A kukorica foszforhiányos lilulása kezdeti fejlettségben

Milyen hatása van a startertrágyának?

Gyakorló gazdálkodók sűrűn találkozhatnak foszforhiányt jelző, lila kukoricanövényekkel a fejlődés kora tavaszi, kezdeti szakaszában. Sokszor csak a tábla egy részén lilulnak a növények, azonban foszfortartalmú startertrágyázás hatására a tünetek elmúlhatnak. Kérdés, hogy vajon jelentkezik-e a kezelés hatására terméstöbblet?

A foszforhiány jelentkezése és kezelése

A foszfor felvétele kora tavasszal, általában a talaj nem megfelelő hőmérséklete miatt akadályozott. Hozzájárul még ehhez az is, hogy a talajokban a mikrobiális foszformobilizáló képességgel rendelkező mikroorganizmusok is alvó (dormans) állapotban vannak, és így a növény nem jut elegendő foszfortápelemhez. A foszfor erősen kötődik a talajásványokhoz, és a humuszanyagokban is szerves formában van jelen, a felvétele ezért különösen kora tavasszal erősen akadályozott. A kereskedelem a foszforhiány kiküszöbölésére könnyen oldhatóvá és így felvehetővé váló plusz foszfor-kiegészítést, startertrágyázást javasol, amit mi is alkalmaztunk.

A starter foszfortrágya alkalmazási kísérletre 2012-ben került sor Baranya megyében, savas (pH:4,39-es) barna erdőtalajon, ahol a humusz gyenge (H=1,25%), a foszforellátottság közepes (111 mg/kg),a kálium-ellátottság pedig jó (183 mg/kg) volt. A 2012 aszályos év volt: és már 2011. novemberétől kezdve kevés csapadék hullott. 2012. júliusában és augusztusában 4, illetve 5 milliméter csapadék esett összesen. Ez jelentősen csökkentette a termést a máskor vízben gazdagabb évekhez képest. A csapadék hiányán kívül, a nyári hónapok folyamán nagyon magas volt a hőmérséklet, főleg a kukorica kritikusnak tekinthető virágzása idején, ami okozhatta a pollenek károsodását is. Összességében a növényeknek nagyon nehéz időjárási körülményeket kellett elviselniük.


1. kép. Balra foszfortartalmú startertrágya-kezelést nem kapott, jobbra starterrel kezelt kukorica. Láthatóan a bal oldalon lévő növények foszforhiányos, lila elszíneződést mutatnak, és gyengébben fejlettek

A kukorica kezdeti fejlődésére az erős foszforhiány volt jellemző, ami szemmel is látható volt a jól ismert lilás szín megjelenésével (1. kép). Ezt a tünetet kezeltük a javasolt foszfor-startertrágyával.

A parcellák felosztásának alapja a starterműtrágya alkalmazása, illetve annak mellőzése volt. Startertrágyának vetéssel egymenetben kijuttatott mikrogranulátumot használtunk, melynek összetétele: 30% vízoldékony foszfor (P2O5), 1% cink és 4% nitrogén.

A granulátum kijuttatása 16,8 kg/ha dózissal a forgalmazó által javasolt mennyiség alapján történt. A parcellák egységesen 480 kg 27%-os N-tartalmú műtrágyás tápanyag-ellátást kaptak vetés előtt, melynek a hatóanyag-tartalma 129,6 kg N/ha.

A termék gyártójának leírása alapján a startertrágya „gyors és egyöntetű kelést biztosít”. Ezzel szemben a nagy mennyiségű foszfor-műtrágyázás sok esetben nem tudja biztosítani a fiatal növények magas foszforszükségletét, aminek több oka van. Talajaink szántott rétegében 200–600 kg/ha P található. Ezen mennyiség ellenére a növények számára felvehető P igen csekély, az összes mennyiségnek csak alig 3-5%-a. Kísérletek szerint a kijuttatott foszfor-alaptrágyának is mindössze csak 10-35%-a válik felvehetővé. A feltáródó foszfor mennyiségét sok tényező együttesen határozza meg: a talaj szervesanyag-tartalma, annak kémhatása, hőmérséklete, a talajnedvesség, és nem utolsó sorban a feltárást végző baktériumok és gombák jelenléte, vagy az adott talajban éppen ezeknek a hiánya. Ezzel szemben a vetéssel egy menetben kijutatott startertrágya a növény számára azonnal felhasználható, könnyen felvehető foszfort és – a gyökérfejlődés szempontjából szintén fontos – cinket is jelent, éppen akkor amikor a mikrobiális feltárás is akadályozott a kora tavaszi hideg és a talajhőmérséklet ingadozása miatt.

A kukorica kezdeti fejlődése starter foszfortrágyázás hatására

A kukoricanövények fejlődését a növénymagasság mérésével három fejlődési stádiumban követtük nyomon kezelésenként 20-20 növénnyel. Az első mérés a kukorica 6–8 leveles állapotában, a második mérés virágzáskor 2012. július 11én (2. kép), míg az utolsó mérés a betakarítás előtt történt.

Már az első merésnél látható különbség volt a starterműtrágyával kezelt és a kezeletlen parcellák között (1. kép). A második mérés alkalmával is látható volt a különbség a starteres kezelés hatására, ahol a foszfor-kezelt növények 20%-kal magasabbra nőttek. A megfigyeléseket a statisztikai (variancia-analízis vizsgálat) is megerősítette, a starter műtrágyás kezelések magasságértékei minden más kezelési módtól szignifikánsan nagyobbak voltak. Ez a kezdeti különbség egészen a címerhányás idejéig szemmel látható volt (2. kép).


2. kép. A baloldali starter foszfortrágyával kezelt növények korábban címereztek, és magasabbra nőttek


1. ábra. A kukorica terméseredményei 86%-os szárazanyaghoz viszonyítva (kg/ha)

A kukoricatermés és a starter foszfortrágyázás hatása

A kukorica betakarítása 2012. szeptember 4én történt. A betakarított termés mennyiségét 10 kg pontosságú hídmérleggel mértük. Annak ellenére, hogy a tenyészidőszak különböző stádiumaiban eltérő módon fejlődtek a növények, a növénymagasságuk is rendre nagyobb volt a starter foszfortrágya-kezelés hatására, a betakarítás idejére a különbségek mégis kiegyenlítődtek. A kukorica termésmennyiségében az átlagértékek között csak minimális eltérés mutatkozott, ami statisztikailag igazolható különbséget nem eredményezett (1. ábra).

A kísérletek alapján megállapíthatjuk, hogy a foszfortartalmú starterműtrágya alkalmazása a vizsgálat évében jól látható biomassza előnyt biztosított a növényeknek a kezeletlen növényekkel szemben. A starterműtrágyával kezelt parcellákon a növények kezdeti fejlődése erőteljesebb volt, antociános elszíneződés nem vagy csak igen kis mértékben volt tapasztalható, a többi, kontrolparcellával összehasonlítva. Ez a különbség a későbbiek folyamán bekövetkező csapadékhiány és magas nyári hőmérsékleti stressz miatt kiegyenlítődött, és a terméstöbbletben nem realizálódott. A kezelt növények a nagyobb biomasszatömeget a nagy nyári hőmérsékleti és szárazságstressz miatt már nem tudták érvényesíteni a termésben. A csapadékadatokat a 2. ábra mutatja. A starterműtrágya hektáronkénti költsége a mért termésadatokra – így az adott évben – nem térült meg. Megállapítható azonban a kísérlet eredményeként az is, hogy az átlagosan 20%-ban nagyobb növényi biomasszatömegnek a kezelést követő 2. évben is jelentkezhet pozitív hatása a termésre a talaj nagyobb szervesanyag-tartalmán keresztül. A startertrágyák kedvező hatását érdemes ezért utóhatásban és a növény–mikroba kapcsolaton keresztül is vizsgálni, értelmezni. A kísérletnek helyet biztosító gazdaság a következő átlagosabb csapadékeloszlású években tapasztalt pozitív eredményei miatt, a starterműtrágya további használata mellett döntött. Idén beállítottunk egy újabb kísérletet, melyben szintén értékelhető lesz a foszfortartalmú starterműtrágya kukorica terméseredményére gyakorolt hatása.


2. ábra. Csapadékadatok 2011-12.

Következtetés

A kukoricák foszforhiányból eredő lilulása szemmel láthatóan csak bizonyos talajokon/talajfoltokon fordul elő. A tápelemek köztük a foszfor felvétele erősen függ a talaj típusától, biológiai állapotától és aktivitásától. A tápanyagfelvételi zavarok megértésében (különösen a foszfornál) megoldást jelenthet a talajéletre figyelés, hiszen a talajban élő lények (baktériumok, fonalas és mikorrhiza-gombák, giliszták, ízeltlábúak, fonálférgek) befolyásolják és alakítják a talajok szerkezetét, szervesanyag-tartalmát, ezzel befolyásolva a tápanyagok mennyiségét, felvehetőségét a növények számára. Ezért mennyiségük a talajban létfontosságú. Az agrotechnika komolyan ronthatja, illetve javíthatja is a talajéletet, és így a talajok minőségét, közvetve pedig a tápanyagok felvehetőségét és a talajok vízbefogadó- és vízmegtartó-képességét.

A talajok biológiai állapotának a párhuzamos vizsgálatai adnak, adhatnak jó alátámasztást a kukorica kezdeti biostimulátor-kezeléséhez, illetve a műtrágya-felhasználás további meghatározásához vagy esetleges csökkentéséhez is. Ezek a célok azonban csakis a biológiai talajerő növelésével valósíthatók meg.

Prettl Nándor
gazdálkodó
a SZIE, Biológiai talajerőgazdálkodó szakirányú továbbképzés hallgatója

 

További olvasmányok:
Biró B.: Erőt, egészséget a talajainknak is. Agrárágazat, Talajélet különszám, 2018 (8): 4-6. Biró B.: Biológiai talajerő: Műtrágya és peszticid kiváltása: Eljött az újratervezés ideje. Haszon Agrár Magazin, 2018 (7-8): 34-36.

Juhos K.: A precíziós trágyázás alkalmazásának alapelvei és feltételei. Értékálló aranykorona, 2016 (9): 4-.

foszfor hiány hiánytünet kukorica lilulás starter talajerő tápanyag