Az agráriumban a technológiai fejlesztés segíti a versenyképességet, de nem váltja ki az ember részvételét

A mezőgazdaság fejlődését meghatározó legfontosabb trendek – a digitalizáció, az automatizáció vagy a biotechnológia – a következő évtizedekben robbanásszerű fejlődést jeleznek előre. Nem vitás, hogy az agrártermékek és az élelmiszerek előállításának, valamint a fogyasztókhoz való eljuttatásának módszerei alapvetően megváltoznak. A kérdés, hogy mindennek milyen hatása lesz a vidékre, amelynek a múltban gazdasági szempontból az agrárium adta a gerincét.

A NAK által a témában a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében Tusnádfürdőn megszervezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen megvitatták, hogy milyen irányban változik a mezőgazdaság és élelmiszer-előállítás a következő évtizedekben, és mindennek milyen hatása lehet a falvakra, a vidéki területekre. A részvevők a sokszínű hátterüknek köszönhetően teljes képet tudtak nyújtani arról, hogy mire számíthatunk, miként alakulnak ezek a folyamatok a Kárpát-medencében.

A technológiai előrehaladások előbb-utóbb elkerülhetetlenek az élelmiszeripari vállalkozások számára a versenyképes termelés eléréséhez, nyitotta meg a beszélgetést Csányi Attila, a Bonafarm csoport vezérigazgatója. Láthatóan egyfajta digitalizációs forradalom zajlik, azonban nem csak ezen múlik hatékony termelés. Ahogy a mondás is tartja: a gazda szeme hizlalja a jószágot, ennek megfelelően technológiával nem lehet teljesen kiváltani az ember szerepét. Csányi Attila szerint ezek mellett az alapinfrastruktúra megléte is kiemelten fontos.

Nagy István agrárminiszter szerint nem olyan élénk a fantáziánk, hogy előre tudjuk jelezni a technológia fejlesztését, ennek megfelelően az élelmiszeripar fejlődését. Úgy véli, hogy már egy évtizedes viszonylatban is nagyon nehéz tendenciákat meghatározni, de az biztos, hogy a minőségi, illetve a mennyiségi termelés lehet az ágazat sikerességének kulcsa. A szektor kihívásairól szólva elmondta, hogy azt kell figyelembe venni, milyen módszerekkel lehet több pénzt hagyni a gazdáknál. A miniszter hisz a magyar falvak életképességében, ugyanis az élelmiszeriparnál biztosabb üzlet ma nem igazán látható. A mezőgazdaságban mindig is jelen kell, legyen az ember, aki a technológiai változásokat fel tudja használni. Az új igényekhez új szaktudással rendelkező szakembergárdára van szükség.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke rámutatott, hogy a vidék folyamatosan változik. A tendencia szerint egyre kevesebb embernek ad munkát a mezőgazdaság, hiszen a világgazdaságban egyre gyorsuló technológiai változás megy végbe, ami nem kerüli el az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőit sem. Ennek megfelelően növekszik a hatékonyság, ami az élőmunka kiváltást is magával hozza. A mezőgazdaságban a koncentráció folyamata csupán lassítható, de nem állítható meg. A köztestület vezetője szerint komoly dilemma, hogy milyen válaszokat adhatunk erre a kihívásra. Hatékony megoldás lehet az integráció, a gazdák együttműködése, amely a volumen növekedéséhez vezethet.  Kiemelt feladat, hogy a jelenleginél is jelentősebb fejlesztési forrásokat, figyelmet és lehetőséget biztosítsunk a mezőgazdasági termelőknek a technológiai fejlesztésre, hiszen ezek elengedhetetlenül szükségesek a versenyképesség javításához. A vidék felértékelődésére számít Győrffy Balázs is, aki úgy látja, hogy egyre többen választják ezt a fajta életmódot.

Összeállította:
Csomor Zsolt

agrárium fejlesztés technológia versenyképesség