Ez a jövő: majdnem duplázódik a beltéri gazdálkodás piaca

Öt év múlva a tavalyi duplájának a közelébe kúszhat fel a magasabb hozammal kecsegtető beltéri zöldség-gyümölcs ágazat. Bár ez a drágább műfaj, olyan piacokat nyithat meg a gazdaságoknak, amik megtermelhetik a költséges beruházásokat.

belteri

 

Hatszorosa is lehet a hozam

Az aeropónia, vagyis a beltéri gazdálkodás előtt olyan távlatok nyílnak meg, amik a tavalyi 14,5-ről 2026-ra 25 milliárd dollár közelébe repíthetik az ágazatot. A MarketsandMarkets prognózisa úgy ítéli meg, hogy a hagyományos mezőgazdasági megoldásokhoz képest magasabb hozam, az ellenőrzött környezeti gazdálkodás, a korlátozott földi erőforrások jobb kihasználása döntő tényezők a beltéri mezőgazdasági technológiák piacának növekedésében – idézi a jelentést a Syngenta blogja. Konkrét példára bontva a termelékenységet, a jelentés az USDA 2016-os, az üvegházhatású hidropóniában termesztett paradicsom átlaghozamára vonatkozó adatát közli. Míg az üvegházi körülmények között négyzetméterenként 4,8, addig a hagyományos technológiával ennek hatoda (0,8 kg) állítható elő. (A szegmens növekedésének gyorsaságára jellemző, hogy egy 2018-as jelentés még sokkal kisebb összegekkel számolt.)

 

belteri

 

Kevesebb víz, vegyszer

A jelentés nem tér ki rá, de a fólia- és üvegházas termesztés másik nagy előnye a technológiai tisztaság. Miután mesterséges körülmények között a különféle kártényezők nyomása kisebb, kevesebb növényvédő szerrel is biztosítható az elvárt hozam. Ez vonatkozik mind a gyomvédelemre, mind a fertőzésekre vagy rovarkártevőkre egyaránt. A költségek szempontjából is hatékonyabban optimalizáható a csepegtetéses, tápanyag-injektáló rendszer, hiszen például 95 százalékkal kisebb az öntözővízvíz-igény. Továbbá a beltéri gazdaságokban a „termőterület” vertikális irányban növelhető. Ez a fajta „függőleges mezőgazdaság” századrészére csökkenti a földhasználat szükségességét.

 

belteri

 

Többet kér, de többet is hoz

Igaz viszont, hogy ha a költségeknél eleve a telepítési kiadásokat is kalkulálják, akkor a tapasztalatok szerint a beltéri gazdálkodás kezdeti költsége magasabb. Nemcsak a speciális hőmérsékletszabályzás, a vízvezetési és más vonalas infrastruktúrák, hanem a működtetés (vagy az ehhez szükséges energiatermelő technológiák kialakítása) is jelentősen többe kerül. Ez a döntő korlátja a beltéri mezőgazdasági technológiák piacának. Ugyanakkor az is tény, hogy a zárt, irányítható termesztési körülmények közt új piacok nyílnak meg a beltéri termesztők előtt. A klímaszabályozással meghosszabbíthatóak a szezonok, a primőrök vagy különleges termékek iránt fogékony vásárlók is megcélozhatók. Továbbá, megfelelő automatizált gépesített mellett, kisebb a kitettség a munkaerő-utánpótlás szeszélyeinek.

 

Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán