A szervestrágya-kezelések lehetőségei a talajmegújítás jegyében

Írta: Agrárágazat-2021/08. lapszám cikke - 2021 augusztus 27.

A szervestápanyag-pótlás része a szerves állati trágya visszajuttatása a talajba. Ez az ősi mezőgazdasági kultúra része, de mint minden, ez is megváltozott: nem úgy és nem annyi ideig tároljuk, érleljük, mint dédapáink, aminek az árát a szerves trágya, ezen keresztül pedig a talaj minőségének romlásában fizetjük meg. A cikkben olyan trágyakezelési technológiákat sorakoztatunk fel, amelyek a legnagyobb hozzáadott értékkel a maximumot hozzák ki a trágyából. 

Kemenesy Ernő 1961-ben megjelent A földművelés irányelvei című tankönyvében még így fogalmaz: „Minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy minél több és minél jobb minőségű szerves trágyát termeljünk, s a cél az legyen, hogy egy szál szalma vagy egyéb szerves anyag se menjen veszendőbe, hanem minden szerves maradék belekerüljön az üzem szervesanyag-körfolyamatába”.

 

trágya
Ahogy a pótkocsiról leesik. Az így tárolt, „érlelt” trágya minősége kétséges

 

A nyers trágya káros hatásai a talajéletre

Rothadás során szabályozatlan lebomlás történik: vegyes minőség, megmaradnak a betegséget okozó baktériumok, gombák, amelyekkel lefertőzzük a talajt is, hullamérgek keletkeznek, a szén kivonódik a szerves anyagokból és metán (CH4) formájában elpárolog. Így van ez a nitrogénnel, foszforral, bórral, kénnel is. A nyers trágya talajba juttatásával energiát vonok el a talajomtól.

A tápelemek oxigénes vagy hidrogénes kötésben történő stabilizálódása. A növények az oxigénes kötésben lévőket tudják felvenni, mert cserébe egy hidrogéniont adnak le. Micsoda előny, ha így stabilizáljuk a tápanyagot! Egy gyakorlati probléma továbbá a kihordás és a szórás. Mivel ezek a trágyák nem homogénen érlelődnek, egyes részek szárazak, mások egészen „lekvárosak” lesznek. A szórógépek egyenetlenül juttatják ki az anyagot, az eloszlás a talajon vegyes lesz, ami sok fejfájást okoz a gazdának bedolgozás közben.

 


A tápelemek oxigénes vagy hidrogénes kötésben történő stabilizálódása. A növények az oxigénes kötésben lévőket tudják felvenni, mert cserébe egy hidrogéniont adnak le. Micsoda előny, ha így stabilizáljuk a tápanyagot!

 

A minőségi trágya és a talaj kapcsolata

Az élő humusz a talaj éléskamrája. A kialakult trágya muszos morzsákban és körülötte is bőséges pórustér figyelhető meg. Ezeken a helyeken valósulhat meg a szükséges gázcsere, valamint nedvesség is tárolódik. Ez az egyik ok, ami kifejezetten alkalmassá teszi a minőségi trágyát és komposztokat a talajjavításra. Ezt az érett humusz biztosítja, amely rendelkezik a szükséges morzsás szerkezettel és tápanyagokat raktároz. A víztartó képesség szintén azonnal javul a porózus szerkezet által, és élő, azaz szerves szén segítségével, mely része a talaj, a mikroorganizmusok és a növény közötti anyagáramlási folyamatoknak.

 

Trágyakezelési módszerek

A kezelés során a trágyát valamilyen módon irányított lebomlási, majd feltáródási folyamatba visszük. A lényeg a kontrollált folyamatokon van, azért, hogy az eredmény és a minőség is kontrollált legyen. Megvizsgáltuk az állati emésztőrendszer támogatását, az alomkezelést és a kihordott trágya forgatásos kezelését nagyüzemi körülmények között. A módszer függ a rendelkezésre álló alapanyagoktól, azok gyakoriságától, a tárolás lehetséges helyszíneitől, műszaki infrastruktúrától, a kitűzött minőségi céloktól, az elérhető munkaerőtől, tapasztaltságunktól és elhivatottságunktól.

 

Traktorhajtású trágyaforgató gép
Traktorhajtású trágyaforgató gép nagygazdaságok számára

 

A minőségi trágya az állat emésztőrendszerében keletkezik

A legjobb minőségű szerves trágya előállítása a növénytermesztés számára az állatok emésztőrendszerében történik. A kiegyensúlyozott, magas fokú emésztőképességhez egészséges emésztőrendszer és mikrobiom szükséges. Érdemes tehát olyan takarmánykiegészítőt használni, amely képes a haszonállatok emésztőrendszerét magas színvonalon támogatni. Ilyen anyagok a huminsavtartalmú szerek, a bentonit, zeolit ásványi őrlemények illetve a növényi szenek. A vizsgálatunkban növényiszén-terméket, illetve bentonit-dudarit keveréket is használtunk. Ezek mindössze napi 0,5% tömegarányos bekeverése a már megszokott takarmányba egy egyszerű és hatékony megoldás számos problémára: egészséges emésztőrendszer, javuló takarmányhasznosulás, megszűnő emésztési eredetű betegségek.

 

Alomminőség, trágyaminőség

A haszonállatok emésztése anaerob, ami azt jelenti, hogy az alomba érkező trágya is anaerob lesz. Mind a mikrobiológiai összetétel, mind a tápelemek ezt tükrözik. Az állatok taposása tovább erősíti az anaerob jelleget, miközben a talajunknak és növényeinknek alapvetően aerob körülményekre van szükség. A cél tehát az, hogy az alom aerob állapotba kerüljön, ezzel kihatva nem csak a trágya minőségére, hanem az istállóklímára és az állatok egészségügyi állapotára is.

 

Forgató, működés közben
Forgató, működés közben. Homogenizál, levegőt és vizet juttat be

 

Az állatokkal megetetett takarmánykiegészítők, bentonit, zeolit, takarmányszén, huminsavas anyagok hatása az alomban az, hogy megköti a gázokat, levegős életteret biztosít a jótékony aerob mikrobáknak. A gombáknak kifejezetten előnyösek, a tápelemek oxigénes kötésben stabilizálódnak.

Az alomkezelési technológia másik eleme az alom mikrobiológiai oltása az érési folyamat felgyorsítására. Vizsgálatainkban komposztteás permetezést használtunk hetente egyszer. A piacon több szer is elérhető, mi a komposztteát az ár-érték aránya miatt választottuk.

Hatásai: intenzív aerob hatás, jótékony mikrobiológia bevitele az alomba, a kórokozókat kiszorítja, levegőtlen rothadás helyett levegős bomlásban tartja az almot, a baktériumok és gombák biológiai kötésben tartják a tápanyagot, illetve nagyfokú és változatos talajéletet biztosít a növénytermesztés számára. Az alomkezelési technológiák jellemzően a minimum 3 hónapos kialmozási ciklusos gazdaságokban működhetnek jól. Legalább ennyi idő kell a folyamatoknak, hogy jól érlelt trágyáról beszélhessünk.

 

táblázat

 

Forgatásos trágyakezelés

A forgatással kezelt trágyának nem csak a magas tápanyagszint elérése a célja, hanem a maximális mikrobiológia mennyiség és változatosság. Ez adja vissza az egészséges talajéletet! Az irányított trágyaforgatási folyamat elősegíti azoknak az aeorob baktériumoknak és gombáknak a gyors felszaporodását, melyeket a természet azért tervezett meg, hogy gyógyítsa a talajokat és megőrizze azok természetes szén, nitrogén és más anyagainak körforgását. A prizmák felépítését és első forgatását követően kezdődik el a folyamat, amelyet követően már nem adunk friss anyagot a prizmához. A prizma a trágyaforgató berendezéstől függően 2-3 méter széles, 1,2-1,7 méter magas lehet.

Napi méréssel mérjük a nedvességet, hőmérsékletet és CO2-szintet. A mérések alapján döntjük el, hogy aznap forgatunk és nedvesítünk vagy sem. A cél, hogy állandó aerob folyamatokat tartsunk fenn, 60%-os nedvességtartalom mellett. A receptúrában csak a gazdaságban keletkező almos trágya szerepel, amit 3-5%-ban kiegészíthet magas agyagtartalmú talaj. Egyéb anyagokat nem teszünk a keverékbe. Az első 5 hétben történik a módszer protokollja szerinti forgatás és szükség szerint nedvesítés. A 6. héten a trágyából nagyméretű kazal építhető, így tároljuk egészen a kijuttatásig. 5 hét alatt 4-8 alkalommal forgatunk. Az eredmény egy gombás illatú, morzsalékos, stabil trágya

 

Eredmények, számokban

Alomkezelés

Tiszaszentimre, Rácz István gazdasága, 2020. 12. 28–2021. 03. 30, szarvasmarhaborjak, 30 állat/istálló, 4 részre osztva

Vizsgálat: 1) Kezeletlen kontroll 2) Takarmányszén-etetés 3) Komposzttea-permetezés 4) Komposzttea és takarmányszén együttes használata.

 

tápanyag tartalom

 

Forgatásos trágyakezelés

Nagyhegyes, Kurucz Ker. Kft. gazdasága, 2020. 08. 01–2020. 10. 15.

1 éves érlelt trágya összehasonlítása azonos állomány 3 hónapos trágyájából készült forgatott trágyával és humuszkomposzttal.

Tápanyagok, eredmények

A tápelemek szintje alacsonyabb az alomkezelésben, mint a kezeletlen 3 hónapos trágyában. Ez azt jelenti, hogy a takarmányhasznosulás jobb volt: a tápanyag nem a trágyában van, hanem az állatokban haszno sult. Másrészről azt is jelenti, hogy a felszaporodó mikrobiológia ezt felhasználta a sejtépítéshez, és ilyen módon biológiailag eltárolja.

Az egyéves érlelt trágyához képest a forgatott trágyában és a humuszkomposztban is jelentősen magasabb a N- és P-szint. Ez a magas oxigénszintnek köszönhető. A káliumszint az érlelt trágyában a legmagasabb. Ennek oka az ilyen trágyák oxigénhiányos „kémiai égése”, ami azt jelenti, hogy a trágyában megnő a nyershamu és feldúsul a kálium mennyisége.

 

mikrobiológia

 

Mikrobiológiai eredmények

Az eredmények egyértelműen igazolják az alomkezelési technológia hatásosságát a 3 hónapos kezeletlen kontrollhoz és az egyéves érlelt trágyához képest is. Minden trágyakezelési módszerrel több százszorosan magasabb a mikrobák száma a kezeletlen trágyához képest, ami pedig különösen magas, az a gombák száma. A termőföldek számára ez fontos, hiszen a talajépítéshez, -megújításhoz elsősorban a talajlakó gombák járulnak hozzá. Módszerünkkel ezeket a mikroorganizmusokat is nagy számban tudjuk pótolni a talajban. Fontos eredmény, hogy a talaj-táplálékháló többi tagját – egysejtűek: amőbák, csillósok, ostorosok és fonálférgek – is sikeresen fel tudjuk szaporítani bármely kezelési módszerrel. Talaj-mikrobiológiai ismeretekből már tudjuk, hogy ezek az élőlények fogyasztják el a baktériumokat és gombákat, így tápanyaghoz juttatva a növényt, így ezek a minőségi talajépítésnek és biológiai alapú növénytáplálásnak fontos élőlényei.

Az eredmények megmutatják, hogy a szerves trágyát kezelni szükséges, de a befektetett munka meghozza eredményét! A gazdaságossági számítások szerint az alomkezelés +500 Ft/ha költséget jelent, míg a forgatásos trágyakezelés +2 500 Ft/ha költséggel jár a hagyományos érleléssel szemben. Úgy véljük, hogy ezek a költségek eltörpülnek a nyert többletelőnyök mellett.

 

Szőllősi Gábor