Az Év Agrárembere – 2018 jelöltjei Növényvédelem kategóriában:
Dr. Reisinger Péter
Dr. Reisinger Péter agrármérnöki és növényvédelmi szakmérnöki diplomával rendelkezik. Tudományos fokozatát 1988-ban védte meg gyomszabályozás témakörben. A Pannon, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemen egyetemi docenssé nevezték ki, ahol a Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet igazgatója lett.
Habilitált doktori címének megvédése évében, 1999ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Tanszékvezetőként közreműködött a növényorvos mesterképzés tanterv készítésében. A növényvédelmi szakmérnöki posztgraduális szak elindítója és 20 éven át szakfelelőse. Eddig 9 doktorandusznak volt témavezetője. A Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia című könyv társszerzőjeként Nívó-díjban részesült. Elindította, és évekig főszerkesztője volt a Növényvédelmi Tanácsok c. népszerűsítő szaklapnak és a Magyar Gyomkutatás és Technológia című tudományos folyóiratnak.
Tudományos tevékenysége elsősorban a precíziós növénytermesztési módszerek fejlesztésére irányul. Rutinszerűen alkalmazható folyamatirányítási módszerei segítségével jelentősen csökkenthető a növényvédő szer felhasználás.
Számos díjjal jutalmazták, mint Kiváló dolgozó, Mezőgazdaság fejlesztéséért érem, Széchenyi Profeszszori Ösztöndíj, Ujhelyi Imre Díj, az Egyetem Kiváló Dolgozója, Tudományos Publikációs Díj, Horváth Géza emlékérem, Ujvárosi Miklós emlékérem, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje és Wittmann Antal Díj. Jelenleg a Széchenyi Egyetem professor emeritusa.
Dr. Vajna László
Dr. Vajna László növényvédelmi szakon diplomázott Szovjetunióban. A Növényvédelmi Szolgálatnál kezdett dolgozni, majd a Szolgálat budapesti Központi Laboratóriumának vezetője, később a Növényvédelmi Kutatóintézet igazgatóhelyettese, igazgatója volt. A biológiai tudományok kandidátusa tudományos fokozatot, kertészettudományi doktori címet, s mezőgazdasági tudomány doktora címet is szerzett. A hazai növényvédelmet számos nemzetközi fórumon képviselte. Szakterülete a növénykórtan, a növényi gombás betegségek és kórokozóik kutatása. Mintegy 50, hazánkban addig nem ismert betegséget, s azok kórokozóit, antagonistáit azonosította.
Munkássága kiemelkedő a biológiai védekezési kutatások terén is. Eredményei saját- és társszerzőkkel írt 11 könyvben és könyvfejezetben, magyar és idegennyelű tudományos munkákban, valamint tudományos konferenciák előadásában jelentek meg. Három növényvédelmi szabadalom feltalálója.
Nyugdíjazása után a Kertészeti Kutatóintézet Növénykórtani Laboratóriumának fejlesztésén dolgozott. Tanácsadóként bejárta Magyarországot.
Számos elismerésben részesült, mint Horváth Géza és Linhart György Emlékérem, illetve Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója. Az MTA 1995-ben bevezetett új szabályozása alapján titkos szavazással hozott döntéssel az Akadémia Közgyűlésének először lett növényvédelmi doktori képviselője.
Munkássága során sokakat segített a termesztésben, a növényvédelemben és a tudományos közéletben.
Balogh Zoltán
A vidéki életforma megszállottjának tartja magát Balogh Zoltán, annak szépségeivel és nehézségeivel együtt. Erdészeti tagozaton gimnáziumot, majd felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzett, miközben tanulmányai alatt a helyi termelőszövetkezet ösztöndíjasa: később ez első, s mindeddig utolsó munkahelye is. 1971-ben felsőfokú növényvédő technikusi képesítést, majd növényvédelmi szaküzem mérnöki diplomát szerzett.
Hitvallása, hogy a szakmaiság megtartása mellett a lehető legnagyobb mértékben kell csökkenteni a növényvédő szeres beavatkozást, ezért gazdaságukban korábban 90 hektár területen biogazdálkodást végeztek.
A kiváló növényorvos címmel is jutalmazott Balogh Zoltán a több átalakuláson áteső, ma a sajóhídvégi Rákóczi Agrár Zrt. résztulajdonosa, elnöke és növényvédelmi szakirányítója, ahol napjainkban 870 hektár bérelt területen gazdálkodnak 48-50 embert foglalkoztatva.
Többször volt a helyi képviselő testület tagja, s két ciklusban alpolgármester. Létrehozták a hagyományőrző faluszépítő egyesületet, s saját tiszteletdíjukból a Sajóhídvégért Alapítványt. A Rákóczi Szövetség tagja és támogatója. Megalakították a növényvédő mérnökök országos egyesületét, és elkészítették az alapszabályát.
A Borsodi Növényvédő mérnökök egyesületének alelnökeként tevékenykedett a kamara megalakulásáig, ezután az új helyi kamarai szervezetben is alelnöki, etikai bizottság elnöki pozíciót töltött be. Jelenleg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi földkiadó bizottságának elnöke.
Itt adhatja le szavazatát: www.azevagrarembere.hu