Hízik a veszteség – fordulatra vár a sertéságazat

Írta: Agrárágazat-2022/3. lapszám cikke - 2022 március 15.

A bizakodóbb sertéstartók az év második felére várnak nullszaldót, és az első pozitív eredményű hizlalást 2023 tavaszára teszik. A most bebúgatott koca malacaiból csak egy év múlva lesz bevétel. Vagyis a pozitív szaldóhoz már most, a gödör legeslegalján nagyon optimistának kell lenni.

vágóra szállítás
Viszik a disznót, hízik a veszteség (forrás: Hód-Mezőgazda Zrt.)

Sokat beszélünk a húsra éhes világról, amikor a takarmány- és gabonaárakat indokoljuk. Aztán amikor a húsárakat kérdezzük, mindenki a túltermelést emlegeti. Tulajdonképpen mindkét oldalnak igaza van, a probléma az, hogy a kereslet és a kínálat időben nagyon elcsúszott egymás mellett, plusz beütött egy világválság is.

Mindenről Kína tehet

Kínában a 2018 derekán kitört afrikai sertéspestis után megfeszített tempóban épült vissza a korábbi sertésállomány. Ez a pekingi híradások szerint tavaly nyárra meg is valósult. Addigra azonban a magas árak és nyári fogyasztási mélypont is visszavetette a húsvásárlást az ázsiai országban.

A termelőktől egyre nyomottabb áron vették át a sertést, novemberben már 70 százalékkal kevesebbet ért a vágóállat, mint egy évvel azelőtt, ami a korábbi árak fényében szabályos piaci összeomlást jelentett. A kocalétszám ismét csökkenni kezdett, ahogy a malacvásárlási kedv is. Európa sertéspiacát persze nem hagyta érintetlenül a kínai kereslet változása. Az unió tavaly január és november között 20 százalékkal kevesebb sertést tudott exportálni Kínába, mint egy évvel azelőtt. Ezzel együtt a teljes exportmennyiség alig egy százalékkal változott, mivel a kisebb piacok – pl. a Fülöp-szigetek vagy Korea – rendelései nagyjából kompenzálni tudták a kínai kiesést. Beszédes szám, hogy a belgák tavaly október végéig ötödével több disznót vágtak le, mint a megelőző évben: rajtuk keresztül áramlott Ázsiába a sertéspestis miatt „karanténba helyezett” német állomány egy része. E cikk írásakor, február közepén az E kategóriájú vágott sertés az elmúlt öt év átlagához mérten 9 százalékkal, a malac 27 százalékkal ér kevesebbet Európában. Február elején a nagy német vágóhidak mindössze 1,2 eurót (428 Ft/kg) adtak a sertés kilójáért, Magyarországon viszont az AKI adatai szerint 464 forintot. Az afrikai sertéspestis németországi felbukkanása előtt ilyesmire nem volt példa. Áramlik is be Magyarországra a félsertés!

Világválság, magyar vonásokkal

Látott már a piac hasonló keresleti hullámzásokat, csakhogy ilyen hosszú piaci zavarra nem igazán volt példa az elmúlt évtizedben. Az pedig külön nehezíti a helyzetet, hogy a többletkínálat egy nagyon erőteljes inputoldali költségnövekedéssel társul. A takarmány drágulását és az energiahordozók áremelkedését nálunk a bérek növekedése is tetézi. A bevételek és kiadások olyannyira nincsenek egyensúlyban, hogy a különbséget a legmodernebb telepek sem tudják ledolgozni, azok is veszteséget csinálnak” – mondja Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, aki megerősíti: általános uniós túltermelési válság van, a felesleget sem a bel-, sem a külpiacokon nem tudjuk levezetni. A szakember szerint ez a piaci válság kétféleképpen oldódhat meg: vagy nő a kereslet, vagy csökken a kínálat. Mivel az elsőnek rövid távon semmi jele, azt tapasztalni, hogy az uniós országok többségében szignifikáns csökkenés megy végbe a kocák és malacok számában, így rövidesen egyre kevesebb lesz a hízó is, vagyis a közeljövőben várhatóan csökken a vágósertés-kínálat.

Kérdés, hogy az új egysúlyi helyzet kialakulásáig mekkora veszteségeket szenved el az ágazat. A veszteségek mértékét tompíthatnák uniós támogatások, de több tagország kérése ellenére a Bizottság egyelőre nem tervez piaci beavatkozást, noha volt már rá példa, hogy egy hasonló piaci krízist részben brüsszeli segítséggel kezeltek. A közösségi lépés elmaradásának oka lehet az, hogy a nyugat-európai országokban még nem szorít úgy a kapca, mint nálunk, mivel az ottani tenyésztők többségének nagyobbak az anyagi tartalékai. A nagy méretű sertéságazattal rendelkező tagországok úgy látják, hogy kisebb veszteséggel élhetik túl a piaci krízist, mint a kelet-európaiak. Az a gyanú is felmerül, hogy a Bizottság meg akar felelni a hangos környezet-, illetve állatvédő csoportoknak, amelyek egyébként is arra akarják rávenni, hogy tegyen lépéseket a húsfogyasztás csökkentése érdekében” – vélekedik Éder.

A sertéságazat általában véve sem élvez uniós támogatást, a brüsszeli döntéshozók a piaci mechanizmusokra bízzák az állomány alakulását, így a válságon csak a nemzeti kormányok tompíthatnak, a maguk korlátozott eszközeivel. A magyar kormányzat a 2020. évi árcsúcs után telep-korszerűsítési gigapályázatot hirdetett, amely még most is fut. 2020-ban valóban megnőtt a legtöbb sertéstartó anyagi mozgástere, amit szívesen ki is használt beruházásra. Csakhogy az ágazatban időközben mélypontra süllyedt az üzleti hangulat. Nemcsak a takarmányárak szabadultak el a járvány nyomán felerősödő inflációban, hanem minden, ami az építkezéshez vagy a telep működtetéséhez kell, beleértve az embert is. A kormányzat ezért lehetőséget adott rá, hogy az infláció miatti költségnövekedés a pályázatokban érvényesíthető legyen (709/2021. (XII. 15.) korm. rendelet). Másrészt a sertéstartók számára kamat- és költségmentes folyószámlahitelt, forgóeszközhitelt biztosít a 2022. június 30-ig felvett hitelekhez. Harmadrészt május elsejéig maximált fogyasztói árral támogatja a sertéscomb vásárlását. Továbbá a sertéshús fogyasztását ösztönző kampány keretében 200 millió forintot költ el a szaktárca. Úgy tűnik azonban, hogy a jó szándékú intézkedéseknek kevés foganatjuk lesz.

malacetető
A korszerűsítési beruházások felemésztették a tartalékokat (forrás: Hód-Mezőgazda Zrt.)

Ma mindenki vesztes

Az egyik adok-veszek portálon pár nap alatt több tucat hirdetést tettek fel a különböző korú és nemű disznókról – csupa eladási ajánlat. Az egyik hirdetőt felhívtuk. A nyíregyházi kistermelő így fakadt ki az Agrárágazatnak: „Tavaly nyár óta nem tudom normális áron eladni az állatot. 65 éves vagyok, most lett elegem, befejeztem! 40 darab hízót, malacot, süldőt kínálok darabonként 30 ezerért, csak vigye el valaki!” Tolna megyében egy tavaly még 400 kocás telep tulajdonosát értük el. „20%-os kocalétszám-csökkentésnél járunk. Ha fél éven belül nem változik a helyzet, akkor tovább kell szűkítenem az állományt, és megfelezni a dolgozói létszámot” – mondja szomorúan a szakember. Januárban 380 forintért vették át tőlük a hízósertést, most már 350 forint alatt járnak, de így sem igen kell senkinek. Eközben a takarmányköltségek tovább emelkedtek. „Földünk nincs, saját előállítású malacokkal dolgozunk, 20 év munkám van a telepben. Az árhullámokat már megszoktuk, jönnek és mennek, de ez egy nagyon mély és nagyon hosszú hullámvölgy. Persze a hullámcsúcs is eltartott egy évig, de akkor telepkorszerűsítésbe fogtam, ahogy mások is. Már nincsenek tartalékaim, és amikor egy kamion sertést elvisznek, azon 2 milliót bukok. Nem tudom, meddig bírjuk még.”

A korszerűsítés csak arra volt jó, hogy a működés bizonyos paraméterein most van esélyük javítani. Kicsivel könnyebb a munka, jobb a higiénia, emiatt egyszerűbb a prevenció, kevesebb pénz megy el gyógyszeres kezelésekre. Kissé javultak a szaporodásbiológiai mutatók, és több malac marad életben szopós és hízókorban is. Ezek azonban csak hajszálnyi előrelépések, amelyek idővel még nehezebben lesznek elérhetők: a kantelepeken is visszaesett a szaporítóanyag-forgalmazás, így a genetikai előrehaladás is törvényszerűen romlik.

süldő
A kevesebb malacból idővel kevesebb vágóállat lesz (forrás: Hód-Mezőgazda Zrt.)

Sokan a jóról is lemaradtak

Egy Bács-Kiskun megyei cég malacok forgalmazását tűzte ki célul, de két évvel ezelőtt – pont, amikor még jók voltak az árak – a PRRS-mentesítés miatt leürítették a teljes telepet. 2021. februárban újratelepítették, de pechükre bekaptak egy Aujeszki-betegséget, ekkor megint minden állatot leöltek. „November óta mindkét telepünk üres. Még örülhetek is: ha lennének malacaink, akkor hízónként 15 ezer forint veszteséget termelnénk.”

Ennyi csapás után mégis miben bízik a cégvezető? „Kártalanításra várunk, még a PRRS utánit sem kaptuk meg. Ha megjön a pénz, abból akarunk új állományt venni. 700-800 anyakocával indulnánk. Mire abból hízónk lesz, eltelik egy év, 2023 márciusára meg csak helyreáll a piac…” – hangzik az optimista válasz. Most éppen a tartalékokból fejezik be a szükséges fejlesztéseket, amihez 2020ban telepkorszerűsítési pályázatot nyertek. „Sajnos szükségünk lesz még hitelre, jó kérdés, hogy kapunk-e. Támogatott pályázathoz persze csak piaci hitelt adnak, annak meg már 9% felé jár a kamata. A támogatási összeg meg csak lassan csordogál.”

Tény, hogy a bankoknak most nem a szíve csücske a sertéságazat. Kiss György, a Borotai Sertéshús Zrt. igazgatója is úgy látja, ezt az évet sok vállalkozás nem éli túl. Saját telepén az 1500 kocás állományt 500-ra csökkentette, ez is csak veszteséget termel. Öröm az ürömben, hogy az állománycsökkentés jókor zajlott: a cég még részesült az árcsúcsból, és csak ezt követően fogott bele a kártérítéssel járó PRRS-mentesítésbe, így 2021 őszét már redukált állománnyal kezdhette a Bács-Kiskun megyei cég. „A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek 2019-2020-ban kellett leüríteniük a telepeiket, aztán pedig belevágtak egy korszerűsítésbe. Ha még ráadásul pályázatot valósítanak meg, akkor állomány- és dolgozói létszámtartási kötelezettséget is vállaltak. Nekik biztosan nincsenek tartalékaik, de a többieknek sem sokáig. A veszteségminimalizálás a reális cél mindenkinek. Én abban reménykedem, hogy talán az év második félévben elérjük a nulla cash flow-t.”

Kiss György szerint nagyon nehéz kiszállni a termelésből, és nem csak érzelmi okokból. Aki egy pályázat fenntartási időszakában van, már csak egyet tehet: csődbe megy. Mások mélyen áron alul próbálják levágatni a disznóikat, ha egyáltalán fogadják azokat a vágóhidak: „Azt hittük, hogy az árstop nem hat majd az importra, de most azt tapasztaljuk, hogy kamionszámra érkezik az országba a bontott és félsertés. A hazai kis vágóhidak meg panganak az ürességtől. A jó szándékú kezdeményezés a visszájára sült el… Csak abban reménykedem, hogy velem vagy nélkülem, de megmarad a magyar sertéstartás, mert ha nem, annak kárát látják a hazai fogyasztók.”

Kiss György is úgy érzi, hogy a zöld, a vegán, az állatvédő és egyéb lobbik nagyon erősek lettek Európában, aminek a megfizethetetlen hús lesz a vége. Ha nincs belső kereslet az unióban, akkor csak a határokon kívül adhatjuk el a sertést, de ehhez minimum az kell, hogy mielőbb forgalomba kerüljön egy afrikai sertéspestis elleni vakcina.

Lapzártakor jött a hír: kocánként 20 ezer forint egyszeri támogatást kaphatnak a sertéstartók.

Gönczi Krisztina