Agrártámogatások: rajtunk múlik, mennyi pénz jut területalapúra

Már 100.000 euró felett elvonható lesz a területalapú alaptámogatás. Mégsem a méret a lényeg. A szabályozás lehetővé teszi, hogy az innovatív és sok munkáskezet igénylő gazdaságok egy esetleges támogatási plafon mellett is jobban járjanak. Mezei Dáviddal, a Magyar Takarékbank Zrt. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk az agrártámogatásokról.

 

 

A 2021–2027-es uniós költségvetésről szóló megállapodás mellett a KAP jövőjét illetően is fontos döntések születtek júliusban. A gazdák kedélyeit igencsak borzolja a klíma- és környezetvédelmi elvárások szigorodása. Mire számítsunk?

– Az egyik elvárás az, hogy zöldcélokra, sőt, ha szó szerint vesszük az uniós csúcson született döntést, akkor kifejezetten klímacélokra a tagállamra jutó uniós kifizetési borítékon belül 40 százaléknyi forrást kell áldozni. Ebben még nincsenek benne a környezetvédelmi célokra, pl. a biodiverzitás növelésére fordítandó összegek. Úgy vélem, ahhoz, hogy ezt az elvárást teljesíteni tudjuk, az egyes pillér kifizetéseinek is legalább 40 százalékát zöldcélokhoz kell kötni. Viszont az új „zöldítési” kifizetések feltételeit ki lehet alakítani úgy, hogy azok kevésbé konzerváló, sokkal inkább technológiai előrelépést jelentő, innovatív, de egyben környezetkímélő eljárásokat eredményezzenek. Gondoljunk itt a notill, a precíziós gazdálkodás vagy a hígtrágya-injektálás technológiájára. Mindegyik egy környezetbarátabb, mégis haladó, akár versenyképességet növelő eljárás. Mivel sok gazdálkodó egyébként is ebbe az irányba mozdult el, szerintem képesek lesznek alkalmazkodni az új „zöldítéshez”, az ún. eco-scheme-hez. A probléma inkább azzal lesz, hogy a kifizetésekre való jogosultságot a kormánynak Brüsszel felé konkrét eredményekkel kell alátámasztania. Nagy kérdés, hogy a vegyszer- és műtrágyahasználat csökkentését vagy a vízmegtakarítást mihez mérten kell majd felmutatni. Nem mindegy például, hogy az Európai Bizottság az üvegházhatású gázokhoz hasonlóan az 1990es felhasználási szintekhez képest ír elő kötelező csökkentést, vagy későbbi időpontot választ bázisul.

 

 

A hírek szerint a támogatási plafon, azaz capping mégiscsak szabadon választható elem lesz, bár már 100.000 euró felett életbe léptethető. A kormányok az elvonás mértékéről és a munkabér-kompenzációról is szabadon dönthetnek. Eldőlt viszont, hogy az elvonás csakis az alaptámogatást érintheti. Vagyis, ha az eco-scheme sokak számára lesz teljesíthető, és a részaránya nőni fog az egyes pilléren belül, akkor a legnagyobb birtokok ezt az összeget – ami várhatóan több lesz 25 ezer forintnál – megtarthatják. 1.200 hektáros méretig azonban mindenki rosszul járna: már 460-480 hektár felett elveszhetne az alaptámogatás.

– Még nem tudjuk, hogy lesz-e capping, ha igen, mekkora lesz az elvonás mértéke, és figyelembe vehetőek lesznek a számításakor a bérköltségek. Az alaptámogatás nagysága pedig attól függ, hogy az egyes pillér mekkora hányada lesz a nem elvonható eco-scheme, a termeléshez kötött vagy a fiatal gazda top-up támogatás. Kulcskérdés, hogy egyáltalán mekkora kiinduló összegről beszélünk. A pillérek között ugyanis 25 százaléknyi forrás átcsoportosítható. Szerintem az eco-scheme előírásai akkor lesznek teljesíthetőek, ha ehhez korszerű gépek megvásárlását is támogatjuk a kettes pilléren keresztül, vagyis túl sok pénzt nem szabad innen elvonni területalapú kifizetésre. Ne feledjük azt sem, hogy az egyes pillérben nincs kötelező társfinanszírozás, míg a vidékfejlesztéshez legalább 15 százalékban hozzá kell járulnia a magyar államnak. Minden euró, amit innen átcsoportosítunk, a hozzátartozó forintok elvesztésével is jár. Sok még a nyitott a kérdés a Közös Agrárpolitikában, de jól is alakulhatnak a dolgok.

agrár agrártámogatás alaptámogatás átcsoportosítás capping eco-scheme kifizetés mezőgazdaság pályázat pillér támogatás támogatási plafon termeléshez kötött területalapú vidékfejlesztés zöldítés