A hazai mezőgazdaságban bőséges évek, komoly növekedés jöhet a következő két évben. Ugyan ezt sem a piaci folyamatok generálhatják, hanem a régóta torlódó beruházási hullám felpörgése. Banki szakértői várakozások szerint 2027-ig összesen mintegy 2000 milliárd forintnyi mezőgazdasági és 1000 milliárd forintnyi élelmiszeripari fejlesztés mozdulhat meg.
3 billió forintos beruházás 200-600 milliárdot csinálhat
Ez a 3000 milliárdos beruházási csomag a finanszírozási oldalon is képes lehet kimozdítani a holtpontról az évek óta lényegében stagnáló agrárhitelpiacot. A jelenleg 1700–1800 milliárd forintos hitelállomány bővülését az egyik nagybank 200–300 milliárd forintra, egy másik szereplő akár 600 milliárd forintra teszi. Ez utóbbi forgatókönyv esetén 2400 milliárd forint körüli piacméretet jelentene. A növekedési mechanizmus lényege, hogy a ciklusvégi „hajrában” a beruházásokhoz még elérhető, akár 50%-os vissza nem térítendő támogatási hányad mellé hitel szükséges, és a bankok szerepe az önerő és a kiegészítő források biztosításában érezhetően felértékelődik, különösen akkor, ha a következő uniós ciklusban a támogatási intenzitás csökken – írja a MBH és az OTP agrárhitelezési vezetőinek Debreceni Egyetemen tartott előadását idézve a Világgazdaság.hu.
Fókuszban a vízgazdálkodás
A mezőgazdasági kibocsátás növelése ugyanakkor nem pusztán pénz kérdése: a beruházások várható „hozama” ott a legnagyobb, ahol a termelési kockázatot és a fajlagos költséget egyszerre mérséklik. Ezt Magyarországon különösen az aszályosodás kényszere teszi élessé. A termelési szerkezetet ma is döntően a szántó határozza meg (a mezőgazdasági területek négyötöde). A vízhez való hozzáférés viszont szűk keresztmetszet. A mezőgazdasági területnek csak 5,1%-a (258 ezer hektár) volt öntözhető, és a 2022 júniusa–2023 júniusa közötti időszakban ennek is csak 59%-át, vagyis 154 ezer hektárt öntöztek ténylegesen. Ez a szám azért fontos a növekedési kilátások becslésénél, mert az öntözés fejlesztése önmagában nem tud „mindent megoldani”. Ugyanakkor a beruházási csomag egy része kifejezetten a vízgazdálkodási biztonságot, vízpótlást, táblaszintű vízmegtartást, illetve a termelési technológiák kockázatcsökkentését célozhatja. A termésszint stabilizálása (és így a hitelképesség javítása) tipikusan ilyen csatornán keresztül válik reális növekedési tényezővé.
A korszerűsítés a kulcs
A beruházási élénkülésből várható növekedés másik pillére a hatékonyság és a méretgazdaságosság, különösen a szántóföldi növénytermesztésben. A KSH integrált gazdaságszerkezeti adatai alapján 2013 és 2023 között látványosan nőtt a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok aránya, és 2023-ban az általuk használt terület megközelítette a 3,6 millió hektárt. Ez a teljes mezőgazdasági terület mintegy 70%-a. Ebben a szerkezetben a beruházás tipikusan gyorsabban fordul termelékenységgé. A modern gépesítés, a precíziós megoldások, a tároló- és szárítókapacitások, valamint az inputfelhasználás optimalizálása egységnyi termékre vetítve képes csökkenteni a költséget, miközben a termelési ingadozást is mérsékli. A banki oldalról nézve ezért kulcskérdés, hogy a mostani beruházási hullám mennyire tud „termelő” beruházás lenni, nem pusztán kapacitásbővítés. Ahol a fejlesztések javítják a jövedelemstabilitást, ott a hitelmegújítás és az újrahitelezés könnyebben váltja ki a tényleges hitelpiaci bővülést.
Nagyobb kibocsátás, kisebb kockázat
A várható növekedést harmadrészt a földpiac mozgása is felerősítheti: aszályos térségekben eladási hullám indulhat, ami egyszerre csökkentheti a földárakat és növelheti a finanszírozási igényt a koncentrálódó, bővíteni akaró gazdaságoknál. Ez nemcsak a földvásárlási hitelekben jelenhet meg, hanem a birtokméret-váltással együtt járó teljes technológiai csomagokban is: gépesítés, raktár, szárító, öntözésre alkalmas infrastruktúra, vízjogi és energiaoldali fejlesztések. A növekedési kép tehát abból állhat össze, hogy a 2027-ig megmozduló 3000 milliárd forintnyi agrár- és élelmiszeripari beruházás egy része közvetlenül kibocsátást növel (feldolgozóipari kapacitás, jobb értékesítési pozíció), egy része pedig termelési kockázatot csökkent (vízbiztonság, technológia, talajkímélő művelés, precíziós irányítás), ami „csendesebben”, de tartósabban javítja a jövedelmezőséget. Magyarul: az élénkülő beruházásokból a mezőgazdaságban nem feltétlenül látványos hektárnövekedés, hanem inkább stabilabb hozam, kisebb kitettség és jobb feldolgozottsági szintű értékesítés révén jöhet ki a növekedés – és ez az, ami a hitelpiaci bővülést is „el tudja bírni”.
Agrárágazat Tudástár: Beruházási boom a mezőgazdaságban – A következő két évben mintegy 3000 milliárd forintnyi agrár- és élelmiszeripari beruházás mozdulhat meg itthon. A várakozások szerint a fejlesztések élénkíthetik a stagnáló agrárhitelpiacot, akár 200–600 milliárdos pluszforrást bevonva. A növekedés kulcsa a vízgazdálkodás javítása és a technológiai korszerűsítés: ma alig 5% az öntözhető terület, ezért a vízmegtartás, a vízpótlás és a precíziós fejlesztések adják a beruházások valódi értékét. A modern gépesítés, a hatékonyságjavítás és a kockázatok csökkentése stabilabb hozamot és jobb jövedelmezőséget teremthet.
