Az nem lehet, hogy szalmabálával fűtsünk!

Áder János és Nagy István pódiumbeszélgetésével folytatódott ma a PLANET Budapest 2023 Konferencia és Kiállítás.

“Ma olyan tabukat kell ledöntenünk, amire 5-10 éve még nem is gondoltunk” – utalt a rendezvény formabontó jellegére Nagy István agrárminiszter, akinek a szakmai kérdéseket ezúttal Áder János korábbi köztársasági elnökünk, a rendező Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke tette fel.

Áder János szemléletes és rémisztő kimenetelű kérdéssel kezdte a beszélgetést: “Mekkora területű erdőt vágnak ki évente a világon?” A válasz: egy Olaszországnyi terület veszik el erdőinkből, de hiába vágjuk ki, azzal nem lesz több termőföld, hisz legalább ennyi degradálódik, romlik, tönkremegy.

A helyzetet tovább rontja, hogy felelőtlenül bánunk a felszíni vizeinkkel, a felszín alattiakból pedig többet veszünk ki, mint az utánpótlás, plusz Bolond Istók példájára: pazaroljuk a nehezen megtermelt élelmiszert.

Így viszont

• egyre kevesebb vízből,
• egyre rosszabb talajon,
• egyre több embert kell ellátni.

A talaj több mint termőföld

Egy cm humusz képződéséhez 3-500 évre lehet szükség. Ráadásul, ha nem vigyázunk rá, elfújja a szél, elviszi a víz, letapossuk, stb. A műveléstől elveszti szerkezetét, vízmegtartó képességét, mindenféle pozitív tulajdonságait. És akkor megint jöhetnek az új technológiák, min-till, no-till, sorolhatnánk.

A  megoldások közül a következőket említette az agrárminiszter:

• Talajmonitorong rendszer felállításával országos szinten kívánják felmérni talajaink állapotát. 
• A gyakorlatba olyan technológiák bevezetését preferálják, mint a talajbaktériumok használata, a meszezés, a szervesanyag-tartalom növelése, vagy  a folyamatos talajtakarás.
• Nem lehet a talajról szervesanyagot levinni. “Az nem lehet, hogy szalmabálával fűtsünk erőműveket. A talajon megtermelt szervesanyagnak a talajon kell maradnia” – hangzott el Nagy Istvántól, aki szinte szakmai fogadalomként közölte mindezt a beszélgetés közönségével.
• Ökológiai vízpótlással a talajvízszint megemelésének lehetőségeit kell kidolgozni.
• További öntözési közösségeket kell létrehozni.
• Víztakarékos öntözési rendszereket kell preferálni.
• a felszín feletti vizeket lehet öntözésre használni.
• 500 ezer hektárra szeretnék az öntözhető területet idehaza emelni.

Mi lesz veled Homokhátság?

A félig elsivatagosodott országrész problémájára már kész tervek vannak. Ilyen a Kunhegyesi csatorna kérdése, a Ráckevei Duna-ág vízellátásának biztosítása az öreg Dunából.

Társadalmi párbeszéd várható a Tisza fenékküszöbének megemeléséről, ami vélhetően a talajvízszintsüllyedést megállítaná.

1200 milliárd forint befektetés, 2030-ra várható befejezés – ezek a számok, ami nemcsak a mórahalmi zöldségtermesztőket, de egy egész országrészt is megmenthetnének a sivataggá válástól.

A részletekkel hamarosan jelentkezünk.