Vetés: zuhan a kukorica, erősít a napraforgó és a szója

A tengeri vetésterülete több mint 10 százalékkal csökken a tavalyi aszály után. A rendszerváltás óta példátlan, ami most jön Magyarországon – és nem csak a kukorica szempontjából…

Elvitte az aszály a termesztési kedvet

Még a nagykultúrák esetében is előfordul, hogy az új vetésterület nagyságát nem a sokéves átlag, hanem az előző évi termés alakulása befolyásolja. Ilyen volt például a szója 2015-ben, amikor a nagy támogatásra sokan rámozdultak, de a rossz évjárat gyenge hozamai évekre visszavetették a termesztési kedvet. Most, bár más összetevők miatt, hasonló történik a kukoricával, ami katasztrofálisan teljesített a tavalyi aszályos évben. Tavaly az ötéves átlagtól való elmaradás bő 50 százalékos volt, a betakarított mennyiség a szokásos 6-8 millió tonnával szemben alig haladta meg a 2,3 milliót. A gyenge hozamok okozta veszteséget növelte a kukoricatermesztés fajlagos költségeinek (inputanyagok, gázáremelkedés) drasztikus emelkedése is.

Idén a kukorica vetésterülete az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) friss jelentése szerint alig fogja meghaladni 871 ezer hektárt. Ez tavaly 983 ezer volt, vagyis a visszaesés már most majdnem 120 ezer hektár. Ráadásul a hideg és csapadékos tavaszon eddig a vetés sem megy gyorsan: jelenleg a termőterület kevesebb mint negyedét, 200 hektárt vetettek be a gazdák.

Napraforgó, szója, borsó

A napraforgó tervezett vetésterülete viszont gyorsan emelkedik az utóbbi években. Már tavaly is rekordnak számított, hogy majdnem elértük a 700 ezer hektárt, idén viszont már csaknem 715 ezer hektáron tervezik a vetését. Ezzel előbbre is tartanak, mint a kukoricával: már 309 ezer hektáron, a terület bő 43 százalékán végeztek a vetéssel.

A kedvező előjelek és piaci-támogatási viszonyok ellenére nem látszik jelentős elmozdulás a szója vetésterületében. A MezőHír minapi cikke szerint az EU Bizottság 75 ezer hektárra várja a fehérjenövény termőterületét, de a lap ezt túlzó becslésnek ítéli. Az AKI ennél valóban kevesebbet: alig több mint 67 ezer hektárt számol. Ez ugyan 10 százalékot messze meghaladó növekedés lenne a tavalyi 61 ezer hektárhoz képest, de kérdés, nem okoz-e csökkentést az idei hideg tavasz. Tavaly, az enyhébb május közepén már csaknem befejezték a vetését.

Még szomorúbb a takarmányborsó helyzete. Noha ragyogó kilátások övezik ennek a fehérjenövénynek a piaci reményeit, az idei tervezett termőterülete kisebb a 2022-esnél. Idén csak 4,7 hektárra vetik a takarmánynak is kiváló borsót a tavalyi 5,5 hektárral szemben, de legalább a vetés jól halad (95%).