Bátrabban merjünk spórolni!

Fajtabemutató – kicsit másképp

Kalászosbemutatók időpontjai sorakozhattak a termelők júniusi naptárában, nemesítőházak, forgalmazók, növényvédősök, integrátorok most tudták bemutatni a repertoárt, hisz az aratás előtti parcellák, pláne összehasonlítva, sokat elárulnak. Ezúttal a Pannon régió nyugati részére, a határon túlra látogattunk, megnéztük, hogy csinálják mindezt a „sógorok”, más-e még mindig a mentalitás, és ha igen, akkor mit hoz ez a technológiában és persze a végeredményben.

Jöttünk, láttunk…

A Mauthner cégcsoport Ausztria-, sőt, Európa-szerte ismert, kalászosai, szójái hazánkban a Karintia Kft.-n keresztül jutnak el a termelőkhöz. A cégcsoport közép-európai fajtabemutatót tartott az ausztriai Marcheggben, ahol a magyar termelőket és a sajtó képviselőit is vendégül látták. A rendezvényről készül képes beszámolóval nemcsak hazánkban is ismert genetikákra-, hanem az előttünk álló gazdasági tényezők anomáliáira is felhívnánk a figyelmet.

A helyszín az északkelet-ausztriai Marchegg, jellemzően a vetőmag-előállítás és a zöldség-gyümölcs termelés hazája, gyakorlatilag ez Bécs éléskamrája. Ez az ország legszárazabb régiója, ahol 500–550 mm az éves csapadék, de a fajtabemutató napjaiban nehéz volt a száraz időjárásra, az öntözés szükségességére hivatkozni, hisz – ahogy nálunk is, Zalában, Somogyban – a június első felében leesett csapadékot már sokallták is a termelők. Nemcsak az osztrák vendégszeretet az, ami itt egyből feltűnik az ide látogatónak: a cégcsoport (és feltehetően a fajták) sikerét egyből visszaigazolja, hogy több mint kétezer gazdálkodó gyűlt össze a szakmai napon, kis csoportokba verődve, ki-ki a durumbúzák, árpák, bőtermő és prémium minőséget adó búzafajták előtt, a zöldítőkeverékek vagy épp a szójaparcellák között, tapasztalatot cserélve. A fajtabemutató mellé szervezett kisebb kiállításon is estig szakmáztak a résztvevők, legyen a helyszín a traktorkereskedők, öntözőberendezést forgalmazók vagy input-szaktanácsadók, -forgalmazók standja.

Meddig jelezhet előre az időjósunk?

A Karintia-rendezvények rendszeres vendége, a cég klímatanácsadója Németh Lajos meteorológus, aki a nemzetközi fajtabemutatóra is elkísérte a csapatot. A többnapos esőzésekkel, sőt felhőszakadásokkal tarkított június elejét számon is kérték a résztvevők az időjóson, hisz Medárd után egy nappal a 40 napos további esőzéstől már joggal aggódtak a gazdák. Klímaválság, globális felmelegedés: a hangzatos kulcsszavak már egy beszámolóból, agrárhíradásból sem maradnak el, viszont nem feltétlenül a csapadék mennyiségével, hanem annak eloszlásával, hektikusságával van a probléma – hangsúlyozta Németh Lajos Marcheggben is.

Az 1901–2021 közötti statisztikák szerint június második fele, július első fele a legcsapadékosabb időszakunk, eddig is az volt (tehát Medárd nem hazudik), lokálisan akár 1-2 havi csapadék is leeshet ebben az intervallumban. Viszont tagadhatatlan, hogy idehaza, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megyében ugyanebben az időszakban már esedeznek az esőért, és tegyük gyorsan hozzá, jég nélkül. Számos izgalmas kérdést is hallott az ismert meteorológus: megbízható előrejelzést hány napra lehet „előjósolni”, kalkulálhatunk-e több hetes, pláne éves időjósló naptárakkal? Ehhez először azt kellett tisztáznunk, mit nevezünk ilyen esetben megbízhatónak, hisz nem véletlen a már megszokott százalékos valószínűség feltüntetése egy-egy előrejelzésnél. Amikor utazásainkat vagy mezőgazdasági munkánkat szeretnénk konkretizálni, akkor (csak) 2-3 nappal előre, jó eséllyel, kellő pontossággal tudja a meteorológia meghatározni egy-egy régió, település várható időjárását, ezeket az aktualitásokat pedig a www.met.hu oldalon a termelők is fel tudják használni. Az időjós azonban az egyéves előrejelzési „naptárak” hitelességét, megbízhatóságát erősen megkérdőjelezte, inkább tapasztalatokra, valószínűségszámításra alapozott, de nem kiszámítható módszernek nevezte, így szakmai döntéstámogatásként semmiképp sem javasolta használni.

Ahol magától értetődik a bióra az igény

A Fritz Mauthner által alapított, élelmiszer- és mezőgazdasági árucikkekkel foglalkozó vállalkozás több mint 75 éve foglalkozik szántóföldi növények nemesítésével. Az alapító lánya, Dr. Maria Gohn Mauthner a nyolcvanas évek végétől vette át a stafétabotot. A cégcsoport kelet-európai terjeszkedését mára Mauthner asszony mellet a 3. generáció felügyeli. A közel 30 éve alapított Karintia Kft., 2000 óta élvezheti a cégcsoport összes előnyét. A cégcsoport azóta is töretlenül fejlődik, már saját romániai nemesítőházzal és feldolgozóüzemmel, ausztriai takarmánykeverővel, horvát silótelepekkel bővült. A repertoárban pedig megjelentek a biogabona-, -olajosmag- és -szója-vetőmagok is. Míg hazánkban csak 6% körüli a biotermesztési „kedv”, addig Ausztriában ez már közel 50%, de például Burgenland területén már bőven meghaladta a bűvös 50%-ot (hazánkban 25% lesz az uniós elvárás, amit 2030-ig kell tudnunk teljesíteni. A szerk.). Ausztriában viszont nem feltétlenül a központosítás eredményeként emelkednek ezek a számok, a fogyasztói magatartást már régóta az egészséges táplálkozás iránti igény generálja, ami már nemcsak a zöldség-gyümölcs fogyasztásnál áll meg, a szántóföldi növénytermesztésben és a takarmányozásban is számszerűsíthető.

Az árak újragondolásra kényszerítik a termelőket

Rendkívül tanulságos, rendhagyó időszakot élünk, ennek egyik jele volt például az árpa felértékelődése, hisz a korai érésidő egy jobb évjárat, jobb minőség esetén ebből akár 30%-kal is több termést tud realizálni, ráadásul korán pénzéhez jut a termelő. Az ausztriai fajtabemutató másik kulcsszereplője a hihetetlenül bőtermő, mégis magas minőséget produkáló durumbúza volt, amire a magyar termelőknek is oda kell figyelni, hisz az osztrák és olasz felvevőpiac igényeit mi sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Összességében a kizárólag mennyiségi törekvéseket lassan felülírja a minőségre és biztonságra való törekvés. A búza esetében például a fehérjetartalom felértékelődik, hisz a takarmányok fehérjetartalma, illetve annak hiánya esetén már túl nagy költség lenne a hiányzó fehérjét esetleg szójával pótolni.

A kevesebb néha több – a szólás új értelmet nyer, ezúttal a növénytermesztésben. A kalászosok vetőmagnormájának csökkentésére hívták fel a szakemberek a figyelmünket Marcheggben: a hosszú éveken keresztül végzett tőszámkísérletek ugyanis azt igazolják, hogy az arra alkalmas genetikák alacsonyabb (200 kg alatti) vetőmagnormájával nemcsak az idei évben várhatóan nagyon magas vetőmagköltségünk csökkenthető, hanem az egyébként egyre kevesebb csapadékon is kevesebb növénynek kell osztoznia, arányában ráadásul a terméseredmények nem hogy nem csökkennek. Épp ellenkezőleg. Tehát kénytelenek leszünk számolni, a jelenlegi energiaár-elmozdulások idején egyre inkább!

Minek köszönhette a Karintia a többi Mauthner-csoporttaggal együtt a szokatlanul magas látogatottságot? Ennek minden bizonnyal nemcsak a sör vagy a tradicionális zene volt az oka, hanem a szakmai kerekasztal-beszélgetések, baráti eszmecserék, estébe nyúló parcellabejárások és persze az elmaradhatatlan oldtimertraktor-bemutató és -felvonulás marasztalta Marcheggben a farmereket.

Sándor Ildikó