Mediterrán klímatrend hazánkban, mit hoz a mezőgazdaságnak?

Hiú ábránd, hogy kibekkelhetjük azokat a következményeket, hatásokat, amiket a klímaváltozás zúdít a mezőgazdaságra – mondja Németh Lajos meteorológus, a Karintia kft klímatanácsadója. A Karintia szója szakmai napok állandó vendégelőadója szerint, mediterrán viszonyokra kell berendezkednie a magyar agráriumnak, amihez megfelelő öntözéstechnológiák és mindenekelőtt alkalmas növényfajok kellenek.

Miután felnyíltak a szemek…

A neves meteorológus, a Karintia Kft. klímatanácsadója a cég szója szakmai rendezvénysorozatán nyilatkozott az Agrárágazatnak. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, mi okozta, hogy „felnyíltak a szemek”, megfordult a klímaváltozás megítélése. Míg 5-10 éve még gyakran „zöld hisztinek” titulálták az időjárás-változást, ma már mindenki komoly fenyegetésként értékeli. Erre próbáljuk évek óta, a Karintiával közös szakmai rendezvényeinken felhívni a figyelmet. A meteorológus válaszában kifejtette, hogy a fordulat legfontosabb oka a mérésekből kirajzolódó egyértelmű tendencia volt. Az elmúlt évtizedekben minden évben megdőlt a globális átlaghőmérséklet korábbi rekordja, és a szélsőséges időjárási események – hőhullámok, aszályok, villámárvizek – egyre gyakoribbá váltak. Hangsúlyozta, hogy éghajlatváltozás mindig is volt a Föld történetében, de eddig sosem zajlott le úgy, hogy közben bő 8 milliárd ember élt a bolygón, és az emberi tevékenység ennyire befolyásolta volna a folyamatokat. Úgy fogalmazott: az ember által kiváltott hatás összekapcsolódik a természetes ingadozásokkal, és ez az, amiben nincsenek történelmi tapasztalataink.

Ábránd, hogy javulni fog a helyzet, a trend erősödik

Lapunk arra is rákérdezett, hogy mindez átmeneti jelenség lehet-e, és reménykedhetnek-e a gazdák abban, hogy néhány év múlva visszaállnak a megszokott csapadék- és hőmérsékleti viszonyok. Németh Lajos szerint a „kivárásra” épülő stratégiának nincs realitása. Úgy fogalmazott: a „kibekkelés” hiú ábránd, mert az elkövetkező évek és évtizedek időjárása a jelenlegi trendek folytatódását vetíti előre. Ezt erősítik a klímamodellek is, amelyek szerint Magyarország a következő évtizedekben a mediterrán térségekre jellemző éghajlati viszonyok közé kerülhet. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos négy évszak helyett a klímamodellek szerint idővel két, markáns időszak váltja egymást: a száraz, forró nyár, valamint a rövidebb, csapadékosabb tél. Szerinte ebből az következik, hogy a magyar gazdálkodóknak is alkalmazkodniuk kell ehhez a logikához, ahogy a mediterrán országok mezőgazdasága évszázadok alatt megtanulta a víztakarékos öntözést, a csepegtető rendszerek használatát, azokat a termesztéstechnológiákat, amelyek lehetővé teszik a száraz nyarak túlélését és ami talán a legfontosabb, olyan fajok termesztését, melyek klímaállóbbnak bizonyulnak. Véleményem szerint érdemes megnézni, hogy alkalmazkodnak tőlünk délre, figyeljük csak meg az olaszországi szántóföldi fejleményeket. Beszédes, ahogy a nálunk melegebb, mediterrán régióban, a szója vetésterülete az elmúlt 2 évtizedben, jelentős mértékben, háromszorosára növekedett.

Nagyapáink megdöbbennének

A meteorológus személyes példákkal is illusztrálta a változások gyorsaságát. Felidézte, hogy szülőföldjén, a Börzsöny lábánál a 20-30 éve még 3000 hektáron termesztettek málnát, a bogyós gyümölcsök hazájának számított a vidék. Mára azonban a tartósan 35 °C fölötti hőmérsékletek, a gyakori légköri aszály és az erős UV-sugárzás miatt a málna gyakorlatilag eltűnt a termesztésből. Példaként hozta a fügefát is: nagykovácsi lakóhelyén, 400 méteres tengerszint feletti magasságban olyan termést hozott a füge, amelyen még a századfordulón született nagyapja is megdöbbent volna. Ez is mutatja, milyen rövid idő alatt változik meg a növénytermesztés lehetőségeinek köre Magyarországon.

Nincs idő várni, azonnal cselekedni kell…

Az Agrárágazat felvetette: van-e esély arra, hogy több időt töltsenek el a gazdák a megfigyelésekkel, mielőtt meghozzák a változtatással kapcsolatos döntéseiket? Németh Lajos azt válaszolta, hogy látva a változás sebességét, mindenkit körültekintő, adatlapú, de gyors döntésre ösztökél. Nincs idő várni, ugyanis még ha az emberiség egyik napról a másikra teljesen leállítaná az üvegházhatású gázok kibocsátását, az óceánokban felhalmozódott energiatöbblet még legalább két-három évtizedig tovább fűtené a légkört. A Magyarországon futó négy klímamodell – amelyek 2020-2050, valamint 2070-2100 közötti időszakokra készítenek előrejelzést – egybehangzóan mutatja, hogy a jövőben egyre hosszabb, tartós hőhullámok, szélsőséges csapadékesemények és villámárvizek lesznek jellemzőek. Bár az éves csapadékmennyiség összességében várhatóan nem csökken számottevően, annak eloszlása kedvezőtlenebb lesz: egyre inkább hiányzik majd a csendes, áztató eső, miközben a hirtelen, jégesővel kísért zivatarok kevésbé hasznosulnak a mezőgazdaság számára.

A meteorológus hozzátette: nem a világvégéről van szó, hanem arról, hogy alkalmazkodnunk kell. Úgy vélte, a magyar mezőgazdaság jövője azon múlik, hogy ragaszkodik e a megszokáshoz, vagy hogy képes-e gyorsan irányt váltani. Nem lehet a jövőt a hagyományos termesztéstechnológiák, hagyományos növényeire építeni. Át kell gondolni, milyen növények bírják jobban a szélsőségeket, például a hőstresszt. A Karintiával közös szakmai rendezvényeken például ilyen kérdésekre is kaphatnak választ.

Fordulópont

Az interjú végén Németh Lajos kiemelte: az optimizmus megőrzése fontos, de a realitásokat is látni kell. Magyarország agráriuma elérkezett a fordulóponthoz, ahol a hagyományos négy évszakos logikát nem lehet fenntartani. Úgy fogalmazott: a magyar mezőgazdaság számára a klímaváltozás nem pusztán veszély, hanem egyben kényszerű, de elkerülhetetlen lehetőség is az alkalmazkodásra és a megújulásra.

Agrárágazat Tudástár

Mediterrán klímatrend – A mediterrán klímatrend Magyarországon azt jelenti, hogy a hagyományos négy évszak fokozatosan két markáns periódusra szűkül: hosszú, forró és száraz nyárra, valamint rövidebb, csapadékos télre. Ez a mezőgazdaság számára komoly kihívást jelent, hiszen az aszály, a hőstressz és a szélsőséges időjárás mind gyakoribb. A gazdálkodóknak a víztakarékos öntözéstechnológiák és a klímaállóbb növényfajok termesztése felé kell elmozdulniuk. Az alkalmazkodás nem halasztható, mivel a csapadékeloszlás kedvezőtlen irányba változik, és az áztató esők hiánya mellett a hirtelen zivatarok kevésbé hasznosulnak a növénytermesztésben.