Az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó évközi változás

2009. december 14-én az Országgyűlés elfogadta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt, amely április 1-jétől lép hatályba. 2010. március 31-ig tehát még élnek az AM könyvek, és a munkaszerződést az eddig megszokott módon lehet megkötni, a közterheket pedig a közteherjegyek beragasztásával lehet leróni. 2010. elején az eddig megszokottak szerint kell a munkavállalóknak érvényesíteniük az alkalmi kiskönyvet a munkaügyi központok kirendeltségeinél.

Április 1-jétől az alkalmi munkavállalói könyvek és a közteherjegyek megszűnnek (ugyanakkor a kiskönyveket meg kell őrizni, mert azok később is igazolják a ledolgozott időket!), helyette egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, illetve elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást a munkáltatónak az APEH felé, a munkavégzés megkezdését megelőzően. A munkaszerződést a törvény mellékletében szereplő nyomtatvány kitöltésével akkor kell írásban megkötni, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama az 5 napot eléri, egyébként elegendő a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve a jelenléti ív vezetése. Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató a törvény mellékletében szereplő jelenléti ívet köteles vezetni, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír, annak egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak át kell adni, a második példányt a tárgyévet követő 5. év végéig meg kell őrizni. A magánszemély háztartásában végzett munka esetén jelenléti ívet nem kell kitölteni.

Az egyszerűsített foglalkoztatást a következő négy esetben lehet alkalmazni:

1./ ha a munka alkalmi jellegű, vagyis legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig tart azonos felek között. (Annak viszont nincs akadálya, hogy a munkavállaló több különböző munkáltatónál egész évben alkalmi munkát végezzen ezen időkorlátok között).

2./ ha a munka idényjellegű, kizárólag a következő ágazatokban: mezőgazdaság (növénytermesztés, erdőgazdálkodás, állattenyésztés, halászat) és idegenforgalom. A mezőgazdasági idénymunka – kivéve a növénytermesztési idénymunkát – nem haladhatja meg a 31 napot. A növénytermesztési és idegenforgalmi idénymunka esetén a munkaszerződés az idény hosszára (pl. síszezon, balatoni nyári szezon) köthető.

Az egyéb ágazatokban is lehetséges idénymunka, de arra csak akkor lehet ezt a törvényt alkalmazni, ha a munka megfelel az alkalmi munka kritériumainak, egyébként a Munka Törvénykönyve [1992. évi XXII. törvény, Mt.] általános szabályai szerint lehet szerződni. A Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni továbbá a mezőgazdasági – kivéve a növénytermesztési – idénymunkára, ha annak egybefüggő időtartama a 31 napot meghaladja.

3./ ha a munkát természetes személy háztartásában végzik, függetlenül attól, hogy a munkaszerződést határozott vagy határozatlan időre kötik. Ilyen esetben csak akkor lehet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint eljárni, ha a munka kizárólag a munkáltató természetes személy, és a háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányul. Ide tartozik tehát pl. a takarítók alkalomszerű munkája, a házvezetőnő határozatlan idejű munkaviszonya, a babysitter alkalmazása, nem tartozik ide viszont, ha pl. a magánszemély munkáltató háza felújítására alkalmaz munkavállalókat. Ha a magánszemély munkáltató a szántóföldjét kívánja mással megműveltetni, azt mezőgazdasági idénymunka keretében teheti meg.

4./ a kiemelkedően közhasznú szervezetek által létesített munkaviszony (határozott vagy határozatlan idejű).

Az alkalmi foglalkoztatásnál alkalmazandó kedvezményes közteher egységesen 30%, amelyet a nettó (a munkavállalónak ténylegesen kifizetett) munkabért alapnak tekintve kell meghatározni. (Növénytermesztési idénymunka esetén további kedvezmény igénybevétele lehetséges, ld. lent). A közteher egy összegben kiváltja a külön jogcímeken történő adó- és járulékfizetést, az adóhatóság a befizetett összeget törvényben meghatározott arányban osztja fel a költségvetés, illetve az Egészségbiztosítási, Nyugdíjbiztosítási és Munkaerőpiaci Alapok között. A 30%-os közteherfizetés mellett foglalkoztatott munkavállaló nem minősül társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak, ugyanakkor bizonyos ellátásokra jogosult, így: nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra.

A bejelentési kötelezettséget az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé, interneten kell, bizonyos esetekben telefonon is lehet teljesíteni.

A bejelentésnek tartalmaznia kell: a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét, a munkavállaló természetes azonosító adatait (neve, születési ideje, helye, anyja neve), adóazonosító jelét, TAJ-számát, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony fajtáját (idénymunka, alkalmi munka, háztartási munka, közhasznú szervezet javára végzett munka), kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, a munkavégzés helyét. Telefonon a háztartási, illetve a növénytermesztési idénymunkát lehet bejelenteni, a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központhoz. 2010. július 1-jétől a bejelentés SMS-ben is teljesíthető.

A bevallási kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni, azonban a kedvezményes körbe tartozó foglalkoztatás esetén a munkáltató választhatja azt is, hogy a bevallást elektronikus úton vagy papír alapon évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-ig teljesíti.

Növénytermesztési idénymunkának tekintendő egy külön kormányrendeletben meghatározott egyes növénytermesztési termékek (pl. gyümölcs, zöldség, dohány) termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása. Növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama – 5 nap helyett – a 30 napot meghaladja. Jelenléti ívet természetesen ekkor is vezetni kell.

A növénytermesztési idénymunkához is a 30%-os közteher kapcsolódik, de ha a növénytermesztési idénymunka a tárgyévben a 10.000 munkaórát nem haladja meg, lehetőség van arra, hogy a munkáltató előzetesen csak közteher előleget fizessen. Ilyenkor, ha valamilyen ok miatt mégsem lehet elvégezni a növénytermesztési munkát (pl. mert elverte a jég a termést), nem kell előre nagyobb összeget befizetnie, a későbbi elszámolással ez a veszteség a munkáltatót nem terheli. A közteher előleg mértéke a minimálbér 12%-ának felel meg. A közteher előleget július 12-ig kell megfizetni. A tényleges foglalkoztatást követően kell megállapítani az ehhez kapcsolódó, ténylegesen megfizetendő közteher mértékét, és a különbözetet a bevallás időpontjában a munkáltató az APEH-nek köteles megfizetni, vagy – ha az időjárásból eredően a termesztés mégsem lett sikeres – visszaigényelheti, vagy más adótartozására átvezettetheti. Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatót a bejelentési kötelezettség azzal az eltéréssel terheli, hogy azt nem naponta a munkavégzés megkezdéséig, hanem csak a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesítenie.

Krenovszkyné Lovász Andrea

Okl. adószakértő