Az AGROmashEXPO-n jártunkban nem kerülhettük el a frissen bejegyzett Kukorica Kör Egyesület standját sem. Ott jártunkkor éppen Bűdi Károly (AgriDron Kft.) és Bencsik Attila (Glia Kft.) beszélgettek az érdeklődőkkel arról, mit tehet hozzá a gazdasági szereplők innovatív és felelős hozzáállása a falvak fejlődéséhez.
Digitális gazdaság
Bencsik Attila cége, a Glia Kft. nem az agráriumból jött, informatikai feladatokat oldanak meg, de kiderült, hogy a mezőgazdaságban is éppen elég ilyen probléma akad. Egy informatikus számára a legfontosabb, hogy jó minőségű adatokat gyűjthessen össze, mert ezekre alapozva készíthet olyan algoritmusokat, amelyekkel a döntéstámogatás, vagy akár a gépi tanulás igényei is kiszolgálhatók. „A két iparágban olyan szinergiákat találtunk, amelyeket érdemes kiaknázni” – mondta a szakember a hallgatóság előtt. Bencsik Attila úgy véli, a digitális készségek fejlesztése legalább annyira fontos, mint a technikai háttér megalkotása. Minden applikáció csak annyit ér, amennyit a felhasználója alkalmazni tud belőle.
Képzett gárda
A cég szorosan együttműködik Bűdi Károly alsódobszai (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) gazdaságával. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a termőhelyi adatok gyűjtését, rendezését és szolgáltatását teljes egészében saját technológiával oldják meg, kezdve az olcsó, kisfogyasztású szenzorok megalkotásától az egységes informatikai hálózat kiépítéséig. A rendszer működtetéséhez természetesen képzett emberekre is szükség van.
Bűdi Károly elmondása szerint nemcsak a saját dolgozóik oktatását tudják házon belül megoldani, külsősöket is képeznek, illetve komplex szaktanácsadást végeznek. „Igyekszünk a gazdaságban fiatalokkal, családosokkal dolgozni. Azt gondolom, hogy jó a munkahelyi légkör, mert egymást hozzák a munkavállalók a cégbe. A faluban, a CSOK-nak is köszönhetően, egyre több a gyerek. A járvány is megmutatta, hogy a vidéki közösségekben nagyobb az emberek élettere, szabadabban élhetnek, mint a városban.”
Vonzó falusi lét
Egy mezőgazdasági vállalkozás persze még akkor sem tud mindenkinek munkát adni, ha a falu földjeinek kétharmadát műveli. 100 hektáronként jó, ha egy ember foglalkoztatását biztosítja a szántóföld. Ezért az állattenyésztés, a kertészet és az alapanyag-feldolgozás is helyet kell hogy kapjon egy kisközösség életében. Bűdi Károly azt is fontosnak tartja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások vezetői felelősen gondolkodjanak a település jövőjéről, igyekezzenek a megtermelt jövedelem egy részét a faluban, a faluért elkölteni.
Ahhoz, hogy élőhelyként vonzó tudjon maradni a falu, szükség van szolgáltatásokra, jól működő helyi kisboltra, postára, gyógyszertárra, benzinkútra is. Bencsik Attila szerint, aki Tarnabodon dolgozik – kis közösségekben többnyire azért nem működnek nyereségesen vagy megfizethető áron az itteni szolgáltatások, mert kis tételekben, nagyon elaprózva rendelik a működésükhöz szükséges alapanyagokat. A kisboltok például hálózatba szervezve, közvetlenül a termelőktől rendelhetnének egy sor árut. Ennek informatikai hátterét nem nehéz kidolgozni, az emberi oldalát azonban már sokkal nehezebb megteremteni. „Pedig a járvány a kezünkre játszik. A logisztikai gondok miatt ugyanis felértékelődött a rövid ellátási lánc. Most lehetne a helyzetből előnyt kovácsolni.”
„Azt gondoljuk, hogy a helyi mezőgazdasági projektek – nagyfokú innováció bevonásával történő – megvalósítása az egyik leghatékonyabb módja a szegénységből való kilábalásnak és ebben dolgozunk együtt a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) és a Miskolci Egyetemmel”– nyilatkozta Bencsik Attila.
Lásd még cikkeinket a témában:
Mesterséges intelligenciával támogatott mezőgazdaság
Minden idők legprecízebb növényvédelme deep learning-gel
A CSOK és a koronavírus áldásos hatása a vidéki kisboltokban
Menekülés a városból: a koronavírus hatása az ingatlanpiacra
