Agrárgazdasági elemzések

A koronavírus-pandémia világméretű terjedése egyrészt jelentős változásokat hozott mindannyiunk személyes életében, másrészt már most kijelenthetjük, hogy történelmi léptékű mozgásokat eredményezett a világgazdaságban. Sajnos kedvezőtlen irányba. Többször fejünket kapkodtuk a piaci turbulenciákat figyelve: a világgazdaság olyan kereslet-kínálati sokkot szenvedett el, melyre hasonló módon még nem vagy nem egészen ilyen formában volt csupán példa. Az árak általános, intenzív erodálódása kiterjedt gyakorlatilag minden pénzügyi eszközre (részvények, kötvények, indexek stb.), minden termékre, alapanyagra, energiahordozóra, és ezek a mozgások nem kerülték el a terménypiacokat sem.

Kukorica

A chicagói tőzsdén a március eleji állapothoz képest közel 17%-kal – három és fél éves – mélypontra esett a májusi lejáratú kukorica jegyzése. Az áresés hátterében alapvetően két tényező áll: az egyik az olajárak beszakadása – ez 70%-os csökkenést jelentett a 2020. január eleji adatokkal összehasonlítva – (az Egyesült Államok kukoricatermésének cca. 40%-a ipari felhasználásra kerül, melyben döntő részt vállal az üzemanyagcélú etanol-előállítás), a másik pedig az export, majd a belföldi kereslet jelentős csökkenése. Kínálati oldalról további nyomást gyakorol a piacokra a folyamatban lévő brazil és argentin betakarítás is: úgy tűnik, mindkét országban kiváló terméseredmények várhatóak (Argentína: 50 millió tonna; Brazília: 101 millió tonna). Mindezeken felül a március végén megjelent riport alapján az amerikai gazdák a tavalyi évhez képest 8%-kal nagyobb területen terveznek kukoricát vetni.

Kukorica, MATIF tőzsde

Kukorica, chicagói tőzsde

Európában szintén csökkentek az árak, még ha nem is olyan mértékben, mint a tengerentúlon. A párizsi tőzsde júniusi lejáratú határidős jegyzése az év eleje óta 13 EUR-val került lejjebb. Az EU helyzete alapvetően különbözik az Egyesült Államokétól: míg előbbi a világ egyik legnagyobb kukoricaimportőrévé vált az elmúlt években (alacsony mértékű etanol-előállítás mellett), az utóbbi a világ legnagyobb exportőre és üzemanyagcélú etanolgyártója. Az árakra jelenleg szintén két lényeges faktor gyakorol hatást: a kereslet csökkenése tetten érhető az Európai Unióban is (összehasonlítva az előző évvel, az import akár 4 millió tonnával lehet kevesebb), továbbá egyre fokozódnak az aggodalmak a csapadék hiánya miatt – bár a tavaszi veté-sek esetében még negatív hatásról nem beszélhetünk. A bizonytalanság tetten érhető a piac szereplői között, jelzi ezt például a „tiszavirág életű” román gabonaexport-tilalom, amit a bejelentést követő 4. napon eltöröltek.

Magyarországon az elmúlt időszakban árak szempontjából jelentős volatilitás volt tapasztalható a kukorica piacán. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az árak alakulásának fő  „mozgatórugója” az EUR/HUF árfolyam soha nem látott gyengülése, majd az elmúlt napokban bekövetkezett korrekciója volt. Míg március elején 336 forintot, április első napjaiban közel 370 forintot kellett fizetni 1 euróért. Ez a szélsőséges mozgás kukoricaárakban kifejezve rövidtávon akár 3500 Ft-os árváltozást is eredményezhetett a piacon úgy, hogy az exportőrök és feldolgozók euróban változatlan árakat közöltek. Sőt, amennyiben az euróban kifejezett belföldi árszinteket szemléljük, januárhoz képest április közepére 3-4 EUR csökkenés volt tapasztalható. A már említett erősödő forint és a csökkenő exportkereslet mellett, továbbá a tavaszi vetések miatti munkacsúcs eredményeként a piaci aktivitás alábbhagyott.

Búza

Az év elején árcsökkenésbe forduló jegyzések mindkét irányadó tőzsde esetében a járványhelyzet eszkalálódásával párhuzamosan esésbe fordultak, majd a március közepi mélypontot követően jelentős emelkedés következett be. A „hullámvasút”-effektus oka kezdetben – hasonlóan a többi terményhez – a keresleti sokk, ezt követően pedig a visszatérő erős kereslet.

Búza, MATIF tőzsde

Búza, chicagói tőzsde

Miután a búza a világélelmezésben vezető szerepet tölt be, így a piacra visszatérő intenzív kereslet nem a jelenlegi globális felhasználás mértékén, vagy a rendelkezésre álló készletek szintjének változásán alapult. Ezt támasztja alá az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának április eleji jelentése, mely 5 millió tonnával csökkenő globális felhasználás mellett, közel hasonló mértékű fordulókészlet emelkedéssel kalkulál a 2019/2020-as gazdasági évre. Az árak emelkedésének hátterében inkább a kialakult bizonytalanság miatt megugró belföldi keresletet (jelentős lakossági tartósélelmiszer-felhalmozás), másrészt a jellemzően nem gabonaimportőr országok – felhasználásukon felüli – jelentős készletezését találjuk. Ennek eredményeként az EU belső kereslete jellemzően csökkent, exportaktivitása viszont kifejezetten erős a közel-keleti, több esetben távol-keleti és észak-afrikai országok irányába.

Magyarországon az elmúlt napokban ótermésre csupán visszafogott kereslet volt tapasztalható, a hazai felhasználók jellemzően már fedezték az újtermésig a szükségletüket. Bár a NAK által közölt április eleji jelentés szerint a búzavetések zöme jó állapotban van, de egyre égetőbb szükség van immáron jelentősebb mennyiségű csapadékutánpótlásra.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató