A csonthéjas gyümölcsfák vírus- és vírusszerű betegségei 2.

Magyarországon a csonthéjas gyümölcsösökben az 1970-es évek közepéig a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus volt a legelterjedtebb vírus betegség. Az országos vírusmentesítési kormányprogram keretében a mentesítés ezért erre vírusra indult. Az ország csonthéjas szaporító alapanyagát biztosító központi és üzemi törzsültetvényekben a fertőzés mértéke elérte a 16%-ot. A szerológiai vizsgálatok hazai előállítású antiszérummal 1974 évben indultak, melyek lehetővé tették a törzsültetvényekben valamennyi törzs- és anyafa (10-20000 db) évenkénti vizsgálatát. A vírusfertőzött fák a virágzás időpontjára kivágásra kerültek az ültetvényekből, mivel a vírus pollenátvitel útján gyorsan terjed. A harmadik évi szerológiai szelekció révén a vírusfertőzés mértékét a törzsültetvényekben sikerült 0,1% alá csökkenteni. A kontroll vizsgálatok azóta is minden évben kisebb egyedszámmal elvégzésre kerülnek.

Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (Prunus necrotic ring spot virus)

A Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus a csonthéjasok gazdaságilag az egyik legjelentősebb vírusa. A Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus a Bromoviridae víruscsalád tagja, és az Ilarvirus génuszba tartozik.

A legelterjedtebb vírusbetegségek közé sorolható, a világon mindenütt előfordul, ahol csonthéjasokat termesztenek. Minden csonthéjas gyümölcsfajt fertőz, leggyakrabban a meggyen, cseresznyén és az őszi barackon fordul elő. A kártétel nagysága nagymértékben függ a gyümölcsfajtól és fajtától, továbbá a fertőzést okozó vírustörzs virulenciájától. A kártétel már a faiskolában jelentkezik, amely a szemzések rosszabb eredésében és az oltványok gyengébb fejlődésében nyilvánul meg. Az ilyen célú vizsgálatok kimutatták, hogy az egyes alanyokon a károsítás mértéke eltérő. A legrosszabb eredést a Prunus cerasus alanyon figyelték meg, míg a P. avium és a P. mahaleb alanyokon a szenzések eredésében okozott kártétel kisebb mértékű volt. P. cerasus alanyon a vírusfertőzés 96,5%-os, míg P. avium alanyon csak 53,5%-os eredés csökkenést okozott.

Termő gyümölcsösökben a vírusfertőzés befolyással van a fák fejlődésére, a termés mennyiségére és minőségére, csökkenti a fák szárazság és fagytűrését, negatívan befolyásolja a fák élettartamát és a kórokozókkal szembeni érzékenységét.

A vírus a legtöbb gazdanövényén előbb sokk tünetet (2. kép), később krónikus tünetet vált ki. Sok esetben a fertőzést követő években a sokktünetek rövidebb-hosszabb idő kihagyásával visszatérnek, amit a krónikus tünetekhez hasonlóan a környezeti tényezők erősen befolyásolnak.

A tünetek általános megjelenési formái a klorózis, nekrózis, a levéltorzulás (3. kép) és satnyulás. A klorózis gyűrű, vonal, szalag, foltos tarkaság és mozaik formájában jelentkezik. A nekrózis során a rügyek, levelek, hajtások és esetleg nagyobb ágak is nekrotizálódhatnak. Továbbá az epinasztia, csavarodás és az enációk (4. kép) megjelenése a betegséggel együtt járó tünetek. A nekrózis fertőzés kezdeti állapotában fordul elő. Bizonyos vírustörzseknél a tünetek minden évben előjönnek (mandula calico törzs), de ezek már nem olyan súlyosak, mint a fertőzés utáni első vagy második évben.

A vírus törzsei:

Nekrotikus gyűrűs foltosság vírus típustörzs (Prunus necrotic ring spot virus)
Cseresznye Stecklenbergi vírus (Cherry Stecklenberg virus)
Cseresznye visszatérő gyűrűsfoltosság vírus (Cherry recurrent ring spot virus)
Cseresznye L vírus (Cherry virus L)
Mandula calico vírus (Almond calico virus)
Szilva koncentrikus gyűrűsfoltosság vírus (Plum concentric ring spot virus)
Szilvapusztulás vírus ( Plum decline virus)
Szilva sárga gyűrűsfoltosság vírus (Plum yellow ring spot virus)
Viktoria szilva csíkos mozaik vírus (Victoria plum line pattern virus)

1. kép: Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus levéltünete Pándy meggyen.

2. kép: Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus sokktünete Pándy meggyhajtáson.

3. kép: Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus által okozott apró levelűség -tünet meggyfán

4. kép: Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus által okozott enációk meggyfán

A vírus tesztnövényei:

Prunus avium: magoncon kora tavasszal a leveleken klorotikus gyűrűk és nekrotikus foltok képződnek, amelyek később kihullnak a levéllemezből és likacsossá válik a levél (1. kép).

Prunus serulata cv. Shirofugen: A szemzés körül 2-3 hét múlva megjelenő lokális, a fás részig behatoló feketésbarna szövet elhalás következik be, melyet mézgásodás kísér.

Prunus persica GF 305 vagy Elberta magonc: erős törzseknél a leveleken nekrózis, hajtásnekrózis, később klorotikus és nekrotikus foltok képződnek. A gyengébb törzseknél csökkent növekedés figyelhető meg.

Cucumis sativus: a fertőzött szikleveleken 3-5 nap múlva nagy klorotikus léziók jelennek meg, majd hajtáscsúcs pusztulás következik be és a lomblevelek képzése leáll.

Momordica balsamina: a fertőzött leveleken szürke nekrotikus léziók képződnek, majd szisztemikus fertőzés alakul ki.

Cyanopsis tetragonoloba: sötét lokális léziók, majd szisztemikus érnekrózis tünet képződik.

Chenopodium quinoa: az inokulált leveleken 5-6 nap múlva klorotikus gyűrűk, szürke nekrotikus foltok jelennek meg. A szisztemikusan fertőzött leveleken is hasonló tünetek alakulnak ki.

A fertőzöttség kimutatása:

Üvegházi lágyszárú biológiai teszt, Üvegházi fásszárú biológiai teszt ,Szabadföldi biológiai teszt, Szabadföldi Shirofugen teszt, Szerológiai kimutatás (ELISA), Molekuláris kimutatás (PCR)