Szalmafélék és hasonló melléktermékek bálázásának műszaki eszközei

Írta: Agrárágazat-2022/07. lapszám cikke - 2022 július 22.

A szántóföldi növénytermesztésben, a kalászos gabonák és a kukorica termesztése során nagy volumenben termelt szalmaféléket, kukoricaszárat a szakmai zsargon „mellékterméknek”, jó esetben értékes mellékterméknek nevezi.

A szalmafélék sokoldalú felhasználása

A kalászosok szalmája és a kukoricaszár mindig is fontos része volt a mezőgazdasági termelésnek. Nélkülözhetetlen alomanyag, takarmányszűkös időszakban pedig szükségszerűen hiánypótló szerepet töltött be, de egyéb felhasználási módok, mint például a rozsszalmából készült zsúptetők is részei voltak a falusi életnek. Ez a fontos szerep a mai mezőgazdasági termelésben is megmaradt. Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy az állattenyésztésben a kalászos gabonák szalmája mint a kérődzők emésztéséhez szükséges strukturális rost alapanyaga a TMR monodiétás etetési technológiában a takarmánykeverékek fontos összetevője. A növénytermesztés és az állattenyésztés különválásával a kalászosok szalmája és a kukoricaszár is kereskedelmi áruvá vált. Ez pedig azt jelenti, hogy a szalmaféléknek a felhasználása a termelésben a talajba visszaforgatásuk révén – a talajszerkezetre és tápanyagtartalmára gyakorolt hatásukon túl – jelentősen növeli a termelés jövedelmezhetőségét. A kalászos gabonák, a kukoricaszár és egyéb szalmafélék betakarítása a széles körű gyakorlati igények kielégítése érdekében különböző konstrukciójú – szögletes-kisbálázó, hengeres- és szögletes-nagybálázó – gépekkel történik.

A bálázás folyamata

A szalmafélék és kukoricaszár, valamint egyéb melléktermékek bálázásához a betakarítógépeket, arató-cséplő gépeket rendrakó üzemmódra kell átállítani, vagyis a szalmaszecskázó, illetve pelyvaterítő berendezéseket ki kell kapcsolni (1. kép).

1. kép. A szalmabálázáshoz az arató-cséplő gépeket rendrakó üzemmódban kell üzemeltetni

Kukorica betakarítása során pedig előnyös a rendrakóval szerelt csőtörő adapterek használata (2. kép), ennek hiányában feltétlenül szükséges a technológiába a rendösszerakási munkának a beiktatása, vagyis szükséges a rendrakó gépek használata.

2. kép. A kukoricaszár bálázásához rendrakós, szárzúzós csőtörő adapterrel célszerű az arató-cséplő gépeket felszerelni

Vegyes, állattartó és növénytermesztő gazdaságokban – melyek bővében vannak kézi munkaerőnek – ma is széles körben, eredményesen alkalmazzák a szögletes kisbálakészítő gépekre alapozott bálázási technológiát. A mai szögleteskisbála-készítő gépek vontatott kivitelű, csúszódugattyús konstrukciók, amelyek vonórúddal csatlakoznak az üzemeltető traktor alsó vonóberendezéséhez (3. kép).

3. kép. Szögleteskisbála-készítő gép

A dugattyús gépek a renden lévő anyagot – szalmát, kukoricaszárat és egyéb melléktermékeket – a gumikerekekkel alátámasztott, vezérelt ujjas rendfelszedő berendezéssel veszik fel és juttatják a rendszerint vezérelt pályán működő villakaros anyagtovábbítóhoz. A préscsatornában a tömörítést a kardántengellyel – biztonsági súrlódó vagy nyírószeges kardántengelyen keresztül – meghajtott csúszódugattyú végzi. A szögletes-kisbálázó gépek különböző, kismértékben eltérő bálakamrával készülnek, így a készített bálák keresztmetszeti mérete is eltérhet. A bálák hosszúsága pedig az automata kötözőszerkezettel állítható. A bála tömörsége a bálakamra két oldalán elhelyezett tekercsrugós állítómechanizmussal állítható be a kívánt mértékre. A szögletes-kisbálázó gépek automata kötözőszerkezetét az említett vezérlőszerkezet kapcsolja be. A szögleteskisbála-készítő gépek kivétel nélkül két kötözőfejjel és polipropilén kötözőanyaggal dolgoznak. Mivel a szögletes-kisbálázó gépek használata iránt ismét egyre növekvő érdeklődés tapasztalható, ezért néhány, a hazai igényeknek megfelelő kisbálakészítő gép fontosabb műszaki adatait az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A nagyobb teljesítményű szögletes-kisbálázó gépek egyes típusai – a kézi munkaerő csökkentésére – bálaröpítővel vagy bálacsúszdával is felszerelhetőek. Ezekkel a bálázóra szerelt kiegészítőkkel az elkészült bálákat közvetlenül a bálázóhoz kapcsolt szállítóeszközökre, pótkocsikra juttatják. Az ilyen gépcsoporttal a szalmabálázás és a szállítás egy menetben elvégezhető. A szögleteskisbála-készítő gépek népszerűségüket éppen annak köszönhetik, hogy a táblázat adatai szerint készített méretű kisbálák a kisebb állatlétszámú – szarvasmarha-, juh- vagy éppen lótartó – gazdaságokban is könnyen kezelhető, kézi munkaerővel manipulálható, alaktartó szálastakarmány-, szalma- vagy éppen kukoricaszár-bálák készíthetőek (4. kép).

4. kép. Szögletes kukoricaszárkisbálák, gondosan kazalba rakva

A szalma és kukoricaszár, illetve egyéb melléktermékek bálázására – bizonyos korlátokkal, kompromisszumokkal – az állandó és változó kamrás gépek is használhatók. Az adott bálázási feladatok ellátásához azonban meghatározott technológiai előírásokat szükséges betartani.

A hengeres bálázógépek szalmabálázásban történő leterheléséhez, illetve a megfelelő geometriai bála készítéséhez megfelelő hozamok, vagyis az ebből adódó nagyobb rendfolyóméter-tömeg esetén a kombájn után visszamaradt szalmarendek bálázása közvetlenül elvégezhető (5. kép).

5. kép. Megfelelő szalmahozam mellett a bálázás közvetlenül elvégezhető

Kedvezőtlen, száraz időjárás esetén azonban az intenzív kalászos gabonák szalmatermésének hozama elmarad a kívánatostól, ebben az esetben a bálázás során – a bálakamra egyenletes feltöltése céljából – a rendfelszedést „kígyózó” mozgással célszerű elvégezni (6. kép).

6. kép. Alacsony szalmahozamnál – rendrakás nélkül – a bálázókat „kígyózó” mozgásmóddal kell üzemeltetni

A bálakamra egyenletes feltöltését az állandó és változó kamrás gépeknél is a rendfelszedő mögött elhelyezett terelőcsigák és a rotoros anyagtovábbító berendezés is elősegíti. A hengeres bálázók – a bálázott szalma széles körű technológiai felhasználásának elősegítésére – rotoros, tárcsás forgórészből és álló késsorból álló szeletelővel vannak felszerelve. A szeletelőberendezések használata a TMR takarmányozási és egyéb (pl. baromfi almozása) célú felhasználás esetén feltétlenül javasolható, egyébként pedig, ha nincs rá szükség, a folyamatból kikapcsolható. A hengeres bálázók szalmabálázásban elérhető paramétereit a 2. táblázat szemlélteti.

A nagy állatlétszámmal gazdálkodó állattartó telepek alomszalmaigényének a kielégítésére, valamint a kereskedelmi igényt képező szalmamennyiség bálázására a megfelelő, nagy teljesítménnyel és bálatömörséggel dolgozó szögletesnagybála-készítő gépeket használja a gyakorlat. A szögletesnagybála-készítő gépek csúszódugattyús gépek.

A szögletes-nagybálázó gépek széles, nagy munkaszélességű, vezérelt ujjas rendfelszedővel vannak felszerelve. A felszedett anyagot a kétoldalt beépített anyagáramot továbbító csigák szűkítik a préscsatorna méretére. A legtöbb típus szeletelőberendezéssel van felszerelve. A szeletelőberendezés használata – a szalma betakarításában – jelentősen növelheti a készített bálák tömörségét, ami a nagy teherbírású szállítóeszközök teherbírásának és raktérfogatának kihasználását is javítja. Ezt szemlélteti a 3. táblázat.

A táblázat adataiból látható, hogy 25 késes szeletelő-aprító berendezés használata mellett a bálatömörség, illetve a készített bálák tömege 20–25%-kal magasabb értékűre alakulhat, ez egyben azt is jelenti, hogy a közúti szállítóeszközök teherbírás-kihasználása is ilyen mértékben nőhet. Az aprítási munka eredményeként a bálakészítési teljesítmény (t/h) és az óránként készített bálák darabszáma közel azonos, az óránként felhasznált hajtóanyag, valamint az üzemeltetéshez szükséges motorteljesítmény mintegy 20%-kal növekedhet. Természetesen, ha előaprító szecskázót alkalmaznak, elsősorban az aprítás homogenitása javul, de az aprítás mértéke is nőhet (7. kép).

7. kép. Szuper aprítóval szerelt bálázó szalmabálázásban

A szeletelőberendezést egyéb technológiai igény is szükségessé teheti – takarmányozási célú felhasználás esetén – a 30–40 mm-re beállított aprítással készített bálák (a TMR etetési technológiában) keverő-kiosztó kocsikba közvetlenül berakhatók. Almozási célú felhasználás esetén is előnyös az előaprított anyag kijuttatása. A mélyalmos baromfitartásban pedig követelmény a 20–30 mm szecskahosszúság. A legtöbb szögletes-nagybálázó gép aprítóberendezése ezt a követelményt is ki tudja elégíteni. Az előzőekben ismertetett bálázógépekkel a kukoricaszár és hozzá hasonló morfológiai tulajdonságú szalmafélék, illetve szármaradványok is bebálázhatók, azonban éppen ezekre a növényekre – morfológiai, fizikai tulajdonságaik miatt – az előzőektől eltérő, kissé bonyolultabb technológiát szükséges alkalmazni. Az így kialakított technológia paramétereit a 4. táblázat szemlélteti.

Az ismertetett technológia azzal javítható, ha a szárzúzós csőtörő üzemeltetése után külön beiktatunk egy plusz szárzúzási munkaműveletet vízszintes vagy függőleges tengelyű szárzúzóval vagy mulcsozóval (8. kép).

8. kép. Kukoricaszár rendrakása bálázáshoz

Ennek a külön szárzúzási munkának az eredményeként a tarlómagasság csökkenthető, a megfigyelések szerint akár 70–100 mm-re, ennek eredményeként jelentősen csökken a rendsodró, illetve rendrakók rugós ujjainak és a bálázógépek rendfelszedőinek az igénybevétele. (9. kép).

9. kép. Kukoricaszár bálázása hengeres bálázóval

A szalma- és a kukoricaszár és az azokhoz hasonló fizikai és morfológiai tulajdonságú növények bálázására alkalmas bálázógépek számos konstrukciós változatban vannak jelen a hazai mezőgépkínálatban.

dr. Kelemen Zsolt
műszaki szakértő – Gödöllő