Kezdjük a búzával!
Miután magunk mögött hagytuk a 2021-es esztendőt, ideje megtervezni az ideit. A számmisztika szerint a hatos szám (az évszám összege) harmonikus, érzelmes, de nehéz döntésekkel teli évet vetít előre. A termelési költségek emelkedése mindannyiunkat új lépésekre kényszerít. Precízebbé kell válnunk, és nem csak a termelési technológiák terén. Ahhoz, hogy a tervezés hatékonyságát elősegítsük, egy cikksorozat formájában áttekintjük a gabonapiac jelenlegi és ebben az évben várható helyzetét. Kiemelten a búza, a kukorica és az árpa kerül most terítékre. Először, e cikkben a búza piaci kilátásait vesszük számba.
Okos a telefonunk, okos az autónk, okos a traktorunk, de mi elég okosak vagyunk-e ahhoz, hogy kezelni tudjuk a terménypiaci helyzetet? Az árak az egekben, az import lendületben, az emberi kapcsolatok a mérlegen. A gabonapiac sosem hasonlított még ennyire egy felbolydult méhkasra. A gazdák fogják a fejüket és a készleteiket. Az év elejének megfelelően a gabonapiacok csendesek. Ez azonban vihar előtti csend. Az árak csorognak lefelé, korrigálnak a csúcsokról, de minimális forgalom mellett. A kilátások az év eleji korrekciók után a tavalyitól elmaradó, de magas árak felé mutatnak.
Búzaimport? Az meg mi?
Ha egy gyors körkérdést tennék fel Önöknek: mekkora a búza aránya a magyar agrárexport értékében? – félek, sokan messze fölé lőnének a valóságnak. A búza már csak alig 5 százaléka az agrárexport értékének. Miközben tehát a búzaexport mind mennyiségben, mind értékben szépen emelkedett az elmúlt években, aránya alacsony maradt. Ez jó. Azt jelenti, hogy a feldolgozott élelmiszerek aránya trendszerűen jobban emelkedik az exportban, mint a feldolgozatlan termékeké.
2021 első tíz hónapjáról van búzakivitelei adatunk: mennyiségben 17, euróban 1,5 százalékkal maradtunk el az egy évvel korábbi szinttől. Úgy tűnik, a búza emelkedő exporttendenciája tavaly megtört. Ami azonban még ennél is érdekesebb, hogy növekszik az import: az említett időszakban mennyiségben 4, euróban 18 százalékos a bővülés. Persze a kivitelhez képest csekély tételekről (6-7%) beszélünk, de mindez azt jelzi, hogy javul az importbúza belföldi versenyképessége. Ezen pedig már el kell gondolkodni. Az immár gyakorlatnak számító készletvisszatartás mellékhatásáról van szó. Nagy tételek ülnek a raktárakban, illetve használják ki a jó minőségű terményre irányuló kedvező exportlehetőségeket. Ez is alátámasztja, hogy a termelők körében csökkent a likviditásszűke miatti eladási kényszer. A tárolókapacitások adási kényszer. A tárolókapacitások pedig folyamatosan emelkednek. A piacon magasak az árak, nyílik a tér az import előtt.
Remek átlaghozam
A tavalyi hazai búzatermés csaknem megegyezik az egy évvel korábbival, meghaladja az ötmillió tonnát (5,32 millió tonna). Ezt a 2020. évinél sokkal kisebb területről betakarítani úgy volt lehetséges (891 ezer hektár, -46 ezer hektár az előző évihez képest), hogy a hozamok rekordot döntöttek. A területvesztés szorosan összefügg a csapadékos ősszel, ami kitolta a vetést, de a hideg tavasz és a júniusi aszály is meglátszik a szemek méretén. Ilyen körülmények között elégedettek lehetünk mind a mennyiséggel, mind a minőséggel. Ebből következően nem számítok a búzaexport emelkedő trendjének éves szintű megfordulására. Valószínűleg a kivitel nem fogja meghaladni a tavalyi közel 3,1 millió tonnát, de magas marad. Az AKI tájékoztató kiadványa szerint 2021 őszén 953 ezer hektáron őszi, 19 ezer hektáron durumbúza vetését tervezték a gazdák.
Romló globális termés, emelkedő árak
A 2021-es búzatermés tehát mind mennyiségben, mind minőségben jónak számít. Az árak mégis magasak, és egészen karácsonyig emelkedtek is. Ez a legfényesebb bizonyítéka piacunk nemzetközi árfüggésének. Ezért kell a magyarázatokat a határainkon túl keresnünk. Ahogy telnek a hónapok, úgy tűnnek el a globális csúcstermésre vonatkozó várakozások.
Az USDA decemberi előrejelzése már az előző évit csak kétmillió tonnával meghaladó terméssel számol, de ez 11 millió tonnával alatta lehet a keresletnek. Így a készletcsökkenés már nem kétséges. Repkednek az aratási eredményekről szóló hírek, az ár ingadozik, de tartja öt éve felfelé mutató trendjét. Az ünnepekkel a búzapiac is elcsendesült, és ez az ortodox karácsony miatt még január első felében is igaz volt. A tőzsdei árak korrigálnak, oldalaznak, várják a termésbecsléseket. Az európai és az amerikai gabonatermés kisebb lett és gyengébb minőségű, mint azt néhány héttel ezelőtt várták. Nemcsak az USA, hanem Brazília és Argentína is kisebb termésre számíthat, ami új lendületet adhat az áremelkedéseknek. Az Orosz Gabonaszövetség szintén mérsékelte az orosz búzatermelési előrejelzését 2021/22-re:79-80 millió tonnára csökkentettek a korábban várt 82,5-83 millió tonnáról. A dobogós exportőrök sorrendje nem változik: Oroszország, EU, USA.
Mi lesz ebből?
• A jelenlegi nemzetközi búzaárakban a tavalyi hiányhoz hasonló helyzettől való félelem is be van árazva. A globális kereslet és kínálat gyakorlatilag egy szinten van a szezonban, ami a készletek szűkülésével jár. Szerintem ettől még szűk a tér felfelé. A karácsony óta tartó lefelé mutató korrekció várakozásaim szerint hamarosan véget ér. Ahogy a készletek elkezdenek kijönni a raktárakból, úgy stabilizálódnak az árak, és oldalazás kezdődik. Január közepén az amerikai vetésterület-bővülés erősített rá a csökkenő ártrendre, de bizonyosnak tűnik, hogy az új termés alacsonyabb árakon forog majd, mint a tavalyi.
• Nem számítok arra, hogy az import tartósan növekvő piacot talál a belföldi búzapiacon, de arra igen, hogy időszakosan egyre gyakrabban teszi be a lábát, és ezzel kissé moderálja a belföldi ármozgásokat. Ahogy fentebb arra már utaltam, az exportoldalon csúcsra nem, de magas szintre azért idén is számíthatunk.
• Lesz kenyéráremelés. Ha kiemeljük példaként a kenyér értékláncát, akkor egyértelmű, hogy a napjainkban várható áremelkedések nem jelentenek ártetőzést. Az emelkedés folytatódni fog. Az okoknak már a listája is hosszú. Az AKI adatai szerint a búza ára novemberben 62, a liszteké 26-27, a KSH szerint a kenyérárak 15-17 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az emelkedések eltérő üteme annak ellenére konszolidációt vetít előre, hogy végre elcsendesült a malom és a sütőipar egymásra mutogatása, panaszkodási versenye, és inkább a közös érdekek kerültek előtérbe. A fogyasztói igények gyors kielégítése és gerjesztése ugyanis csak közösen tud működni. Ráadásul az emelések is könnyebben átvihetők, mint az előző években. A mértékkel persze továbbra is baj van. Arra is felhívom a figyelmet, hogy jelentős különbség van a piac vezető malomipari csoportjai és a többi, kisebb szereplő teljesítménye mögött. Ezért az országos átlagok mögött tisztában kell lenni azzal, hogy a nagy cégcsoportok magas kapacitáskihasználtsággal és hatékonysággal működnek. A jövőt illetően is ők lesznek a meghatározók. A sütőipar konszolidációja fel fog gyorsulni, méghozzá a homokóramodell szerint: a közepes cégek egy része ellehetetlenül, míg nagyok és a kézműves sütödék tovább erősödnek.
• Ahogy a példa is alátámasztja, 2022 szörfözés lesz az árhullámokon. Mindenkinek fel kell mérnie saját mozgásterét és hullámlovas-képességét. Ez utóbbit olyan adottságok határozzák meg, mint tárolási kapacitások, szervezettség, együttműködések, stratégiai partnerek, informáltság és persze a gyenge pontok őszinte feltárása, kijavítása.
Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ
