Ébresszünk kíváncsiságot a jövő generációjában!

A fenti idézettel invitálta az állattenyésztési szakembereket az Alltech Hungary Kft. Európai Előadó Körútjának budapesti állomására. Mi is kíváncsiak voltunk, hogy az Alltech hogyan válaszol az élelmiszer kontra környezetvédelem dilemma kihívására.

A világ országainak kormányai ugyanis a mezőgazdaságtól várják, hogy az emberek milliárdjait élelmezze, mindezt biztonságosan, ugyanakkor ugyanennek a mezőgazdaságnak a számlájára írják már a globális felmelegedést is.

Nem elég a mai takarmány árak mellett gazdaságosan termelni, még a szén-dioxid-lábnyom értékét is számolnunk kell, annak felelősségének felvállalásával ráadásul.

 

 

Vendéglátónk Helembai Jenő, az Alltech Hungary Kft képviseletében az állattenyésztés jelenlegi hatékonyságára, egyes országok közti különbségekre hívta fel a figyelmünket, mert minden nézőpont kérdése.

Kínában pl. évente 16 sertés értékesítenek egy kocától évente, és ezt az értéket szeretnék 18-20-ra emelni, addig hazánkban ez 20-24 db, viszont Dániában 35!

Ha a kínaiaknak csak eggyel sikerül ezt az adatot emelniük, évente 1 millió tonnával növekedne a takarmányigényük.

De ugyanígy kereshetnénk példát a tejtermelés oldaláról is, míg mi a 8-10 sőt 12.000 literes laktációnkénti tejtermelésünkkel elégedettek vagyunk, a Wisconsinban élő 32.500 liter tejet termelő tehén gazdája mit szólna?

Pedig még lehet, hogy ő is elégedetlen valamivel a gazdaságában.

Az Alltech szakemberei arra biztatnak minket, legyünk egészségesen elégedetlenek a teljesítményünkkel, legyünk kíváncsiak, legyünk nyitottak az újításokra.

 

Szénlábnyom a réten?

A szénlábnyom csökkentésének lehetséges lépése a mezőgazdaságban a hatékonyság javítása, ami konkrétan a magasabb tehenenkénti tejhozamot, a jó takarmányértékesítést, kevesebb műtrágya felhasználást és a trágya alacsonyabb nitrogéntartalmát jelenti, amik összessége előnyökkel jár a termelő, az állat, a fogyasztó és a környezet szempontjából egyaránt.

A termelési költségek növekednek folyamatosan, ha csak azt a tényt vesszük figyelembe, hogy takarmányköltség a termelési költségek kb. 55%-a, ez pedig (világszinten) 2006 óta megháromszorozódott.

A jól működő tejtermeléssel rendelkező országokban, például Dániában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is mérsékelt költségnövekedés figyelhető meg, de pl. Lengyelországban drasztikus elmozdulás volt tapasztalható csak az elmúlt 5 évet vizsgálva is.

A hatékonyság, a nyereség növeléséhez viszont ismernünk kell a költségeinket, szarvasmarha tenyésztésnél azt, hogy mennyibe kerül egy liter tej megtermelése ill. egy kg súlygyarapodás elérése?

Hiszen globális szinten 2012 júliusa óta 1 kg takarmány ára > 1 kg tej ára, és ebben egy egészséges(ebb) arányt kell felállítani.

Erre törekedik az Alltech is, takarmányozási kutatásainak célja természetesen nem az állatlétszám lecsökkentése – hiszen a népességrobbanáshoz élelmiszert kell biztosítanunk.

Hanem a hatékonyság növelésével úgy növelni az előállított élelmiszerek mennyiségét a világon, hogy közben a környezetet ne terheljük tovább.

 

Húsadó a környezetvédelemért

Svédországban már fontolgatják annak lehetőségét, hogy mintegy környezetvédelmi adóval (húsadónak csúfolt) vegyék rá a gazdákat a korszerűbb takarmányozásra.

De Írországban pl. a marhahús, tej, sertéshús és baromfihús előállításában is számottevően csökkentették az üvegházi gázok kibocsátásának értékét, takarmányadalékok alkalmazásával, tehát a hatékonyság növelésével.

Az Alltech kutatói a fajlagos eredményjavulástól várják az áttörést, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

Vizsgálatokkal támasztották alá a 70 évvel korábbi tenyésztéstechnológia és a mai, korszerűbb takarmányozási eredmények környezetre gyakorolt hatását.

Az összes szén-ekvivalenst elosztva megtermelt tej mennyiségével, az adatok megdöbbentőek.

Ha az 1940. évi adatokat tekintjük bázisévnek, akkor az 1 liter tejre jutó erőforrás-felhasználás ma már csak töredéke a korábbinak, a takarmány-felhasználás csak 23%-a, a vízfelhasználás pedig csak 35%-a a korábbi értékeknek, így összességében a szénlábnyom értéke is 41%-ra esett vissza.

A tendencia tehát jó.

 

Az Alltech válasza: alga

Az algák az élő szervezetek nagyon változatos csoportját képviselik, és rendkívüli eszköztárat nyújtanak életminőségünk javítására.

Még csak most kezdték meg e szervezetek biokémiai képességeinek kihasználását, egyértelmű, hogy a jövőben számos olyan technológiát fogunk kifejleszteni, melyek ennek az új eszköztárnak az alkalmazásán alapulnak majd.

 

Tények az algákról • A becslések szerint a létező alfafajok száma 800.000 és 1 millió között van • Az algák óriási genetikai potenciállal rendelkeznek (genomjuk mérete több mint kétszerese az élesztőgombákénak) • Az algákról ismert, hogy több mint 15.000 új vegyületet állítanak elő • Az algák biológiai sokfélesége és egyedülálló anyagcseréje még jórészt kihasználatlan • Anyagcseréjük könnyen befolyásolható • Szaporodásuk gyors

Az út

Ha haszonállataink jobban hasznosítják a korszerűbb takarmányokat, a felvett tápanyagokat nagyobb arányban tudják a tejtermelésre fordítani, kevesebb nitrogén, foszfor, stb. jut ki a környezetbe, és közvetve akár 5%-kal is csökkenthető az állati eredetű metán képződése.

 

Legyünk kíváncsiak!