítve a 2,8 milliárd eurót, 4%-os bővülést mutatott.

Az exportszerkezetről beszéljenek a számok (4. táblázat):

 

4. táblázat. Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kiviteli jellemzői
4. táblázat. Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kiviteli jellemzői

 

A rendkívül gazdag termékcsoportból nincs lehetőség a teljes kör bemutatására, azt azonban konstatálhatjuk, hogy egy kivétellel valamennyi termékkör exportárbevétele bővült a vizsgált időszakban. A kivétel persze nem elhanyagolható, hiszen a maga 625 millió eurójával a teljes agrárexport közel 17%-át adja. Összetételét tekintve ez a termékkör valójában nem másról szól, mint a háziállatok konzerv- és tápanyagait reprezentálja. A teljesség igénye nélkül egy termékkör összetételének alakulására koncentrálva az italok, szesz, ecet termékcsoport kiviteli jellemzőiről van ehelyütt lehetőség némiképp részletekkel szolgálni.

Ezek szerint az italok, szesz és ecet termékcsoport legjelentősebb tételét a „nem denaturált, minimum 80% alkoholtartalmú termék” adja a maga 250 millió eurós nagyságrendjével. Bár erre a statisztikai megnevezés nem utal, de ez alatt a megnevezés alatt a bioetanol-export kerül kimutatásra. Jóllehet, közel 3%-os visszaesést mutat ennél a termékkörnél a statisztika, a csökkenés mértéke mindössze 7,4 millió euró. A második legjelentősebb termékcsoportot az ásványvizek, konkrétabban az ízesített ásványvizek alkotják. Csak a harmadik legjelentősebb exportértéket képviselő termékkör itt a „bor, friss szőlőből”, ahol igen jelentős növekedést mondhatunk magunkénak, hiszen a közel 80 millió euróra bővülő borkivitelünk 18%-kal múlja felül a tavalyi szintet.

Összefoglalva a leírtakat, elmondható, hogy az 1–8. havi élelmiszer-gazdasági kivitelt széles alapokon nyugvó exportbővülés jellemzi. Egy árufőcsoport kivételével az év első nyolc hónapjában szinte minden területen az exportbővülés jelei mutatkoztak.

 

Összeállította: Szabó Jenő