A 31/2010. (III. 30.) FVM rendelet módosította az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendeletet. A rendelet módosítás néhány pontját a következőkben emelem ki.
Az első gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet és földhasználati tervet legkésőbb 2010. május 15-ig kell elkészíteni.
A szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport esetében a támogatásra jogosultnak a 112/2009. (IX. 1.) MVH közleményben közzétett módon be kell jelentenie:
a) zöldtrágyázás megvalósítása esetén a növényállomány beforgatását megelőző 15 napon belül a zöldtrágyázásra kerülő növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját;
b) másodvetés megvalósítása esetén a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül az elvetett növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját;
Talajmintavétellel kapcsolatos tudnivalók
A szántóföldi, valamint az ültetvény célprogramcsoport esetében a támogatásra jogosult köteles a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben és a célprogram utolsó gazdálkodási évében a támogatásba bevont területre vonatkozóan bővített talajvizsgálatot végeztetni.
Talajminták laboratóriumba történő leadásának határideje 2008. szeptember 1. és 2010. augusztus 31. közötti, majd 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti időszak. A földhasználónak rendelkeznie kell a talajlaboratórium által a talajminta leadásáról kiállított átvételi igazolás másolati példányával, illetve a vizsgálat eredményével.
A talajmintavételt az alábbiak figyelembe vételével bárki elvégezheti:
A talajvizsgálat elvégzéséhez a mintát kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenként kell venni, 5 ha-os sűrűséggel. A mintavételi egységek meghatározásánál figyelembe kell venni a parcella és táblahatárokat a tápanyag-gazdálkodási terv céljai szerint. A mintavételi egységeknek talajtanilag egységesnek kell lenniük. Az utolsó gazdálkodási évben esedékes ismételt talajvizsgálatnál a mintákat ugyanazokról a helyekről kell venni, mint az első mintavételkor.
Több földhasználó szomszédos kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területei szántó célprogram csoportban való részvétel esetén feltétel nélkül összevonhatók a mintavétel szempontjából (Egybeművelés természetesen nem megengedett.).
Az ültetvény célprogram csoportnál csak az azonos ültetvénycsoporttal borított kötelezettségvállalással egybefüggő területek vonhatók össze.
A mintavétel mélysége:
– Szántóföldi kultúráknál: a művelt 0-30 cm-es talajrétegből,
– Állókultúráknál: almatermésű, csonthéjas, héjas és szőlő ültetvényeknél 0-30 cm, 30-60 cm; bogyós ültetvényeknél 0-20 cm, 20-40 cm mélységből kell venni.
A mintázandó területről a felső, növényi maradványokat tartalmazó réteg eltávolítása után lehet mintát venni. Az azonos tömegű részmintákat átló mentén vagy cikk-cakk vonalban, azonos mélységből, legalább 20 ponton ajánlott venni. Ezeket a részmintákat kell összekeverni, és az összekevert mintából 1-1 kg tömegű átlagmintát kell az akkreditációval rendelkező laboratóriumba küldeni elemzésre.
Tilos mintát venni:
– szántóföldi tábla szélen 20 m-es sávban;
– forgókban;
– szalmakazlak helyén;
– műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén;
– állatok delelő helyén.
A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása utáni, de még a trágyázást megelőző időszak, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz).
Mintavételre alkalmas még:
– az ősszel alap műtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap utáni időszak;
– tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázást követő 100 nap után;
– szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével.
Levélanalízis során betartandó követelmények
A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a talajmintavételi egységet, amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fő fajt, fajtát kell mintázni.
Az egy mintavételi egységről vett mintának két külön kezelt átlagmintából kell állnia, amelynek a két átló mentén szedett növényt, növényi szervet kell tartalmaznia.
Egy mintát 50-100 db növény vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Minden növényi szervet más növényről kell begyűjteni.
Ennek megfelelően a két átló mentén külön-külön gyűjtött két darab átlagmintából egy darab lemérendő reprezentatív mintát kell képezni, melyet vizsgálat céljából akkreditált laboratórium rendelkezésére kell bocsátani. Egy leadott minta minimum 0,1 kg növényi szervet (levél, levélnyél) kell, hogy tartalmazzon.
Almatermésű, bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább 2 db levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. Szőlő esetén a leveleket (levéllemezt) az első fürt szárcsomójáról mintázzuk meg.
Nem szabad mintát gyűjteni:
– növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig;
– lombtrágyázás után legalább 2 hétig;
– sáros, szennyezett növényekről.
A mintába csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni.
A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem lehet mintát venni.
A mintát kódszámozott zacskóba kell gyűjteni és mintaazonosító jeggyel ellátni, amelyen a terület adatai mellett a növényfaj (fajta), valamint a növényi szerv neve és fejlettségi állapota is szerepeljen.
A mintavételi egységről, egységekről táblánként mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni.
A gyűjtött mintát zacskóba kell tenni, valamint a laboratóriumba történő juttatásig hűtőtáskában tartani. A mintákat lehetőleg a mintavétel napján szükséges a laboratóriumba juttatni.
A szőlőültetvények esetén a tavaszi és őszi mintavételezés választási lehetőséget biztosít, tehát évente egy levélminta vétel az előírás. A mintavétel időpontját annak függvényében javasolt kiválasztani, hogy a vizsgálati eredmények interpretálásához milyen információk állnak a szaktanácsadók rendelkezésére. A további években a levélminta vételezést ugyanazon évszakban ajánlott elvégezni.
A növénymintavétel módja, időpontja, helye ültetvények esetében:
| Kultúra | Mintavétel | Fenofázis | Mintavétel helye |
| Szőlő | I. | Teljes virágzásban (termőhajtásról) | a fürttel szembeni, ép, fajtára jellemző levél |
| II. | Éréskor (lombszíneződés kezdete előtt) | a fürttel szembeni, ép, fajtára jellemző levél | |
| Alma, körte, birs, naspolya | I. | Hajtásnövekedés befejezése után | a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél |
| Őszibarack, homoktövis | I. | Éréskor | a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél |
| Szilva, kajszi, meggy, cseresznye | I. | a hajtásnövekedés befejezése után | a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél |
| Dió | I. | a csonthéj kialakulása után | az összetett levél csúcsi levéllemeze |
| Mandula, mogyoró, szelídgesztenye | I. | a csonthéj kialakulása után | a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél |
| Piros és egyéb ribiszke, piszke/egres, josta, | I. | Éréskor | a hajtás középső kifejlett levele |
| Termesztett bodza | I. | Éréskor | a hajtás középső részéről kifejlett összetett levéllemez |
| Málna, szeder | I. | Éréskor | a hajtás középső részéről kifejlett összetett levéllemez |
Levélanalízis: a levelek évente történő laboratóriumi vizsgálata legalább N, P, K, Ca és Mg paraméterekre integrált és ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés ültetvény célcsoportnál.
A levélminták leadásáról az akkreditált laboratórium által kiállított átvételi igazolást az MVH a földhasználó által vállalt célprogram előírásainak ellenőrzésekor a laboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként elfogadja. A mintavételi egységről, egységekről táblánként mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni.
Tápanyag-gazdálkodási terv előírásai
Tápanyag-gazdálkodási terv: a talajvizsgálat, valamint az integrált,és az ökológiai ültetvény célprogram csoportnál a levélanalízis eredményei alapján számított, szerves trágyával, műtrágyával vagy egyéb termésnövelő anyaggal a növénytáplálás céljából legfeljebb kijuttatható hatóanyagok évenkénti mennyiségét meghatározó terv.
A talajvizsgálati eredmények alapján évente és táblánként tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni és betartani. Amennyiben nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, úgy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigénnyel kell elkészíteni a tápanyag-gazdálkodási tervet.
A tápanyag-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a növénytáplálás céljára kijuttatandó anyagok típusát(műtrágya, szerves tárgya, egyéb termésnövelő anyag) és
a)műtrágya és szennyvíziszap esetén az N, P, K elemre,
b)szerves trágya esetén az N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag/ha maximális mennyiségét.
A számításokhoz legfeljebb az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. § (1)-(2) bekezdéseiben szereplő az egyes növények fajlagos tápanyag igényére meghatározott adatokat lehet figyelembe venni. Általános korlát a növény tápanyagigénye és a talaj tápanyag-szolgáltató képessége. A nitrátérzékeny területek esetében figyelembe kell venni, hogy a szerves eredetű nitrogén hatóanyag értéke nem haladhatja meg a 170 kg/ha/gazdálkodási évmértéket.
A tápanyag-gazdálkodási tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni a következő gazdálkodási évre vonatkozóan. Amennyiben a főnövény betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, a terveket a betakarítást követően kell haladéktalanul elkészíteni. Az elkészített tervektől való eltérést a gazdálkodási naplóban dokumentálni kell az eltérés indoklásával együtt.
Az első gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet legkésőbb 2010. május 15-ig kell elkészíteni.
A gazdálkodási napló naprakész vezetése szerint a tápanyag-gazdálkodási tevékenységek heti bontásban vezetendők – mivel nem szerepelnek a kivételek között – az adatokat legkésőbb a művelet elvégzésétől számított egy héten belül rögzíteni kell a gazdálkodási naplóban, a terv adatokat is.
Adatszolgáltatás: Az előző gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási terv előírt adattartalmát évente szeptember 1. és november 30. között, elektronikus úton kell benyújtani az Mg SzH-hoz,első alkalommal 2010. szeptember 1. és november 30 között.
A tápanyag-gazdálkodási terv kötelezően beküldendő tartalmi elemei:
– Gazdálkodási év, illetve célprogram kód megnevezése;
-Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, valamint adott évi táblasorszáma, területe (ha);
– Trágyázott kultúra megnevezése, hasznosítási kódja;
– Maximálisan kijuttatható hatóanyag (N, P2O5, K2O kg/ha).
Zöldtrágyázás
Zöldtrágya-növény: olyan vetett növényfaj(ok), amely növénytakaróként beborítja a talajt és a fejlődése vegetatív szakaszában, de legkésőbb virágzáskor teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül a talajtermékenység javításának céljából. Az árvakelés nem minősül zöldtrágya-növénynek.
Integrált,Tanyás, Ökológiai, valamint a Vízerózió és Szélerózió elleni szántóföldi célprogramban az 5 év alatt legalább egyszer kötelező a zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet. Zöldtrágyázás megvalósítása esetén a növényállomány beforgatását megelőző 15 napon belül a zöldtrágyázásra kerülő növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját az MVH által közleményben közzétett módon be kell jelenteni. Amennyiben a táblán a teljes támogatási időszak alatt évelő szálas pillangós takarmány növénytermesztése történik, nem kötelező a zöldtrágyázás.
Összeállította: Agócs Bernadett
![lezarult_az_mvh_diverzifikacios_palyazata_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/lezarult_az_mvh_diverzifikacios_palyazata_001-375x250.jpg)
