Az ökológiai méhészet sajátosságai

Az ökológiai gazdálkodás különböző ágazatait bemutató cikksorozatunkban ezúttal az ökológiai méhészetet mutatjuk be. Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem minden méz bio.

A természetes és tiszta termék előállítása napjainkban a méhészek számára is komoly kihívást jelent. A méhek évmilliókon át képesek voltak emberi beavatkozás nélkül megélni, azonban mára elveszítették ezt a képességüket. Ennek oka az ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) elterjedése világszerte, melynek következtében a méhek fennmaradásának feltétele a folyamatos emberi gondoskodás. Az atka és a méhek egyéb ellenségei ellen a hagyományos méhészetekben mérgeket alkalmaznak a kaptárban, melynek maradékai sajnos belekerülhetnek a méhészeti termékekbe. A méreganyagok gyakran a méhekre is káros hatást gyakorolnak, amelynek következtében gyengülhet az ellenálló képességük. Gyakran a kezelés időzítése sem garantálja a méz tisztaságát, ugyanis a zsíroldékony szintetikus anyagok a viaszban felhalmozódnak, és pergetéskor a mézbe kerülnek. A méhészeti termékek tisztaságát a környezetszennyezés, a kemizált mezőgazdaság és a közlekedés is veszélyeztetik.

A méhek beszerzése, átállás

Az ökológiai méhészeti termékek előállításának feltétele, hogy az előírásokat legalább egy éven át be kell tartani, és az átállási időszak alatt a viaszt ökológiai méhészetből származó viaszra kell cserélni. A viaszcsere azért szükséges, mert viaszban felhalmozódhatnak az átállás előtt alkalmazott kemikáliák (pl. atkaölő szerek maradványai), amelyek szennyezhetik a méhészeti termékeket.

A fajtaválasztás során a helyi körülményeknek legjobban megfelelő, jól termelő, szelíd krajnai méhet kell előnyben részesíteni. A méheknek ökológiai gazdálkodási egységből kell származniuk, és a méhcsaládokat az ökológiai előírásoknak megfelelően kell tartani. Bizonyos feltételek mellett nem ökológiai állomány is bevonható az ökológiai méhészetbe: évente a méhanyák és a családok 10 %-át (söpört raj) lehet konvencionális gazdaságból származókkal pótolni, azzal a feltétellel, hogy ezekben a családokban ökológiai lépek, műlépek és lépalapok vannak (ebben az esetben nem kell átállási időszakot alkalmazni). Az anyacsere szükség szerint végezhető. Egészségügyi okokból, vagy katasztrófahelyzet miatt bekövetkező nagyarányú méhpusztulás esetén, ha a méhész ökológiai családokat nem tud beszerezni, ideiglenes engedély birtokában szokványos családokkal is megújíthatja méhészetét, természetesen átállási időszak beiktatásával.

Az elhelyezés, tartás körülményei

A méhészeteket úgy kell elhelyezni, hogy szennyező források ne legyenek a röpkörzeten belül, ezzel elkerülhető a méhészeti termékek szennyeződése és a méhek egészségének romlása. Célszerű olyan területet keresni, ahol a pollen- és nektárforrást jelentő növényzetet ökológiai kultúra, természetes vegetáció, erdő, vagy alacsony környezeti hatást kiváltó módszerekkel kezelt növényállomány alkotja. A méhészet körül számított 3 km-es sugarú körön belül tehát a méhek számára biztonságos nektár és pollenforrás álljon rendelkezésre. Virágzó növényállományként azonban nemcsak az adott termesztett növényekkel, hanem a pollent és/vagy nektárt adó gyom és vad növényekkel is számolni kell. A teleltetési időszakban, illetve nem virágzó növényállományok esetében a fent említett követelményeket nem szükséges betartani. Az ökológiai méhlegelőkkel kapcsolatban honlapunkon (www.biokontroll.hu) található információ.

Az ökológiai méhészetekben a kaptárakat természetes anyagokból kell készíteni, és fontos, hogy sem ezek, sem az egyéb felhasznált anyagok ne szennyezzék a környezetet és a méhészeti termékeket. Műlépezéshez csak ökológiai viaszt lehet felhasználni. Ha ez kereskedelmi forgalomban nem kapható, szokványos viasz is felhasználható, amennyiben igazolható, hogy az nem szennyeződött az ökológiai termelésben tiltott anyagokkal, vagy ha fedelezésből származik. A családok kezelésére az engedélyezett anyagokon kívül csak természetes anyagokat szabad felhasználni. Tilos a kémiai úton előállított, szintetikus méhleűző szerek alkalmazása. A méhészeti termékek kinyerését tilos a méhek pusztulásához vezető módszerekkel végezni, és nyitott fiasítást tartalmazó lépből nem szabad pergetni. A méhanyák szárnyának kurtítása, levágása az ökológiai méhészettel összeegyeztethetetlen.

Etetés

A méhek átteleléséhez minden esetben megfelelő mennyiségű pollen- és mézkészletet kell hagyni a kaptárakban. Az etetés csak akkor engedélyezett, ha az állatok túlélése az időjárási viszonyok miatt veszélybe kerül, továbbá csak az utolsó pergetés és a következő nektártermelési időszak kezdetét megelőző 15 nap közötti időszakban. Etetésre ökológiai mézet, ökológiai cukorszirupot, vagy ökológiai cukrot használhatnak. Rendkívüli időjárás, vagy katasztrófahelyzet esetén ideiglenesen engedélyezhető az előzőektől eltérő időszakban való etetés is (ökológiai élelemmel), megfelelően dokumentálva az erre való jogosultságot.

Méhegészségügy

Az öko méhészetben is kiemelkedő jelentősége van a megelőzésnek. Fertőtlenítésre a fizikai kezelések (gőz és közvetlen gázláng) engedélyezettek. A keretek, kaptárak és lépek károsítók elleni védelmére rágcsálóirtót csakis csapdákban lehet használni, alkalmazhatóak továbbá az ökológiai növényvédelemben engedélyezett anyagok. A Varroa atka ellen mechanikai védekezésre is van mód a herés keretek alkalmazásával, e célból ugyanis engedélyezett a herefiasítás elpusztítása. Ha a méhek megbetegszenek, kezelésüket haladéktalanul meg kell kezdeni és a beteg családokat a méhészet egy elkülönített részén kell elhelyezni. Varroa atka fertőzés esetén hangyasav, tejsav, ecetsav és oxálsav, valamint mentol, timol, eukaliptol és kámfor használható. Abban az esetben, ha a kezelésére szintetikus allopátiás termékeket használnak, a kezelt méhcsaládokat el kell különíteni, és a kezelést követően az összes viaszt ökológiaira kell cserélni. A kezelt méhcsaládokat egy éves átállási időszakkal újra át kell állítani.

A bioméhészet a vegyszermentes, egészséges méz előállításának eredményes módszere, azonban nagy körültekintést és a szokványostól eltérő szemléletet igényel.

A cikksorozat a Biokontroll Hungária Nonproffit Kft. (HU-Öko-01) támogatásával készült.

Nagy Judit
Roszík Péter