AB-rezisztencia: irigylésre méltó a kínai mezőgazdaság

A brutális antibiotikum-felhasználás és a súlyos kínai állatbetegség-járványok arra sarkallták az ágazatot, hogy komolyan vegye a korszerűbb takarmányozás és állategészségügy bevezetését. Úgy tűnik, sikerül nekik.

100 ezer tonna az állatokba

Kína a korábbi évtizedekben nagy mennyiségben használt fel antibiotikumokat (ab) a sertéstartásban. (Döbbenetes mennyiségről van szó: a Kínai Tudományos Akadémia becslése szerint még 2013-ban is Kína a globális antibiotikum-mennyiség közel felét fogyasztotta, s ennek bő felét: majdnem 100 ezer tonnát adtak be az állatoknak.). Az utóbbi években azonban rohamléptekkel halad előre egy korszerűbb állattartás és -gyógyászat felé. Ezek eredményeként a kínai mezőgazdasági minisztérium már 2019-ben jelentős ab-csökkenésről számolt be. A magas patogenitású sertés reprodukciós és légzőszervi szindróma vírus és az afrikai sertéspestis jelenléte azt mutatta, hogy a biológiai biztonság érdekében nagy előrelépésekre van szükség. Miután a túlzott ab-felhasználás az antimikrobiális rezisztencia egyik fő kockázati tényezője, ennek része az ab-felhasználás visszaszorítása is. Mára az említett mennyiség 30 ezer tonna alá csökkent.

Szigorú korlátozások

Az ab-rezisztencia, az antibiotikumok kiváltása Európában, Magyarországon is az ágazati kutatások fókuszában áll. Kínában erre többek közt a kolisztin „esete” hívta fel a figyelmet, miután egy 2015-ös kutatás kimutatta a vele szembeni rezisztencia fokozódását, és ennek révén „szuperbaktériumok” kialakulását. Akkor rögtön be is tiltották a kolisztin (2020 nyara után pedig minden antibiotikum) növekedésserkentőként való felhasználását. Tavaly, egy négyéves kutatás megerősítette, hogy sikerült ezzel „jelentős hatást gyakorolni ​​a kolisztin-rezisztencia csökkentésére emberekben és állatokban egyaránt.

Jobbat, máshogy

A tiltások ezzel párhuzamosan fellendítik a takarmány-adalékanyagok piacát. Az antibiotikumok betiltása óta sok vállalat olyan termékek előállítására tör, amik antimikrobiális rezisztencia kockázata nélkül elősegítik a növekedést, és javítják az állatok egészségét. Ezzel korszerűbb nyersanyag-összetételek, -arányok, és az állatok szükségleteit jobban követő termékek várhatók. Például vélhetően módosulnak majd a fehérjetartalmak, hogy csökkentsék az emésztetlen fehérje kóros erjedését a hátsó bélben. A helyettesítőtermékek piacán az enzimek és savasítók előretörése várható.

Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán