Bár várhatóan 2050-ben is képesek leszünk globális szinten elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszert termelni, átfogó és fenntartható átalakításokra van szükség az agrárgazdaságban.
A világ népessége az előrejelzések alapján 2050-re 9 milliárd fő fölé emelkedhet, s az életszínvonal javulása miatt az egy főre jutó kalóriabevitel is mintegy 20 százalékkal nőhet. Ennek következtében a világ élelmiszerigényének bővülése az elkövetkező 30 évben meghaladja az 50 százalékot.
A gyorsuló klímaváltozás, a termőföld és a vízkészlet csökkenése, a biotechnológia térnyerése, az élelmiszerbiztonság fenntartása új megoldásokért kiált.
A népesség növekedése mellett várhatóan a fogyasztási szokások is átalakulnak. A World Resources Institute előrejelzése szerint 2010-hez képest 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68 százalékkal fog nőni, a kérődző állatok húsa iránti pedig 88 százalékkal. Indiától Dél-Afrikán át Brazíliáig egyre többen engedhetik majd meg maguknak, hogy rendszeresen húst, sajtot, és tejterméket fogyasszanak, így várhatóan egyre több takarmányra lesz szükség, tehát a földhasználat szerkezete is átalakul.
A biotechnológia alkalmazása az élelmiszergazdaságban új lehetőségeket és kihívásokat is jelent, amely nem egyenlő a genetikai módosítással, hiszen a hagyományos és a legmodernebb technológiák széles skáláját foglalja magába. Kétségtelen azonban, hogy az érintett termékek közül a genetikailag módosított növények vannak a fókuszban, melyektől sokan ódzkodnak.
Az elmúlt harminc évben a világ élelmiszer kibocsátása évenkénti átlagban 0,2-0,3 százalékkal növekedett gyorsabban, mint népessége. Ez a tendencia fenntartható, de alkalmazni kell innovációkban rejlő lehetőségeket, az új technológiák adta előnyöket, és a tudomány eredményeinek adaptálását, olvasható az OTP Agrár oldalán.
![fellepes_a_kockazatos_baromfiimport_ellen[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/05/fellepes_a_kockazatos_baromfiimport_ellen1-375x251.jpg)
