Állatvírusok: hazánk a legrizikósabb ország egész Európában

Az USDA egyik jelentése behatóan foglalkozik a lengyel afrikai sertéspestissel (ASP). Ennek kapcsán megnéztük a magyar számokat is – és elborzadtunk. Ráadásul a baromfik kapcsán is a legveszélyeztetettebb helyzetben vagyunk.

 

 

2020. január 1-jétől augusztus 28-ig Lengyelország 71 afrikai sertéspestis (ASF) esetet észlelt a házisertések között – ebből 54-et augusztusban, ami a kór megjelenése óta a legnagyobb szám havi bontásban. A vaddisznó-állományban pedig 3078 kitörést regisztráltak. A vírusos esetek többsége a kelet-lengyelországi Lubelskie és Warmia-Mazury tartomány kisgazdaságaiban fordult elő. Mint az a lenti ábrán is látható, az ASP-esetek száma a nyári hónapokban egyébként is megugrik, ám az idei esetszám több mint a kétszerese a tavalyinak.

 

 

Az év első felében a vaddisznók körében is nagyon magas volt az észlelt beteg állatok száma, augusztus 28-ig összesen 3078 ASP-esetet igazoltak. Az intenzív vadászat ellenére a kelet-lengyelországi, nagyrészt erdős területeken ugyanis még mindig túl nagy a vaddisznóállomány.

 

 

Magyarország a legveszélyeztetettebb

Utánanéztünk, és kiderült, hogy idén augusztus 24-ig a román házisertés-állományban 516 esetet jelentettek le, ami a nyolcszorosa volt az eddig észlelt lengyel esetszámnak. Vagyis a helyzet sokkal rosszabb a közvetlen szomszédunkban, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a román házisertés-állomány harmada a lengyelének, vagyis arányaiban 24-szer fertőzöttebbek a román disznók!

A vaddisznó-állomány érintettsége terén sem Lengyelország viszi a prímet, hanem Magyarország. Augusztus 24-ig 3346 esetet jelentettünk, míg a lengyel kollégák 3036-ot. (A harmadik legfertőzöttebb államban, Romániában mindössze a lengyel számok ötödét jegyezték fel.) Bár felderítés hatékonysága szerepet játszhat az eredményben, tudnunk kell, hogy hazánk a legveszélyeztetettebb ország Európában a vírus szempontjából, hiszen nagyszámú potenciális vírushordó grasszál az állományaink körül. Csoda, hogy nálunk a házisertésekben még nem mutatták ki a kórt. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy évek óta (a PRRS-mentesítés kapcsán) erőteljes szelektálás zajlik az országban, ami egyrészt az állomány csökkenésével, másrészt a koncentrálódásával jár. Ma fél millióval kevesebb állatunk van, mint 5 évvel ezelőtt, a kisgazdaságok száma pedig rohamosan esik. (A kórt elindító Kínában szintén erőteljes koncentrálódással és a biobiztonság növelésével tudtak túllendülni a mélyponton.)

 

 

Meg kell jegyeznünk azt is, hogy hazánk a madárinfluenza szempontjából is nagyon kitett állam. Az idén regisztrált 273 esettel „világelsők” voltunk. A lengyeleknél csaknem egy nagyságrenddel kevesebb magas patogenitású vírusos esetet jegyeztek fel. Ennek oka, hogy hazánk éppen a Boszporusz felé tartó madarak vonulásának kellős közepén található, ahol az Afrikába tartó vándorok megfelelő vízparti környezetet találnak egy kis pihenőre. Szerencsére a madárinfluenzán túl vagyunk, az utolsó kitörést június elején észleltük. Pillanatnyilag csak Bulgáriában van egy aktív gócpont.

agrár ASP esetszám Európa kitörés madárinfluenza magyarország mezőgazdaság sertéspestis vaddisznó vírus