A fenntarthatóság sokkal több, mint környezetvédelem – hangzott el az MTA székházában
Az élelmiszerbiztonság, a fenntartható mezőgazdaság, a környezet és az emberek érdeke is, hogy javuljon az európai szabályozási rendszer hatékonysága – hangzott el világ egyik vezető vegyipari vállalatának budapesti konferenciáján
Innováció és elővigyázatosság
Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért címmel a Magyar Tudományos Akadémia épületében rendezte nemzetközi konferenciáját BASF, amely növényvédelem és a magyar növényvédelmi hatóság közötti párbeszédet helyezte fókuszba. Dr. Feldman Zsolt (helyettes államtitkár, FM) fővédnökként a precíziós gazdálkodást és a digitalizációt jelölte meg a hatékony és versenyképes, ökológiailag fenntartható, a talajok állapotát óvó célként, és hangsúlyozta a tudásalapú fejlődés, a határokon átnyúló együttműködés jelentőségét.
A BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a törvényi környezet fontosságát hangsúlyozta: szerinte az elővigyázatosság és az innováció egyszerre kell érvényesüljön. Dr. Thomas Narbeshuber emlékeztetett: a BASF évi bő 2 millió eurót költ kutatásfejlesztésre. Fontos, hogy a fenntartható mezőgazdaság szempontjából nélkülözhetetlen új aktív hatóanyagok tudományos alaposságú értékelési folyamaton essenek át, melyben a döntéshozók figyelembe veszik munkaerőpiaci és gazdasági hatásokat is.
Később Dr. Jan Rether, a BASF európai növényvédelmi engedélyezési vezetője is rámutatott: egyetlen új molekula engedélyezése átlag 11 évig tart, és 266 millió euróba kerül. A szakember az engedélyezési rendszer egyszerűsítésére, gyorsítására tett 3 engedélyezési zónán alapuló és a hamisítást is érintő javaslatot.
Versenyképesség, veszély, vívmányok
Christoph Hofmann, a BASF növényvédelmi üzletágának vezetője szerint a fenntarthatóság sokkal több, mint környezetvédelem – gazdasági, társadalmi és környezeti kérdés is. Biztonságos, környezetkímélő, termelékeny mezőgazdaság csak az élelmiszerlánc összes szereplőjének együttműködésével lehetséges. – A fenntartható mezőgazdaság több élelmet termel kevesebb erőforrásból, garantálja a biztonságot, lehetővé teszi a nyereséges termelést. Ám a túl szigorú európai szabályozás és a szűkülő források versenyképességi hátrányt is okoznak a gazdáknak – tette hozzá Dr. Jürgen Oldeweme, a BASF globális termékbiztonsági és engedélyezési vezetője. Míg például az USA-ban két, addig Európában hat év egy termék átlagos piacra jutási ideje. A BASF újgenerációs termékei illeszkednek a fenntarthatósági törekvésekbe. A Revysol® (mefentriflukonazol) a BASF jelenleg európai értékelés és engedélyezés alatt álló, újgenerációs azol-alapú gombaölő szer hatóanyaga, mely a nagy hatékonyságot ötvözi igen kedvező ökológia profillal. A Systiva® áttörést hoz a korai gombabetegségek ellen: a kalászos vetőmagra csávázással felvíve a vetéstől tavaszig védi a növényt, megspórolva a kora tavaszi permetezést és annak környezeti hatásait. A Limus® és Vizura® N-megkötő termékek csökkentik a gazdálkodás N-igényét, és csökken a levegőbe történő N-evaporáció.
Dr. Joachim Leyendecker fenntarthatóságért és termékgondozásért felelős európai vezető a 40 éve a piacon lévő Bentazon gyomirtó hatóanyag példáját mutatta be, melynek biztonsági útmutatóját Magyarországon készítették el néhány évvel ezelőtt, így képezve a gazdákat a szerek biztonságos használatára. Hazai részéről Jordán László, a NÉBIH alelnöke a Termőföldtől a termőföldig-programról, a tudáshálózat létrehozásáról, míg a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervről Gábriel Géza főosztályvezető-helyettes beszélt a BASF-konferencián.
Kohout Zoltán