fbpx

Az aflatoxinok új kockázatot jelentenek az európai kukoricatermésre

Írta: Szerkesztőség - 2013 április 29.

 

Az aflatoxinok új kockázatot jelentenek az európai kukoricatermésre

 

Valószínűleg ez nem az utolsó eset, hogy európai termelők a kukoricában aflatoxinokkal találkoznak. „A körülmények nagyon kedvezőek az Aspergillus penészgomba fajok növekedéséhez Közép-Európa déli területein az éghajlatváltozásnak köszönhetően.

Ez azt fogja eredményezni, hogy Európában a jövőben meg fog növekedni az aflatoxinok előfordulása a helyben termelt növényeken.”

Jelentette ki Rudolf Krska professzor, egy nemzetközi szinten elismert mikotoxin szakértő a Természeti Erőforrások és Természettudományok Egyeteméről (BOKU) Bécsben, Ausztriában.

„Az élelmiszer- és takarmányiparnak hozzá kell igazítania a kockázatelemző rendszereit az újonnan kialakult helyzethez, hogy meg tudjon birkózni ezzel az új kockázattal .

Minimalizálni tudja az aflatoxinokkal szembeni kitettséget Európában.”

A RASFF portálon megjelent riasztások tárgyát képező kukorica főként Délkelet-Európából származott, beleértve Bulgáriát, Görögországot, Romániát, Szerbiát és Olaszországot.

Az aflatoxin B1 átlagos szintje 59,28 ppb (µg/kg) volt és a legmagasabb szennyezettséget, 204 ppb, egy Szerbiából származó kukorica tételből mérték, amely több, mint tízszerese a takarmányok esetében érvényben lévő felső határértéknek.

Az EU határérték aflatoxin B1-re takarmányokban 20 ppb, míg élelmiszerekben 5 ppb.

 

Az aflatoxin B1 az egyik legerősebb rákkeltő anyag földünkön, százszor erősebb a mérgező hatása, mint pédául a növényvédő szereknek.

A termeléséért felelős penészgombák, különböző Aspergillus fajok, amelyek eddig elsősorban trópusi területeken okoztak problémát.

Előfordulnak a szántóföldeken, de nem megfelelő tárolási körülmények esetén a raktárakban is el tudnak szaporodni

A jelentős kukorica exportőr országok, mint Argentína, Brazília és az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben kialakították a saját kockázatkezelő rendszereiket, hogy az aflatoxinok jelentette veszélyt ellenőrzés alatt tudják tartani.

Európa példát vehet ezekről a működő rendszerekről, hogy a saját stratégiáival alkalmazkodni tudjon ehhez az új valósághoz, ahol az aflatoxinok napirendre kerültek.

Az aflatoxinok vizsgálata kifinomult mintavételezési rendszereket igényel az ellátási lánc legelső pontjain, amely ennek a szennyezőanyagnak az inhomogén eloszlását korrigálni tudja.

A vizsgálati módszereknek nagyon érzékenynek kell lenniük, hiszen a felső határértékek az 5-20 ppb tartományban vannak.

Az átvételi pontokon végzett méréseket el lehet végezni immunkromatográfiás tesztcsíkokkal (pl. AgraStrip® Aflatoxin) vagy fluorimetriás tesztekkel (FluoroQuant® Afla).

A laboratóriumok által elvégzett referenciavizsgálatok napjainkban HPLC és LC-MS/MS módszereken alapulnak, ez utóbbi technológia képes az összes jelentős mikotoxin egyidejű meghatározására, beleértve az aflatoxinokat is.