Miközben a nemzetgazdasági kivitel stagnált, addig az élelmiszergazdasági export 12,4%-kal növekedve húzó erőt gyakorolt a nemzetgazdasági kivitel egészének alakulására. Agrárgazdasági exportnövekmény nélkül a nemzetgazdasági kivitel negatív tartományba került volna.
Az ország külkereskedelmi mérlegének 52,9%-át adva az agrár-külkereskedelmi mérlegtöbblet makrogazdasági jelentőségre is szert tett, az agrárgazdaság a 2012-es külkereskedelmi mérleg egyensúlyban tartásának nélkülözhetetlen elemévé vált.
Az agrárexport súlya a nemzetgazdasági kivitelen belül erőteljesen javult. Az előző év azonos időszaki szintjére jellemző 8,5%-os agrárexport részarány több mint egy százalékpontot erősödve 10% fölé emelkedett.
Az agrárexport 1,8-szersét tette ki az agrárimportnak, ami jelentős javulás a pár évvel ezelőtt tapasztaltakhoz képest, amikor a kivitel csak a másfélszeresét tette ki az importnak.
A fenti összefüggések láttán, a gazdálkodás 2012-es nehézségeit nem ismerő véleményalkotók könnyen arra a következtetésre juthatnak, hogy tavaly kiemelkedően jó gazdálkodási körülmények alapozták meg a kimagasló exportteljesítményt.
A valóság azonban nem ilyen rózsás.
Egy csapadékban bővelkedő tél, és a hirtelen jött márciusi hóvihar lassan múló, a közlekedést napokra megbénító katasztrófája után a 2012-es év aszály sújtotta mezőgazdaságáról beszélni.
Reális képet utólag alkotni meglehetősen hihetetlennek tűnő, de hálátlan feladat.
Éppen ezért kell kihangsúlyozni, hogy a 8,1 milliárd eurót meghaladó, úgymond „csúcsra járatott” exportárbevétel mögött egy súlyos terméscsökkenést is elszenvedő, drámai csapadékhiánnyal küszködő magyar mezőgazdaság húzódik meg.
Pozitív oldala a tavalyi történéseknek, hogy a súlyos csapadékhiány, országhatárokat nem kímélve más jelentős agrárpotenciálú országok (USA, Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Horvátország, Szerbia) mezőgazdaságát is sújtotta, így a hiánypszichózis gerjesztette keresleti piac felverte, majd magasan tartotta az alapvető mezőgazdasági termények világpiaci árát.
De, hogy fogalmunk legyen a kiemelkedően jó agrárexport logisztikai problémákat is felvető szállítási konzekvenciáival, egy mondat erejéig indokolt utalást tenni arra, hogy, hogy a „táblától az asztalig” igen heterogén ma a mai magyar agrárlogisztikai háttér.
Próbára téve az ország logisztikai rendszereit 2010-hez képest 2012-ben a magyar agrárexport 1 millió tonnánál nagyobb súlyt képviselő árutöbblet mozgatását igényelte.
Összességében a külpiacon értékesítésre került nyers- és feldolgozott termékek 2012 évi nettó súlya ugyanis 13,9 millió tonnát tett ki (13.884,8 ezer tonna) az import pedig 4,9 millió tonnát nyomott (4.899,5 ezer tonna).
A szállítási üzletág terhe persze ennél lényegesen nagyobb, hiszen az exporthoz és importhoz tartozó és ugyancsak szállítandó, sőt visszaszállítandó göngyöleg is társul.
Export-és importszerkezeti változások
Az agrárexport szerkezetén belül, 2012-ben jelentős növekedési ütemkülönbségek alakultak ki.
Pozitív jelenség, hogy a legdinamikusabban, 16,5%-kal a magasan feldolgozott élelmiszertermékeket magába foglaló élelmiszer készítmény, ital, dohány áruosztály termékeinek kivitele bővült.
Ezt követte 15,5%-os növekedéssel a gabonatermékek kivitelét is reprezentáló növényi termékek csoportja és a 14,7%-kal bővülő növényi zsír, olaj termékek kiviteli növekménye.
Legkevésbé, mindössze 1,5%-kal az élő állatok és állati termékek exportja bővült.
A kivitel struktúrájában az élő állatok és állati termékek 22%-kal a növényi termékek 37-, az élelmiszertermékek 36-, a növényi olajtermékek pedig 5%-kal vettek részt 2012-ben.
Ide kívánkozó megjegyzés, hogy állati termékek természetesen, a készételek részelemeként a magasan feldolgozott termékek áruosztályában is képviseltetik magukat.
A növényi termékek kiviteléből mintegy 402-, az élelmiszer-készítmény, ital, dohány termékek kiviteléből 408-, a zsír és növényi olaj exportból közel 54-, élő állatok és állati termékek kiviteléből pedig 25 millió eurós exporttöbblet származott 2012-ben.
Exportszerkezet változások 2011-2012, millió euró
Forrás: KSH, 2013.
Az exportnövekmények mögött nem csak javuló értékesítési feltételek, hanem igen jelentős export mennyiség többletek is meghúzódnak. Visszanyúlva a Kormányváltás időszakára, érdemes megemlíteni, hogy 2010 és 2012 között:
- az élő állat kivitel 28,5%-os exportérték bővülését 20,5%-os mennyiségi exportnövekmény is kísérte
- a húsexport 19,3%-os exportárbevétel növekményét közel 7%-os mennyiségi kivitelbővülés is kiegészítette
- a tejtermékek 33,2%-os export árbevétel bővülését mintegy 23%-os mennyiségi kivitelbővülés is alátámasztotta
- A zöldségek 21%-os exportárbevétel bővülését 15%-os mennyiségi növekmény kísérte
- a hús alapú készételek exportja értékben 24,7-, mennyiségben 19,3%-kal
- a lisztes termékek exportja értékben 37,5-, mennyiségben 42%-kal
- az italok kivitele értékben 46,5-, mennyiségben 30,6%-kal nőtt
- az ehető készítmények exportja értékben 42-, mennyiségben 27%-kal
- az élelmiszeripari melléktermékek kivitele értékben 35,4- mennyiségben 44%-kal bővült
Mennyiségi csökkenés egyedül a malomipari termékek esetében következett be, de itt az exportárbevétel 23,8%-os növekményt mutatott.
Exportpiaci hangsúlyok
A magyar gazdaságot is integráló Európai Unió a magyar agrárexportból 84-, az importból pedig 91%-kal részesedett 2012-ben.
Exportunk relációs összefüggéseire, a külpiaci struktúra 2011 és 2012 közötti alakulására az alábbi KSH adatokból vonhatunk le következtetéseket:
1. táblázat: Exportunk alakulása, 2011-2012, millió euró
Forrás: KSH 2013
EU-n belüli pozíciónk mind arányában, mind a kiviteli érték tekintetében erősödött 2012-ben, ugyanis az EU belső piacán átlag feletti, 13,3%-os növekedést értünk el.
Különleges kísérő jelensége, de egyben pozitívuma is az európai piacokon való magyar szereplésnek, hogy a régi tagállamok, azaz az EU-15-ök piacán 20% fölötti piacbővülést értünk el, így ott összességében 670 millió euróval nagyobb agrárexportot realizáltunk.
A teljes, 2012-es agrárkiviteli többletnek (889,2 millió euró) a 90%-a a Közösségben elért (798,3 millió euró) exporttöbbletből származik.
Exportpiacaink relációs struktúrája 2011-2012 (millió euró)
Forrás: KSH 2013
A régi tagállamok piacaira a 2012-es uniós kivitelnek az 58%-a, az új belépőkhöz pedig 42%-a került.
Ha a belső arányok, régi és új tagállamok tekintetében, az előző évihez képest nem is változtak túlzottan, a kiviteli érték növekedés tekintetében a régi tagállamok piacain lényegesen nagyobb exportárbevételre tettünk szert.
Az EU belpiacán elért export növekmény 84%-a az EU-15-ök piacán talált vevőre.
Adódik ez abból, hogy míg a régi tagállamok piacán 20%-os kiviteli növekmény jellemezte a magyar exportot, addig az új tagállamok szintjén alig 4,7%-kal tudtuk a kivitelt növelni.
EU-n kívüli országokba, 7,6%-os növekmény mellett 1.289,2 millió euró értékben szállítottunk agrár- és élelmiszeripari termékeket, jóllehet ennek a kiviteli értéknek a 74%-a EU-n kívüli európai országokba került.
Agrárkivitelünk tehát 2012-ben is az európai piacokra koncentrált, azon belül is kiváltképp az EU belső piacára.
Az Afrika, Ázsia, Amerika és Ausztrália együttvéve sem haladta meg túlzottan a teljes magyar agrárkivitel 4%-át.
Európának az EU-n kívüli területein egyébként 4,7%-kal bővült a kivitelünk, az Európán kívüli piacokon pedig 16,4%-os piacbővülés zajlott.
Ezen belül a 3,2%-os piaci részarányú ázsiai piacok vezetnek, ahol közel 14%-kal nőtt a kivitelünk.
Az amerikai piac 6-, az afrikai pedig 2 ezreléknyi piaci részarányt reprezentált 2012-ben, jóllehet átlag feletti 16,4- és 64%-os piaci bővülés jellemezte mind a két relációt.
Növekedési erély tekintetében tehát az Európán kívüli piacok ugyan jól teljesítettek, de relatív súlyuk az élelmiszer exportban meghatározza a helyi-értéküket.
Főbb exportpiacaink
Exportpiaci ország-sorrend 2011-2012 (millió euró)
Forrás: KSH, 2013
Főbb agrárkülpiacaink (millió euróban) 2012-es csökkenő sorrendben
Forrás: KSH 2013
Kiugróan magas, megduplázódó exportnövekmény egyedül a holland piacot jellemezte, amúgy az első öt legjelentősebb unióbeli piacra került a 2012-es agrárexportunk 53,6%-a.
Az első tíz legjelentősebb piacunk az export 74,3%-át fedte le.
Ha a 20, táblázatbeli országot nézzük, akkor 90%-os reprezentációt kapunk.
A legjelentősebb agrárpiacaink közül egyedül a szlovák piac esetében csökkent a kivitel, ezzel szemben az első ötből négy esetben átlag feletti, vagy a közeli exportnövekményeket találunk.
Állattenyésztésünk export-hozzájárulása
A KSH külkereskedelmi statisztikai adatai szerint az állattenyésztéshez köthető fő termékcsoportok között az élő állatok, a hús-, a tej és tejtermékek, a húsból, halból készült késztermékek. Ide sorolandók, mint az élelmiszeripari melléktermékek és a másutt nem említett állati eredetű termékek. Így:
A fenti összesítő alapján 2012-ben az élő állatok és az állati eredetű termékek, teljes agrárexporton belüli súlya 25% körülire tehető.
Amennyiben az élelmiszeripari melléktermékek exportjából származó jelentős, de inkább meghatározó mértékben import eredetű melléktermékeket tartalmazó termékcsoportot is ide számítjuk (ne szépítsünk, kutya és macska eledelről van szó), akkor az állati termékek exporton belüli részaránya 30-32% közé esik.
Részelemeire bontva az összesítő tábla néhány adatsorát, kiváltképp az élő állatok és a húsexport adatait, az állattenyésztési termékek agrárexportunkhoz való hozzájárulásáról az alábbiakat mondhatjuk.
Élő állat és állati termékkivitel
Exportszerkezetünkön belül az élő állat és állati termékek relatív súlya az elmúlt bő egy évtized alatt csökkent, a behozatalban viszont erősödött.
Élő állatok és állati termékek részarányának változása exportban-importban (millió euróban)
Jóllehet az élő állat és állati termék exportunk 2000-hez képest, abszolút értékben megduplázódott, a teljes agrárkivitelen belüli részaránya a kezdeti 36%-os szintről 22%-ra mérséklődött.
A változások mögött az állattenyésztés jövedelemtermelő képességének gyengülése, mezőgazdaságon belüli térvesztése, az állatállomány folyamatos csökkenése húzódik meg.
A jövedelmezőség romlása összefügg az elmúlt fél évtized gabonaár robbanásaival.
A takarmány árak emelkedését a piac Magyarországon, életszínvonalbeli és erős kereskedelmi érdekérvényesítő képesség miatt nem akceptálta, a növekvő takarmány és energiaköltségek felvásárlási árakban történő elismertetése az állattenyésztés számára kemény diónak bizonyult.
Az elmúlt évtizedben ugyanis soha nem sikerült maradéktalanul elismertetni a tartás és takarmányozás megnövekedett költségeit a felvásárlási árakban.
Ennek látta kárát az állattenyésztésen túl a húsipar is.
Következésképp kockázatokkal terhelt, alacsony jövedelmezőségű tevékenység maradt az állattartás, még inkább az állattenyésztés.
Élő állat exportunk és importunk tartogat még egyéb meglepetéseket is.
Míg az élő állat kivitel 2012-ben meglehetősen diverzifikáltnak bizonyult, addig az importban megtestesülő beszerzési forrásaink szinte kizárólag az EU berkeiből származtak.
Élő állat külkereskedelem relációs összefüggései (millió euró)
Élő állat exportunk 2011-ben egyenlő arányban oszlott meg az EU belpiaca és az EU-n kívüli európai országok között.
Ez utóbbi ország-csoport emblematikus képviselője Törökország volt azzal, hogy a 2011-es éves élő állatexportunk mintegy 40%-át a török piac szívta fel.
A 2012-es külpiaci helyzet másként alakult.
Enyhén csökkenő élő állatexport mellett az EU piaci részaránya, 58%-ra bővülve látványosan erősödött.
A változások mögött a török piaci szállítások drasztikus visszaesése húzódik meg.
Az exportértékesítési átlagárak is enyhén, mintegy 5%-kal csökkentek a két év viszonylatában.
Bár az átlag, differenciált összetételű export és import, élő állatcsoportok esetében nem sokat mond, a tendencia érzékelhető.
Nevezetesen a kiviteli átlagár 5%-kal csökkent, pontosabban 2669,8 és 2533,6 euró/tonna között változott, az importár ugyanakkor közel 14%-kal nőtt, de továbbra is az export átlagár alatt maradt, mindössze 1879,9 és 2134,8 euró/tonna között változott.
Élőállat kereskedelem, állatfajok szerinti összetétele, 2011-2012 (ezer euró)
Élő állat kivitelünk legjelentősebb tételét a borjúexport adta 2012-ben éppúgy, mint 2011-ben.
Érzékelhető ugyanakkor az is, hogy erős hullámzás mellett jelentős szerkezeti változások következtek be mind a kivitel, mind a behozatal tekintetében.
Az export tekintetében 2012-re mintegy harmadával csökkent a borjúkivitelből származó exportárbevétel és negyedére zuhant a ló-export, ezzel szemben az élősertés exportból származó árbevétel közel 70%-, a baromfiexport pedig mintegy 30%-kal bővült.
A behozatali szerkezetet az élő marha és az élősertés-import 5-10% közötti csökkenése és az élő baromfi behozatal másfélszeresére történő növekedése rendezte át.
Húsexportunk alakulása
Az összességében majd 1 milliárd eurót kitevő 2012 évi húsexportunkban, a kiviteli értéket nézve túlsúlyba kerültek a növekedést képviselő tételek, így végeredményben mintegy 1,2%-os növekmény jellemezte a termékcsoport exportárbevételét.
Húsfélék exportja, importja, állatfajonként (ezer euróban)
A növekvő tételek sorából kiemelkedik a teljes húsexport felét adó, 5%-os növekményt felmutató baromfihús kivitel.
A pár százaléknyi részarányt képviselő termékkörök közül a friss, hűtött marhahús is hozzávetőlegesen ilyen szinten bővült.
Másfélszeres növekmény jellemezte ugyanakkor a lóhús exportot és közel kétszeresére nőtt a hűtött hal kivitele is.
A részletezés nélkül besorolt, ún. más húsok (benne a nyúlhús) kivitele is 10% körüli mértékben nőtt.
A csökkenő exportú tételek sorából kiemelkedik a 2012-es export 34%-át ad, az előző évhez képest 5%-kal visszaeső sertéshúskivitel, ami még így is a 334,5 millió eurós árbevétellel enyhe többletet biztosít a 331,8 millió eurós sertéshús importtal szemben.
Ugyancsak visszaeső export jellemezte a fagyasztott marhahús kivitelt, a sóval tartósított húsok exportját és a juh-, illetve kecskehús exportot.
Import tekintetében más nagyságrend és más struktúra jellemzi a húspiacot.
A legjelentősebb importtétel a húsbehozatal 64%-át kitevő sertéshús, miközben az exportban hangsúlyos baromfihús mindössze 12%-át teszi ki a húsbehozatalnak.
Sertéshús behozatal 2012-ben dinamizálódott, közel 25%-kal bővült.
Ugyancsak nőtt a fagyasztott marhahús, a lóhús, a baromfihús és a vágási melléktermékek importja.
Míg az 1,2%-kal bővülő export, a táblázatban nem szereplő kisebb tételekkel kiegészítve elérte a 994,7 millió eurót, addig a 13,3%-kal bővülő import csak 520,6 millió euró értéket képviselt, tehát a hústermékek mintegy 474 millió euróval járultak hozzá az agrár-külkereskedelem 2012 évi aktívumához.
A tej- és tejtermékek, valamint a hússal, hallal készült késztermékek körének exportja-importja, nem is beszélve az élelmiszeripari melléktermékek szerepére egy rövid értékelés kereteibe nem férnek bele, ezért ezen összefüggések kibontására egy következő lapszámban volna érdemes kitérni.
