A talajélet javításának szabályai
Egyre több kutatás mutatja ki a mezőgazdasági területek állapotromlását: csökken a talajban élő mikrobák, baktériumok száma, vagyis a talajélet már közel sem optimális.
Ennek oka összetett: többek között az optimálistól eltérő talajművelési eljárás, illetve vetésforgó alkalmazása, a nem okszerű műtrágya- és vegyszerhasználat és nem utolsósorban a klímaváltozás is hozzájárul. Mindez azt eredményezi, hogy a talajok biológiai egyensúlya és ezáltal a kémiai, fizikai tulajdonságai is romlanak, így csökken a mezőgazdasági termelékenység, a szokottnál is hullámzóbbak lesznek a termésátlagok. A talajélet javítása tehát kiemelten fontos feladat, melyhez gondosan kialakított agrotechnika szükséges. Bizonyítottan hatékony megoldást jelent a mikrobiológiai készítmények felhasználása, melyekkel a rizoszférát, vagyis a talaj növényekkel közvetlen kölcsönhatásban álló rétegét is célzottan támogathatjuk.
A baktériumkészítmények – mint élő szervezetek – azonban odafigyelést igényelnek a felhasználásuk során, éppen ezért nagyon fontos az alapvető szabályok betartása. Ezeket vesszük sorra az alábbiakban.
A mikroszervezetek optimális működéséhez szükséges feltétel a megfelelő talajművelés elvégzése, a talaj pH-értékének optimális, semleges tartományhoz közelítése lehetőség szerint, a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzése és gazdagítása (szármaradványok talajba forgatása, takarónövények, szárbontó készítmények használata), valamint a talajéletre káros kemikáliák használatának minimalizálása, helyettük környezetkímélőbb anyagok előtérbe helyezése. Az alkalmazástechnika és a készítmények bedolgozásának módja kulcsfontosságú. Felhasználási területek: szárbontás, talajoltás, pillangósok gümőképződésének elősegítése.
Kijuttatás alkalmazástechnikai lehetőségei:
- bármilyen szántóföldi permetezővel történő kijuttatás, majd külön menetes talajba forgatás talajműveléssel,
- egymenetes bedolgozás erőgépre szerelt frontpermetezővel vagy munkagépre szerelt kijuttató berendezéssel,
- direktvetésnél (no-till) vetőbarázdába permetezés.
Kijuttatás időbeni lehetőségei:
- magágy készítésekor,
- vetéssel egy menetben permetezéssel vagy sorközbe, arra alkalmas direktvetőgép esetén közvetlenül a vetőmag mellé.
Kijuttatás körülményei:
A kijuttatást lehetőleg ne a legerősebb UV-sugárzás idején végezzük (előnyös a reggeli vagy a késő délutáni, esti kijuttatás)! Gondoskodjunk arról, hogy a talajra kipermetezett készítmény minél előbb beforgatásra kerüljön, a talajtakarás biztosítva legyen. Kánikulában ne juttassunk ki baktériumkészítményt (amennyiben van harmat, akkor reggel ilyenkor is kijuttatható)! A készítmények bedolgozása mellett fontos szempont a kijuttatási célzóna (rizoszféra) rétegében az egyenletes elkeveredés is.
Bedolgozás mélysége:
- vetéskor a vetésmélységbe,• tarlókezelések esetében 20-25 cm mélyen.
Tárolás, keverés:
- Mindig pontosan tartsuk be a gyártó által előírt tárolási szabályokat! Ügyeljünk a tárolási hőmérsékletre, kerüljük a nagy hőingadozást! Soha ne tegyük ki a tűző napra a baktériumkészítményeket tartalmazó kannákat!
- Kijuttatás előtt figyeljünk arra, mivel keverhető a termék. Döntő többségében baktericid, fungicid szerekkel együtt nem juttathatók ki a baktériumkészítmények.
- Mindig a javasolt vízmennyiséggel hígítva keverjük össze a készítményt, közvetlenül kijuttatás előtt! Fontos, hogy a tartály tiszta, vegyszermaradék-mentes legyen!
- Jól rázzuk fel a baktériumokat tartalmazó kannákat, flakonokat kiöntés előtt!
- Direktvetésnél (no-till) a folyadék mennyisége jelentősen csökkenthető.
Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége