Az őszi káposztarepce gyomirtása

A mezőgazdasági termelés nehéz időket él át. A kedvezőtlen gazdasági környezet mellett az időjárási szélsőségek okozta károk is szinte minden ágazatot negatívan befolyásoltak 2010-ben.

Az idő azonban nem áll meg, a nyárutó érkezésével ismét az őszi vetésű növények kerülnek a középpontba, amelyekkel megalapozhatjuk a következő gazdálkodási évet, ellensúlyozhatjuk a korábbi veszteségeket. Ebben nagy segítségünkre van az őszi káposztarepce, amely az elmúlt években egyre fontosabb szerepet tölt be a szántóföldi növénytermesztésben. Az őszi káposztarepce vetésterülete folyamatosan növekszik, becslések szerint az idei őszön elérheti, sőt meghaladhatja a 300.000 hektárt.

Elsősorban a növekvő piaci kereslet ösztönzi a termesztési kedvet, így a komoly hagyományokkal rendelkező gazdálkodók mellett újak is belefognak a repcetermesztésbe. Az elmúlt években az őszi káposztarepce termesztése jelentős fejlődésen ment keresztül, ennek ellenére a technológia fejlesztésével kívánatos tovább növelni a termésbiztonságot. A fajták mellett a hibridek térnyerése és ezzel együtt a hektáronkénti vetőmagmennyiség csökkentése fontos változás. A nagyobb tenyészterülettel rendelkező tövek tavasszal megfelelő számú oldalhajtást hoznak, amely elengedhetetlen a jó termésszint eléréséhez. Ezzel párhuzamosan felértékelődött a gyomszabályozás szerepe, hiszen a repce talajtakarása alacsonyabb tőszám esetén ősszel nem tökéletes, a csökkent gyomelnyomó képességű állományban a gyomosodás sokkal nagyobb kockázatot jelent.

A repce gyomirtása már az előveteményben elkezdődik. A gabona elővetemény átlagos körülmények között jól gyomirtható. Ebben az évben mégis gyakran találkozhattunk olyan táblákkal, ahol a pipacs vöröslő tengere hullámzott a kalászok fölött vagy éppen a mezei acat lila fészekvirágai alkottak nagy kiterjedésű foltokat. A szokatlanul sok csapadék hatására ill. az elmaradt gyomirtások következtében jelentősen nőtt a szántók gyomfertőzöttsége, amely felhívja a figyelmet arra, hogy az idei őszön különös figyelmet érdemel a gyomirtás az őszi káposztarepce állományokban!

Miért a posztemergens gyomirtás?

Számos érv szól amellett, hogy az őszi káposztarepce gyomirtását állományban végezzük. A szakmai okok mellett nagyon fontos tudni, hogy a posztemergens gyomirtás hektárköltsége messze 10.000 forint alatt marad. Manapság az egyik legfontosabb tényező, hogy a preemergens kezelésekkel ellentétben a hatékonyság kifejtéséhez nem szükséges bemosó csapadék, hiszen a kijuttatott hatóanyagok elsősorban a zöld növényi felületen szívódnak fel. Továbbá a hatás nem függ a talajtól, ezért nem szükséges az aprómorzsás, jól elmunkált talajfelszín sem. Az őszi posztemergens gyomirtás elvégzésére hosszabb idő áll rendelkezésre, míg a fitotoxicitás elkerülése miatt a preemergens kezeléseket közvetlenül a vetés után néhány nappal feltétlenül el kell végezni. Hasonló okokból az 1% alatti szervesanyag-tartalommal rendelkező laza talajokon is inkább állományban célszerű védekezni. Az ősszel elvégzendő regulátorozással vagy rovarok elleni védekezéssel sokszor egy menetben a gyomirtás is elvégezhető, megspórolva ezzel a kijuttatás költségét. Egyes gyomproblémák kezelésére pedig (pl. a mezei acat) csupán a posztemergens gyomirtás jöhet számításba. Sok helyen egyszerűen kockázatos az őszi gyomirtás, emiatt kifizetődőbb a tavaszt megélt repceállományok kezelése.

A gyomnevelő repceállományban gyakran okoznak gondot a fészkesvirágzatú gyomok. A tömegesen kelő árvakelésű napraforgó, a parlagfű, a pipitér- és szikfű-félék előfordulása esetén a Lontrel* 300(0,3-0,4 l/ha) használata javasolt a kultúrnövény 4 leveles korától. A Galera* (0,35 l/ha) ennél szélesebb gyomirtó spektrumot kínál, jó hatékonyságú a fiatal ragadós galaj és a pipacs, a disznóparéj- és libatop-félék, valamint a csattanó maszlag ellen is. A repce két valódi leveles állapotától használható. Az Ikarus* (0,3 l/ha) a legszélesebb hatásspektrumú posztemergens gyomirtó szer, mely jóval erősebb hatású a ragadós galaj és a pipacs ellen (1. táblázat). Az Ikarus jól használható a fiatal őszi káposztarepce állományban a korai gyomosodás kikapcsolására, amikor a gyomok tömegesen a kultúrnövénnyel kelnek. Elhúzódó gyomkelés (pl. pipacs, ebszikfű) vagy várható mezei acat fertőzés esetén viszont későbbre érdemes időzíteni a kezelést. Árvakelésű gabona esetében használhatjuk a Paladin* (0,5 l/ha) szelektív egyszikű irtót.

Mikor érdemes ötvözni a preemergens és posztemergens gyomirtást?

Keresztesvirágú gyomnövények tömeges előfordulásakor szükség lehet alapkezelésre. Ekkor a javasolt technológia a preemergensen vagy korai posztemergensen kijuttatott metazaklórhatóanyagtartalmú gyomirtószer (előbbi esetben a dózis 2,5-3 l/ha, a repce kelése után 1,5-2 l/ha), majd ezt követően a teljes gyomirtó hatás elérése érdekében alkalmazható az Ikarus (0,3 l/ha), a kelést követően kombinációban a metazaklórral, vagy későbbi időpontban, önállóan.

Lontrel 300

Galera

Ikarus

mezei acat

igen

igen

igen

szikfű fajok

igen

igen

igen

pipitér fajok

igen

igen

igen

napraforgó árvakelés

igen

igen

igen

parlagfű

igen

igen

igen

keserűfű fajok

igen

igen

igen

szerbtövis fajok

igen

igen

igen

csorbóka fajok

igen

igen

igen

aggófű fajok

igen

igen

igen

kék búzavirág

igen

igen

igen

ragadós galaj

közepes

igen

pipacs

közepes

igen

disznóparéj fajok

közepes

igen

libatop fajok

közepes

igen

csattanó maszlag

közepes

igen

pásztortáska

mellékhatás

sebforrasztó zsombor

mellékhatás

1. táblázat. A termékfejlesztés elsődleges szempontja a hatásspektrum növelése

Hoffmann Péter

fejlesztőmérnök

06-30/384-1394

őszi káposztarepce