A mikotoxinok hatásának újraértékelése a tehenészetekben

 

 

A 2013 tavaszi időszakban a felmelegedés miatt még komolyabban mutatkozik az Aflatoxin probléma. Ez lehet az egyik ok, a másik talán az, hogy sajnos sok helyen a tömegtakarmányok kifogyóban vannak, így a depó végek és szélek sajnos gyengébb minőséget adnak, növelik a kockázatot.

Az Európai Unióban a tejbe átjutott Aflatoxin M1- re létezik törvényi szabályozás, ez pedig max. 0,05 ppb.

Ez nagyon szigorú szabályozás, az USA-ban ennek a 10-szerese megengedett.

Szilázsokban max. 20 ppb, míg tejelő tehén és borjú takarmányokban 5 ppb a maximális megengedhető szint.

Érdemes megjegyeznünk, hogy az Aflatoxin B1 átjutási arány a takarmányból a tejbe átlagosan 1,7-2,5%. 60-70 egység a takarmányban= 1 egység a tejben.

A gombák versenyben állnak egymással, amennyiben az egyik gombafaj nem tud elszaporodni (hazánkban ez inkább a Fuzárium penészek) a másik gomba azonnal kitölti ezt az űrt.

A gombák által termelt mikotoxinok fegyverként szolgálnak más gombafajok ellen.

Az sajnálatos azonban, hogy ezek a mikotoxinok az emlősökre is veszélyesek.

A FAO egyik felmérése szerint a világ gabonakészletének 25%-a toxinokkal fertőzött.

Természetesen ez az óriási mennyiség nem kerül megsemmisítésre, felhasználásra kerül, mint takarmány vagy élelmiszer.

A mikotoxinok képződését számos környezeti tényező befolyásolja.

Ide tartozik a nedvesség, a tápanyag megléte, hőmérséklet és a gombát ért stressz.

A gomba ugyanis nem termel folyamatosan toxint. Legtöbbször az életszakasza utolsó időszakában.

Ekkor azonban a toxin termelés jelentős lehet.

 

Hazai viszonyok között főleg a Fuzarium toxinok játszanak fontos szerepet.

Ezek közé tartozik a DON, T2, F2 toxin. Takarmány visszautasítási toxinnak is nevezik őket, utalva hatásukra.

Tejtermelésre és a szaporodásbiológiára van negatív hatásuk. Fontos kiemelni, hogy rejtett toxin formában is léteznek.

A toxinok egymással szinergikus hatásban vannak, ez azt jelenti, hogy a toxinok egymás hatását erősítik.

Egy-egy toxin a határértéken felül sokkal kevésbé veszélyes, mint több toxin a határérték alatt.

A természetben a toxinok sohasem fordulnak elő önállóan, mindig kombinálódva léteznek.

Ezért sem beszélhetünk biztonságos mikotoxin szintről. Az egyedüli biztonságos szint a nulla lenne, ez sajnos a gyakorlatban nem elérhető.

A mikotoxinok elleni védekezés komplex megközelítést kíván.

Fontos az ellenálló fajták termesztése a megfelelő agrotechnikával és vetésváltással.

Gombaölők alkalmazása alapvető jelentőségű. Gabonák szakszerű szárítása és tárolása is nagy jelentőséggel bír.

A toxinok elleni harc ne legyen kampány jellegű, pl csak szerves savak alkalmazása, fontos a betárolt gabona folyamatos megfigyelése, és ha szükséges forgatása.

Igazi csapatmunka szükséges, amibe beletartozik a növénytermesztő, növényvédős, takarmánykeverő és az állattenyésztő szakember kooperatív munkája.