Agrárexportunk a célegyenesben

Egy hónappal a statisztikai évzárta előtt biztató képet mutat az élelmiszer-gazdasági export. Az időarányos növekmény elérte a 2%-ot, miközben az import csak 1%-kal nőtt. Az importnál gyorsabban bővülő, amúgy az import mintegy másfélszeresét kitevő mezőgazdasági export révén a külkereskedelmimérleg-többlet megközelített a 3 milliárd eurót, ami a nemzetgazdasági külkereskedelmi szaldó több mint felét adta.

A termékfőcsoportok kiviteli értékének a 80%-át növekvő export jellemezte a 2020-as év 11 hónapjában. Amennyiben az élőállat- és állatitermék-exportban nem esett volna vissza ilyen mértékben (mintegy 11%-kal) a kivitel, vagy legalább szinten maradt volna, akkor akár 5-6%-kal is növekedhetett volna a teljes, időarányos agrárexport. Ebből is érzékelhető, hogy az említett termékcsoport kivételével valójában erős a magyar élelmiszer-gazdasági termékek külpiaci elfogadottsága, erős a termelői háttér, és ezt a piaci kapcsolatrendszert a koronavírus-járvány sem kezdte ki, némi átmeneti (áprilisi, májusi) megingást leszámítva.

Az export az importnál gyorsabb bővülése folytán az agrár-külkereskedelmi egyenleg mintegy 4,2%-kal nőtt, és megközelítette a 3 milliárd eurót. Ez a nagyságrend adta 11 hónap után a nemzetgazdasági külkereskedelmi egyenleg több mint felét (55,3%-át). Ebből is látható, hogy az élelmiszer-gazdaság lényegesen nagyobb mértékben járult hozzá az ország pénzügyi helyzetének javításához, stabilitásának megalapozásához, mintsem azt a járvány tavaszi kirobbanásakor sejteni lehetett.

 

 

Exportszerkezet és exportlendület

Legdinamikusabban a növényi termékek exportja bővült 2020 01–11. hónapjában. Az exportérték-növekmény 8,4%-os, a mennyiségi növekmény pedig ennél is jelentősebb, 21%-os. Érdemes kiemelni, hogy a növényi termékek exportjának legnagyobb tételét kitevő gabonafélék exportja mind értékben, mind mennyiségben jelentősen megugrott. A gabonaexportunk a bázisidőszaki kondícióknál gyengébb átlagárak mentén bővült, de az exportbevétel így is négyszeres bővülést mutat, szemben a teljes agrárexport bővülési ütemével. A gabonakivitelen belül a búza exportmennyisége elérte a 2,9 millió tonnát, a kukorica kivitele pedig megközelítette a 4 millió tonnát. Az árpa exportja 822 ezer tonnára bővült. Összességében a gabonakivitel az előző év azonos időszakához képest mintegy 2 millió tonnával nőtt. A búzaexport mennyisége 26, a kukoricaexporté pedig 34,5%-kal nőtt, miközben az exportérték „csak” 17,3, illetve 17,6%-kal emelkedett. Az exportárbevételnél gyorsabban bővülő mennyiség jelzi, hogy csökkenő, összességében mintegy 11%-kal mérséklődő értékesítési árak mellett zajlott a kereskedés. A búzaexportunk esetében 7, a kukorica-vetőmaggal együtt számolt kukoricaexport esetében pedig 13%kal mérséklődő exportárak mellett zajlott a kereskedés. Ez utóbbiból is látható, hogy a megháromszorozódó kínai kukoricaimport a mi potenciális kukorica-külpiacainkon túlzott mértékű árfelhajtó hatással novemberben még nem járt. Meg kell állapítani, hogy mind a zöldség-, mind a gyümölcsexportunkból származó árbevétel nőtt a jelzett időszakban. A 243,5 millió eurós, 2,6%-kal bővülő zöldségexport mögött azonban némileg visszaeső, 2%-kal csökkenő, 210 ezer tonnáról 205 ezer tonnára mérséklődő exportmennyiség húzódik meg. A hasonló dinamikával bővülő, 123,8 millió eurós gyümölcsexport mögött azonban ennél lényegesen nagyobb mértékű, 180,7 ezer tonnáról 152 ezer tonnára csökkenő, 16%-os visszaesést mutató exportmennyiség húzódik meg. A zöldség- és gyümölcsexport mennyiségi visszaesése a 2020-as év rendkívül szélsőséges tavaszi időjárási körülményeinek egyenes következménye. Az állati és növényi zsír és az olajtermékek exportja értékben szinten maradt! E mögött egyrészt az olajosmagexport árbevételének 265-ről 281 millió euróra történő (6,3%-os) bővülése húzódik meg. Az olajosmagexport alakulásának a hátterében az exportmennyiségek csökkenése áll, ami úgyszintén a 2020-as év mostoha időjárási körülményeinek a lenyomata. Erre utal a napraforgómag-export bázisidőszaki 163,5 ezer tonnás kiviteli mennyiségének (2020-ban) 114 ezer tonnára, a repcemagexport 66 ezer tonnáról 57 ezer tonnára való csökkenése. Mennyiségi növekmény egyedül a szójababexportot jellemezte, a kivitt mennyiség 130ról 137 ezer tonnára bővült, ami rossz hír a hazai, GMO-mentes szójafehérjét hasznosító hazai élelmiszer- és takarmányipar számára.

 

1. táblázat. Élelmiszer-készítmények, ital- és dohánytermékek kivitelének alakulása (forrás: KSH)

2. táblázat. Élőállat- és állati termékek kivitelének alakulása (forrás: KSH)

 

Az élelmiszer-készítmények, ital- és dohánytermékek konglomerátumát összefogó, összességében 4,5%-kal bővülő exportot mutató, rendkívül gazdag termékegyüttesből csak néhány termékkör kiemelésére van itt lehetőség. Ezt az1. táblázat mutatja be.

Az élelmiszeripari melléktermékek stagnálás körüli állapotát leszámítva valamennyi termékcsoportban bővült a magasan feldolgozott termékek exportja. Ahogy a növényi termékek kiviteli növekménye esetében, úgy az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek esetében is érzékelhető az a dinamizmus, amely a 2020-as, járvány sújtotta év exportteljesítményét jellemezi. Még mielőtt az összevont kiviteli teljesítményt gyengítő élőállat- és állati termékek együttesének jellemzőit érintenénk, egy hónappal a statisztikai évzárta előtt érdemes megjegyezni, hogy egy átlagosnak mondható, 800 millió eurós havi exportteljesítményt kivetítve a cikk összeállításakor még ismeretlen decemberi hónapra állítható, hogy a 2020-as év agrárkiviteli teljesítménye meghaladja majd a 2019-es, évtizedes rekordot hozó év teljesítményét, az élelmiszer-gazdasági exportteljesítmény visszafogott előrejelzéssel számolva is túllépheti a 9,5 milliárd eurót.

 

Élőállat- és állati termékek exportjának alakulása

Az élő állatok és állati termékek exportjából 2020. 01–11. hónapja alatt 1,6 milliárd eurót meghaladó exportárbevétel keletkezett, ami mintegy 11%-os csökkenést mutat az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az élő állatok kiviteléből 361, a hús- és vágási melléktermékek exportjából 800 millió, a tej- és tejtermékek exportjából 443, a halexportból pedig 13 millió euró származott. Az exportszerkezet alakulását a 2. táblázatban mutatjuk be.

Jóllehet az élőállat- és állatitermék-exportunk összességében mintegy 11%-kal csökkent, egyes exporttételek esetében azonban pozitív jelenségekre is akadhatunk. Az élőállat-kivitelen belül ilyen kivételt jelent az élőállatexport 40%-át kitevő élőmarhaexport, miközben az élősertésexport közel 18%-kal, az élőjuhexport 14%-kal és az élőbaromfi-export mintegy 6%-kal csökkent. A hús- és vágásimelléktermék-export is jelentős visszaesést mutatott, hiszen a 800 millió euró közeli export 144 millió euróval volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A 15%-ot meghaladó viszszaesés alapvetően a 133,5 millió euróval kisebb, arányait tekintve 27%-os visszaesést mutató baromfihúsexport következménye. Hasonló mértékű csökkenést mutatott a friss, hűtött marhahús exportja is, ahol közel 9 millió euróval csökkent a kiviteli érték, de 6,6 millió euróval kisebb árbevétel keletkezett a sertéshúsexporton is.

 

 

43%-kal nőtt a vágási melléktermékek kivitele, és 38,6%-kal bővült a fagyasztott marhahús exportja. Növekmény jellemezte továbbá a tej- és tejtermékek kivitelét.

Nőtt a mézexport is. A mintegy 20 ezer tonnára bővülő, értékben 7,4%-os exportérték-növekedés mellett az exportmennyiség is hasonló arányban bővült, holott az időjárás nem kifejezetten kedvezett a méztermelésnek sem. A mézexporttal kapcsolatban érdemes felidézni a tavalyi, drámai következményekkel járó időjárási anomáliákat. Az aszályos tavaszban a repce túl korán virágzott, a méhcsaládok fejlettsége ekkor még nem volt megfelelő. Az akác az áprilisi drasztikus fagyok hatására nagy területeken elfagyott, és ahol nem érte fagykár, ott sem tartott túl sokáig a virágzás. A méhlegelőként is szolgáló szántóföldi kultúrák közül például a napraforgó nektártermelő képessége is sok kívánnivalót hagyott maga mögött. Egyes kisebb kultúrák (mint például a facélia) javítottak ugyan a mérlegen, de sokak véleménye szerint az utóbbi 50 év leggyengébb méztermését pörgették tavaly a magyar méhészek. Ezzel szemben a mézexportunk az év első felében lendületesen fejlődött, és az év vége felé is messze gyorsabban bővült, mint az agrárexport egésze. Az ellentmondás rávilágít arra a régóta ismert tényre, hogy Európa nyugati fele mézből deficites. A hazai mézfogyasztás pedig a kormányzati programok ellenére sem ugrott meg túlzottan, továbbra is messze az európai átlagos mézfogyasztási szint alatt vagyunk, így az exportárualap egy ilyen mostoha időjárást hozó év ellenére is biztosítható. Bár időarányos mézexportunk 70%-a az olasz, a német és a francia piacra került 2020. 01–11. hónapjaiban, mely hármasból az olaszok az exportunk majd 40%át, a németekkel együtt pedig az 58%-át kötötték le, de a KSH mézexportpiaci statisztikája szerint 2020-ban 45 ország piacaira szállítottunk magyar mézet. A legjelentősebb mézpiacaink között találjuk többek között Japánt is, ahová 30%-kal tudtuk növelni tavaly a kivitelünket és az Arab Emirátust is, ahová pedig megháromszorozódott a mézexportunk.

 

Főbb exportpiacaink

Amennyiben a négy árufőcsoport szerint vesszük górcső alá kivitelünket, más-más piaci sorrendet kapunk. Az 1,7 milliárd eurós élőállat- és állatitermékexportunk közel fele (48%-a) a román, az olasz, a német, az osztrák és a horvát piacra irányult. Ezen az öt országon kívül még jelentős export bonyolódott ebben a termékkörben a szlovák, a francia, a lengyel, a holland és a bolgár piacon is. A növényitermék-export tekintetében az olasz piac vezeti – több mint félmillió eurós vásárlással – az exportpiaci ranglistát, majd Németország következik félmillió eurót közelítő tétellel. Ez a két piac a növényitermék-exportunk 38%-át fedte le. Amennyiben az olaszok és a németek után a román, az osztrák és a szlovák vásárlásokat is összevontan kezeljük, úgy a növényitermék-exportunk 72%-át kapjuk. Érdemes részletesebben is bemutatni ezeket az adatokat (1. grafikon).

 

1. grafikon. Növényitermék-exportunk fő piacai

2. grafikon. Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek exportpiacai

 

A növényi termékek exportjában 19,5%-kal bővülő vásárlásával Olaszország a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk. Figyelemre méltó ugyanakkor a harmadik legjelentősebb exportpiacunk, Románia is, e tekintetben, hiszen az exportnövekmény a román piac esetében több mint másfélszeres (64%-os), amit a 413,5 millió eurós export fémjelez. Bár a növényitermékexportunk a vonatkozó táblázat adatait nézve túlzottan koncentráltnak tűnik, de a statisztikai adatok (KSH) szerint növényi termékeink vásárlói köre mintegy 140 országot foglal magában. Mindemellett az első négy legjelentősebb piac vette fel a növényitermék-exportunk 67%-át.

512,9 millió eurós állati- és növényiolaj-, illetve zsírexportunk 67 piacra eljutva, túlnyomó mértékben a német, olasz, holland, lengyel és cseh piacot érintette, hiszen ide került a termékcsoporti kivitel 65%-a. Ezen az öt piacon belül a német és az olasz piac vitte a prímet, ugyanis a kivitel 36%-át ez a két ország igényelte.

Végezetül a teljes, időarányos exportunk 44%-át kitevő élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékkör legjelentősebb piacai közül a német, a román, a lengyel, az olasz és a brit piacot érdemes külön is megemlíteni, hiszen ez az öt importőr uralta ennek a termékkörnek közel a felét. Az első tíz legjelentősebb piacunk közül az exportdinamika tekintetében elsősorban a brit piac tűnik ki a maga 23,8%-os piaci növekményével. A briteket 15%-os exportnövekménnyel az olaszok követik, majd 10%-os növekménnyel az osztrákok következnek.

 

 

A négy árufőcsoport exportpiaci palettájából kitűnik, hogy az első tíz legjelentősebb élelmiszer-külpiacunk szinte kivétel nélkül minden esetben ugyanazokból az elemekből építkezik, jóllehet a kereskedelmi partnerek száma rendkívül gazdag. A tíz piaci partner közül a korábban meghatározó jelentőséggel bíró német piac 2020 jelzett időszakában a teljes, időarányos exportnak „már csak a felében” játszik piacvezető szerepet. Nevezetesen az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek és az állati, illetve növényi zsír, olajtermékek exportja esetében.

A növényi termékek exportjának piaci rangsorában a németek Olaszország után már a második helyre, az élőállat- és állati termékek exportja esetében pedig, a románok és az olaszok után, a harmadik helyre szorultak.

 

Összeállította: Szabó Jenő